A július ismét a műanyagmentesség hónapja lesz. A kezdeményezés 2011-ben indult Ausztráliából, és mára globális akcióvá nőtte ki magát. Célja, hogy a csatlakozók minél kevesebb eldobható műanyagot használjanak, ideális esetben teljesen kerüljék el az összes ilyen terméket 31 napon át. Sokan nem tudjuk, de egy átlagos európai évente 4,8 tonna hulladékot termel, aminek a jelentős része műanyagból készült csomagolóanyagokból származik.
Hazánkban sem sokkal jobb a helyzet, csak műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy főre évente, és ennek csupán 27,5%-át dolgozzák fel újra. A július elsején induló Műanyagmentes Július erre a problémára kívánja felhívni a figyelmünket, és a kihíváshoz való csatlakozással mi magunk is tehetünk azért, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön be a mindennapi használatba.
Földünkön a különböző típusú hulladékok közül a műanyag hulladék mennyisége növekszik a legnagyobb ütemben. A PET-palackokból és műanyagzacskókból is percenként 1 millió darabot használunk világszerte, amelyekből az utóbbi 25 perc után már a kukában végzi.
Ráadásul a műanyagot újrahasznosítani sem lehet teljes mértékben, mert a folyamat minőségi és mennyiségi veszteséggel jár.
A PET-palackok mindössze egyharmada kerül újrahasznosításra
Nagy részük a szeméttelepeken, vagy a természetben végzi, ahol a „természetes” lebomlási idő akár 450 évig is eltarthat. A műanyagok nagy része ráadásul nem képes teljesen lebomlani, csupán apró részecskékre aprózódik, és mikroműanyaggá alakul.
És mi a baj a műanyaggal?
A természetbe kikerülő felfoghatatlan mennyiségű műanyag szemét nemcsak az élővilágot veszélyezteti, de a klímaválság súlyosbodását is fokozza, hiszen a műanyag is kőolajszármazékokból készül, amely kitermelése hatalmas károsanyag-kibocsátással jár.
Továbbá a sok szemét túlnyomó része vizeinkben végzi, szennyezve folyóinkat, tavainkat, tengereinket. A világ lassan belefullad az eldobható műanyagokba. Minden percben egy teherautónyi műanyag szemét kerül az óceánokba. Ismerjük a hatalmas műanyagszemét-szigetekről, a műanyagba belefulladt állatokról és a folyókban hömpölygő műanyagszennyezésekről készült felvételeket.
Forrás: DUE Médiahálózat, DUE TÁBOR, Balatonszárszó, 2019 (musorvezetok: Sándor Tamara, Bihari Bernadett Luca; vendég: Kruzslicz Dávid, a Szeretlek Magyarország Médiacsoport vezetője, egyik tulajdonosa, illetve az RTL és az RTL 2 Híradó felelős szerkesztője)
Az áramlatoknak köszönhetően a hulladékok hatalmas szemétszigetekké álnak össze, a legnagyobb jelenleg a Csendes-óceánban lebeg, 1, 8 milliárd darab műanyag szemétből áll, 80 000 tonnás és 1,6 millió négyzetkilométer, tehát Magyarország területének a 17-szerese.
Ez a „plasztikkorszak” mindennapjainak valósága. A mikroműanyag-részecskékkel még hazai folyóink, a Duna és a Tisza is tele van, csak a Dunával naponta 4,2 tonna műanyag hulladék kerül a Fekete-tengerbe.
Sőt, a műanyagdarabok ott vannak a csapvízben és az ételeinkben is. Már nem csak környezetünk, hanem saját egészségünk is veszélyben van, derült ki egy tanulmányból.
A WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös elemzése azt vizsgálta, hogy a természetbe kikerült műanyagokból mennyi kerül be az emberek szervezetébe. A jelentés riasztó adatokat közöl: ételeinkkel és italainkkal átlagosan nem kevesebb, mint 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten. Ez körülbelül 5 gramm mikroműanyagot jelent, ami olyan, mintha minden héten megennénk egy bankkártyát.
A jelentés szerint a mikroműanyagok elsősorban az ivóvízből kerülnek a szervezetünkbe, amibe beletartozik a palackozott víz is.
A műanyag ezek szerint az ördög műve?
Korántsem, és nem arról van szó, hogy egységesen rossznak vagy károsnak titulálunk minden műanyagból készült terméket. A műanyagok nagyon sok esetben bizonyulnak nemcsak hasznosnak, de életmentőnek is. Azonban sokkal nagyobb mértékben és mennyiségben használjuk, mint arra valójában szükség lenne. Gondoljunk csak bele: a műanyagok nagy előnye, hogy tartósak, és mégis az előállított műanyagok 40%-a egyszer használatos termék. Csak műanyagzacskókból világszerte percenként egymillió darabot használunk, és 25 perc használat után már kerül is – jobb esetben – a kukába. Műanyag palackokból ugyanennyit fogyasztunk, míg műanyag-szívószálakból félmilliárdot használunk el naponta. Nem nehéz így belátni, hogy míg a problémára óriási, a megoldás nem is olyan bonyolult. Csökkentenünk kell a – főleg egyszer használatos – műanyagtermékek használatát.
