Tudod, hogyan lehet a félretett pénzedből befektetés? És hogy mi a kockázat, vagy a hozam? Honnan kaphatnál segítséget a tőzsdézés elkezdéséhez? A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatói tanácsadója, a befektetési kapcsolatokért felelős Körmöczi Dániel segít eligazodni ezekben a témákban.
Mikor lesz a takarékosságból befektetés?
Már rövid időn belül befektetéssé válhat a megtakarítás, mivel nem szükséges, hogy rögtön nagy összeget fektessünk be. Téves gondolat az, hogy várni kell arra, amíg egy nagyobb összeg összegyűlik, lehet kisebben is gondolkodni. Mivel a világ számos más országában, így Magyarországon is infláció van, ezért a pénz értéke csökken, emiatt érdemes minél hamarabb befektetni, úgymond dolgoztatni a pénzt. Már havi néhány ezer forint is számíthat, ennyivel is el lehet kezdeni valamilyen megtakarítást, például egy értékpapírszámlán.
A befektetés hosszabb távú gondolkodást, tervezést igényel. Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk, mielőtt befektetnénk?
Az időtáv a legfontosabb, el kell határozni, hogy mennyi idő múlva lehet majd szükségünk erre a megtakarított pénzre. De a kockázattal is számolnunk kell. Egy rövidtávú, középtávú befektetésnél jellemzően alacsonyabb a kockázat. Értelemszerűen, ha hosszabb távra fektetünk be, akkor a kockázat is arányosan nőhet.
Milyen befektetési formák léteznek és ezek közül melyikkel élhet akár egy diák is?
Ha elsősorban az értékpapírokat nézzük, akkor a diákok tudnak kis kockázatú, és alacsony hozamú befektetéseket eszközölni. Egy következő kategória a befektetési jegyek: ezekből sokféle létezik Magyarországon. Vannak köztük alacsony kockázatúak is. Ezek általában államkötvényeket tartalmaznak. Persze vannak magasabb kockázatú befektetési jegyek, amelyek részvényeket tartalmaznak. Még egy érdekesség, hogy a befektetési alapoknál is megkülönböztethetünk úgynevezett aktív és passzív befektetési alapokat. Az aktív azt jelenti, hogy egy alapkezelői csapat dönti el, hogy a befektetési jegy mögött milyen részvények legyenek benne az alapban. Ha valaki fiatalabb, és nincsen még saját keresete, akkor kicsit nehezebb a helyzet. Azt tanácsolom, hogy mindenki vértezze fel magát tudással a témában, és amikor 18 éves elmúlt az ember, és van megtakarítása zsebpénzből, diákmunkából, akkor vizsgálja meg a befektetési lehetőségeit.
Gyakran halljuk, most is elhangzottak a befektetésekkel kapcsolatban a kockázat és a hozam kifejezések. Hogyan kell ezeket elképzelni?
Ez egy alaptörvénye a közgazdaságtannak, a pénzügyi piacoknak. Minél nagyobb a kockázata a befektetésnek, annál nagyobb hozamot ígér. Hiszen ki tenne pénzt egy olyan befektetésbe, ami kockázatos, de nem ad nagy hozamot? Az összefüggés szépen megfigyelhető a különféle értékpapíroknál, a különféle eszközosztályoknál.
Milyen segítséget kaphat egy laikus befektető, hogy eligazodjon a lehetőségei között?
Az internet nagyon sok lehetőséget biztosít számunkra. Ha valaki kiszemel magának egy befektetést, akkor annak a leírását, bemutatását megtalálja az adott bank honlapján. A részvények esetében például azok a vállalatoknak, amelyeknek részvényei forognak a tőzsdén, a honlapjukon mindig van egy „befektetői kapcsolatok” felület, ahol a vállalat részletesen bemutatja a tevékenységét. Sokat segíthet, hogy vannak olyan gazdasági szakportálok, ahol közérthető megfogalmazásban lehet olvasni arról, hogyha valakinek megtakarítása van, akkor azzal mit érdemes kezdenie.
Mit kell vagy mit érdemes tudni egy diáknak a tőzsdéről?
A tőzsdén részvényekbe elsősorban olyan pénzt érdemes befektetni, amiről tudom, hogy hosszú távon nem lesz rá szükségem. Hiszen a befektetett pénz így tud biztosabb hozamot generálni. Emellett lehetőséget ad, hogy bármilyen korú ember befektethessen és hozamot generáljon. Igazából bármilyen értékpapírt, ami be van vezetve a tőzsdére, azt meg lehet venni és el lehet adni.
Lehet gyakorolni a tőzsdén való kereskedést?
Gyakorolni lehet, nekünk is van egy klassz játékunk, aminek az a neve, hogy Részvényfutam. Ezt minden tavasszal a Pénz7 keretein belül indítjuk el. Ezen diákok és tanárok is egyaránt részt vehetnek. Vannak más szimulációs játékok is szerte Magyarországon, például a Pénzmúzeumban. Náluk is lehet gyakorolni a tőzsdézést, vásárlásokat szimulálni.
A kriptoeszközökről is hallottunk már mindannyian. De mit takar ez pontosan? Biztosan ennek is vannak kockázatai.
Egyre népszerűbbek a különféle digitális pénzügyi eszközök, mint például a sokak által ismert Bitcoin, amelyeknek valóban nem is kis kockázatai vannak. Ez abból adódik, hogy ezeknek az eszközöknek a kereskedése nincs annyira precízen szabályozva, mint a korábban említett hagyományos eszközöké. A részvények, állampapírok esetében biztosított a fogyasztó- és befektető-védelem, és minden országban szigorú szabályozás van érvényben ezekre a befektetésekre és a velük való kereskedésre. De az is látható, hogy a digitális eszközök szabályozására is törekszenek világszerte. Így lehetséges, hogy két-három év múlva már ezek szabályozása is megnyugtató lesz a befektetők számára, így a kockázatuk is csökkenhet. Addig is ezekkel érdemes óvatosnak lenni.
(Fogarasi Kleopátra)
