Exkluzív helyszínlátogatáson vehettek részt a Tudós csajok program résztvevői a Sas-hegy gyomrában található, 113 éves Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában. A nagy múltú intézetben Dr. Kiszely Márta szeizmológus vezetésével kaptunk bepillantást a hazai és a környező országokban észlelhető földrengések monitorozásába, a velük összefüggésben lévő jelenségek tanulmányozásába és a Föld szerkezetének kutatásába.
Mit nevezünk földrengésnek?
A földrengések legtöbbször tektonika eredetűek, két lemez találkozásánál történő hirtelen elmozdulás, csak kis hányaduk kapcsolódik egyéb eseményekhez, vulkáni működéshez vagy földalatti üregek beomlásához. Földrengéskor a földkéregben felgyülemlett energia szabadul fel és a keletkező lökéshullámok mozgatják meg a földet.
Éves szinten rengeteg földrengés van a Földön, de ezek többsége olyan kicsi, hogy csak műszerekkel lehet őket regisztrálni. Viszont a nagyobb rengések óriási károkat tudnak okozni, épületek dőlhetnek össze és emberek halhatnak meg. De nem csak a Földön, hanem a Holdon és a Marson is meg lehet figyelni ezt a természeti jelenséget. Érdemes megjegyezni, hogy a földrengés szinte az egyetlen módszer, amivel a bolygónk belső felépítését fel tudjuk deríteni.
Emberi tevékenység okozhat földrengést?
A földrengésmérő műszerek fejlődését és az érzékenységük fokozását atomcsendegyezmény ellenőrzése hozta létre. Olyan állomáshálózatot kellett létrehozni, amivel kisebb, földalatti robbantásokat is lehetett regisztrálni. Magyarországon a regisztrált földrengések kétharmada bányarobbantás, ezekből napi szinten többet is regisztrálunk.
Különbséget tudunk tenni természetes és ember által létrehozott rengések között?
Ez egy nagyon fontos feladat. Az emberi tevékenység a föld felszínén, esetleg egy kilométer mélységben történik. Egészen más a szeizmogramja és a frekvenciája ezeknek a robbantás eredetű rengéseknek, mint a természetes földrengéseknek.
Van egy maximális földrengés erősség, ami kialakulhat a Földön?
Olyan a talajviszkozitás és a gravitációs gyorsulás a Földön, hogy van egy felső határ. Ezek egyébként azt is megszabják, hogy 10 km-nél magasabb hegyek és mélyebb árkok nincsenek a bolygón. Az ismert legnagyobb földrengés Chilében pattant ki 1963-ban, ami körülbelül 9,5-ös erősségű volt. A Föld szilárd kérgének mechanikai jellemzői alapján gyakorlatilag 10-es erősség feletti földrengés nem valószínű, hogy létrejön.
Milyen gyakran van földrengés Magyarországon?
Éves szinten 2-3 olyan rengés van Magyarországon, amit a lakosság is megérezhet. De sok esetben ezek a rengések nem is itt, hanem valamelyik szomszédos országban pattannak ki, például Romániában vagy Horvátországban. Ennél persze jóval több földrengés van, de azok annyira kicsik, hogy csak műszerekkel észlelhetjük őket. Ezek az apró rengések azért érdekesek, mert kijelölik azt a területet, ahol később kialakulhat egy nagyobb földrengés.
Hol várható nagyobb rengés?
Magyarország szeizmicitását szórtnak szoktuk mondani, vagyis nincsenek éles, kijelölt törésvonalak, csak többszáz kilóméteres sávokat tudunk meghatározni, ahol földrengések alakulhatnak ki. A korábbi rengések térképe alapján, hazánk legaktívabb zónája a Komárom–Berhida-vonal, de Kecskemét, Eger és Dunaharaszti környéke is érzékeny terület. A statisztika szerint, 45-50 évente van Magyarországon komolyabb, nagyobb kárt okozó rengés. A legutolsó 1956-ban pattant ki Dunaharasztiban, ez 5,6-os erősségű volt. Ennek alapján a közeljövőben várható egy nagyobb földrengés az országban.
A Richter-skála fokozatai között milyen különbségek vannak?
Óriási különbség van, például egy 5,4 és 6,4 erősségű földrengés között kb. 32-szeres különbség van.
Nemrég Törökországban és Szíriában volt egy hatalmas földrengés, miért okozott akkora kárt?
Az elmúlt 100 éveben a kelet-anatóliai törésvonalon nem volt hetesnél nagyobb rengés. Ha visszamegyünk az időben, akkor azt látjuk, hogy voltak nagyobb erősségű rengések. A geológiában 100 év tulajdonképpen semmi, viszont arra pont elég, hogy az emberek ne figyeljenek, ne készüljenek fel az ilyen katasztrófákra. Sajnos voltak olyan körülmények is, amik fokozták a földrengés erejét. Az a terület, amelyik a legsúlyosabb károkat szenvedte el, egy pleisztocén üledékkel feltöltött medence volt. Ez a laza, üledékes talaj nagyon felerősítette a rengések hullámainak erejét. Az oda-vissza verődő hullámok ereje összeadódott és felszakította a törésvonalat. Ezek a törések újabb és újabb energiabombát indítottak el, amik tovább erősítették a folyamatot.
Várhatók még rengések?
Azt szoktuk mondani, hogy a földrengések függetlenek egymástól. De, ha bekövetkezik egy ekkora rengés, akkor azt törvényszerűen utórengések kísérik. Az Ómori-törvény kimondja, hogy minél nagyobb a földrengés, annál hosszabb ideig, annál nagyobb területen számíthatunk utórengésre. Sajnos ilyen nagy rengés esetén, akár évekig is lehetnek utórengések. Ezt láthatjuk a 2020-as petrinyai földrengésnél is, aminek a mai napig vannak utórengései.
A Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete „MédiaTudós – tudomány és média a digitális kompetenciák szolgálatában” címmel, NTP-INNOV-22-0066 kódszámon 2022.07.01. és 2023.06.30. között tehetséggondozó programot valósít meg a Nemzeti Tehetség Program, Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint az Emberi Erőforráskezelő 5.580.000 Ft-os támogatásával.