Az eldobható műanyagok ideje lejárt
Hazánkban 2021 júliusától betiltanak számos egyszer használatos műanyagot és 2023-tól az egyszer használatos italcsomagolások is visszaválthatóak lesznek. Emellett persze az egyéni felelősség is kiemelten fontos szerepet játszik a változás elérés érdekében, hiszen az a legjobb hulladék az, ami meg sem termelődik.
És mik tartoznak az egyszerhasználatos műanyagokba?
- egyszer használatos evőeszközök és tányérok,
- műanyag szívószálak,
- fülpiszkálók,
- léggömbök pálcikái,
- és az oxidatív úton lebomló műanyag termékek,
- expandált polisztirolból készült ételtároló edény, azaz ételtartó doboz, amely olyan étel tárolására szolgál, amely
- azonnal fogyasztható helyben vagy elvitelre,
- fogyasztása általában az edényből történik,
- készételként fogyasztható, azaz további elkészítést, különösen főzést, forralást vagy melegítést nem igényel, beleértve különösen a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényt,
- expandált polisztirolból készült italtároló,
- expandált polisztirolból készült italtartó pohár, és
- azon könnyű műanyag hordtasak amelynek falvastagsága 15 mikron és 50 mikron közötti, a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével.
És hogyan vélekedtek a kezdeményezésről a megkérdezettek?
Forrás: DUE Tábor, 2019 Balatonszárszó ( Szerkesztő- riporter: Zele-Molnár Zoé, felelős szerkesztő: Hajdú Orsolya)
Műanyagmentes július – lépésről lépésre
1. Írd össze, milyen műanyag szemét landol a kukádban!
Üdítős, ásványvizes palackok, az utazás során használt műanyag pohár, szívószál, tusfürdős, mosogatószeres, öblítős flakonok… de a legtöbb élelmiszerhez is csak úgy tudunk hozzájutni, ha kiszabadítottuk a műanyag csomagolásból. A lista összeírása után hamar rádöbbenünk, miért nem csatlakoztunk eddig a kihíváshoz. Pedig nem lehetetlen, csak egy kis tervezés kell hozzá.
2. Nézzük meg, mit tudunk ezek közül helyettesíteni
Összegyűjtöttünk néhány alternatívát a leggyakrabban használt műanyagok kiiktatása érdekében.
Ásványvizes palack: készíts helyette szódát! Ez pont ugyanolyan finom lesz, mint az ásványvíz, bónuszként pedig egy kis nosztalgikus hangulatot is csempész a hétköznapokba.
Műanyag palackok: válassz helyettük tartós, strapabíró kulacsot.
Műanyag szívószál (amitől július 1-től amúgy is végső búcsút kell vennünk): ma már számos alternatívájuk létezik: például fém szívószál, tésztaszívószál, szalma szívószál. A megszokott műanyag vacak helyett különleges élmény lesz tésztából, szalmából, vagy elegáns fém szívószálból szürcsölni a hűsítő nyári italt.
Műanyag szatyrok a vásárlás végén: használj helyettük tartós vászontáskát, ami sokkal több terhelést bír el, mint a szatyrok, mosható, bárhová magaddal viheted, dekoratív, ráadásul a válladra is akaszthatod – ami ezerszer kényelmesebb, mint kézben cipelni a teli zacskókat.
Műanyag zacskók vásárlás közben: csomagolt helyett választhatsz helyben sütött kenyeret, amit papírzacskóban vihetsz haza. A húst ne a szupermarketben vedd meg, hanem a hentesnél, ahol papírba csomagolják neked, a zöldségeket és gyümölcsöket pedig érdemes a piacon beszerezni, ahol a vászontáskádban gyűjtheted őket egyben, megkerülve a sok-sok felesleges zacskó használatát. Az áruházakban érdemes otthonról vitt, laza szövésű vászonszatyrokba pakolni a kimért árut, amiben a szellőzés is meg van oldva.
Előre csomagolt termékek: amikor például salátát vagy felvágottat vásárolsz, válaszd az előre csomagoltak helyett a zöldségpult zöldségeit, amikből ugyanolyan salátát készíthetsz (ráadásul olcsóbban), csak zacskó nélkül. A hűtőpultban kapható sajtok és felvágottak szintén olcsóbbak kimérve, mint előre csomagolva, és papírban is el tudják csomagolni neked.
Frissentartó fólia: válaszd helyette az alufóliát, abból is a legerősebb fajtát. Ha vigyázol rá, többször is fel tudod használni egymás után.
Intim betét: itt az alkalom, hogy kipróbáld az intim kelyhet, vagy esetleg a mosható betétet.
Mosószer: keresd a papírba csomagolt mosóporokat, vagy használj mosószappant, mosódiót!
Tusfürdő: használj szappant, ami sokkal lassabban fogy, ráadásul papír csomagolásban is elérhető.
Testápoló: már létezik a megszokott krémek mellett testápoló stift és habkrém is, amikből választhatunk 100%-ig műanyagmentes, lebomló csomagolású terméket is.
Dezodor: napi szinten használjuk, így gyorsan fogy – szerencsére már ebből is létezik környezettudatos csomagolású stift, illetve krém változata is.
Bihari Bernadett Luca
Forrás:
Európa Bizottság jelentése 2018 , humusz, greenpeace, laboratórium , wwf , sokszinuvidek.24.hu
A rovatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja
