Az elmúlt években többet hallottunk az állampapírokról, államkötvényekről, így ezek a kifejezések már hétköznapivá váltak számunkra. De vajon tudjuk-e, mik pontosan mik ezek és hogy működnek? Többek között ezekre a kérdéseinkre kaptunk választ Kurali Zoltántól, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójától.
Minket, diákokat, mindig érdekel, hogy egy komoly pénzügyi szakember vajon már kamaszkorában is tudatosan kezelte-e a pénzügyeit? Ön pénzügyileg takarékos kamasz volt?
Középiskolás koromban még nem igazán voltam pénzügyileg takarékos. Szombathelyen születtem és gimnáziumba is ott jártam. Akkor lettem igazából tudatos, amikor elköltöztem otthonról és megkezdtem a tanulmányaimat Budapesten, a Közgázon. Amikor az ember kvázi egyedül lesz, és önállóan kell kijönnie a pénzből – no ekkor jön rá arra, hogy mik igazából fontosak. Így alakult ki bennem, hogy elkezdtem előre gondolkodni, és ha volt egy kis pluszpénzem, azt megpróbáltam félretenni. Ebben segített, hogy szakkollégista is voltam az egyetem alatt. A szakkollégium segítségével dolgoztunk is, az így keresett pénzt pedig szépen meg tudtam takarítani. Ha kicsit késve is, de ekkor magamtól pénzügyileg tudatossá váltam.
Ha egy diák, fiatal el akar kezdeni takarékoskodni, milyen lehetőségei vannak, mit tanácsol nekünk?
Először vegyük végig, hogy milyen típusú megtakarítási formák vannak. Persze minél bonyolultabbak, komplexebbek ezek a formák, annál több tudás is kell a használatukhoz. Lehet, hogy ebben a felsorolásban nem lesz minden termék megfelelő a diákoknak, de érdemes tudni róluk, hogy léteznek.
Az első, legevidensebb forma az, ha valaki készpénzt tart, azaz egyszerűen nem költi el az összes pénzt, ami van neki. Ez viszonylag régimódi megtakarítási forma, a jelentős hátránya, hogy nem fizet kamatot. A perselyben gyűjtött pénz értékét gyengíti az infláció is.
A következő, ha valakinek már van bankszámlája, bankkártyája akár banktól, akár neobank pénzügyi technológiai cégtől, mint például a Revolut. Ekkor számlán tarthat megtakarítást. A megtakarítás ebben az esetben sem biztos, hogy fizet kamatot, de minél magasabbak a kamatok, annál valószínűbb, hogy valamicskét mégis.
Le is köthetjük a betett pénzünket a bankban, arra már biztos, hogy fogunk kapni kamatot.
Bárki vásárolhat az állam által kibocsátott állampapírt. Az állampapírok a bankinál jobb, viszonylag magas kamatot fizetnek.
A következő szintek már nem a diák korosztálynak szólnak, de a hosszú távú tervezésnél kalkulálhatunk velük. Odaadhatjuk a pénzünket egy profi befektetési alapkezelőnek, azaz befektetési alapjegyet vásárolunk. Ekkor egy képzett, profi csapat kezeli a pénzt, és gyarapítják a befektető érdekében. Ez a téma önmagában is külön cikket érne, mert rendkívül összetett, ezért a részletbe nem is megyek bele.
Kockázatos, így magas hozam lehetőségét is jelenti a részvényvásárlás, lehet ennél komplexebb dolgokban is gondolkodni, mint például a kriptodevizák, de ez nem a kezdők terepe, és itt tudni kell, hogy mi a valós tartalom, mik a kockázatok, és hogy ezekkel meg tud-e birkózni az adott befektető. Mert itt komoly veszteségek is keletkezhetnek. (A kriptoeszközökről a január-februári DUE Tallózóban írtunk részletesen. – a szerk.)
Érthető módon nagyon sokan szeretnének minél nagyobb hozamokat elérni, de én azt javaslom, hogy egy kamasz, egy kezdő befektető először az óvatosabb, kockázatmentesebb betéti, vagy állampapír megoldásokban gondolkodjon.
Akkor nézzük, hogy mi is az az állampapír, egyáltalán ki vásárolhatja, vagy hol lehet egyáltalán hozzájutni?
Az állampapír egy kölcsön. Az állam veszi fel ezt a kölcsönt attól, aki az állampapírt megvásárolja. Az állam kibocsát egy értékpapírt, amely megtestesíti az állam tartozását a vásárló felé. Tehát én kölcsönadom az államnak ezt a pénzt mondjuk 5 évre, akkor az állam 5 év múlva ezt a kölcsönt garantáltan visszafizeti, és a kölcsönért kamatot is fizet. Ezen mindkét fél nyer – az állam pénzhez jut egy bizonyos időszakra, a vásárló pedig a megtakarítását biztos helyen tudja biztos kamattal.
Mire is szolgál ez a kölcsön? Általában az államok, de vállalatok is azért veszik föl, mert a bevételeiket meghaladják a kiadásaikat, vagy vannak olyan beruházási, befektetési, fejlesztési céljaik, amikre hosszabb futamidejű, tehát később visszafizetendő forrásokra van szükség. Előfordul, hogy egy korábban felvett kölcsön lejár, és vissza kell fizetni. Ezt újabb kölcsönből is lehet újra finanszírozni. Így foglalhatjuk össze egyszerűen, hogy micsoda maga az állampapír.
Miért érdemes ezt megvásárolni?
Az állampapírok Magyarországon a bankbetéteknél magasabb kamatot fizetnek. Az állam célja, hogy aki Magyarországon megtakarít, az magasabb kamatokat kapjon ezért a megtakarításért. Ezzel kívánjuk ösztönözni a pénzügyi tudatosságot. Egyébként a babakötvényekkel együtt ma Magyarországon már több mint egymillió olyan értékpapírszámla van, amelyen állampapírok vannak. Ez igen jelentős szám. Vannak lakossági állampapírok, amelyeket csak magánszemélyek vásárolhatnak, és vannak úgynevezett nagybani, vagy intézményi állampapírok, államkötvények, amelyeket vásárolnak magánszemélyek és profi befektetők is, tehát bankok vagy befektetési alapkezelők, külföldiek, belföldiek egyaránt.
A lakossági állampapírokat a Magyar Államkincstárban, a Kincstár fiókjaiban, illetve az online Mobilkincstár, Webkincstár megoldásain keresztül lehet vásárolni. Lehet továbbá nyomtatott, „fizikai formában” a Magyar Postán is venni állampapírt, de ezen kívül bankoknál, bróker cégeknél is lehet állampapírt vásárolni.
És mi történik a megvásárolt állampapírral? El tudná magyarázni az egész folyamatot egy laikus számára?
A vásárlónak először is kell, hogy legyen egy bankszámlája. Az állampapírok tartásához pedig kell nyitni egy értékpapírszámlát is. Vásárláskor a bankszámláról átkerül a befektetésre szánt összeg államnak a pénzszámlájára, és ezért cserébe az állam jóváír ugyanakkora összegű értékpapírt ennek a befektetőnek az értékpapírszámláján. Amikor elkövetkezik a lejárat, mondjuk 5 év múlva, akkor mi a kölcsön összegét a kamatokkal együtt jóváírjuk a befektető pénzszámláján, egyúttal megszűnik az értékpapír és kivezetésre kerül az értékpapírszámláról.
Végezetül pedig: a diákoknak talán kissé nehezen megfogható az, hogy mit is jelent az Államadósság Kezelő Központ, amelynek Ön a vezérigazgatója. El tudná mondani, hogy pontosan mit is csinál?
Az Államadósság Kezelő Központ egy vállalat, egy zártkörű részvénytársaság. A részvénytársaság a magyar állam tulajdona, a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. A mi feladatunk az, hogy a magyar állam központi költségvetésének finanszírozását szervezzük, biztosítjuk. Ez jelent forrásbevonást, kötvénykibocsátást, ezeknek a törlesztését, visszafizetését, újrafinanszírozását, hogy folyamatosan jelen legyünk a kötvénypiacon, és minden pillanatban, a kockázatok és költségek figyelembevételével kezeljük az adósság, gyakorlatilag az államadósság állományát, illetve a folyamatos finanszírozási feladatokat. Ezen kívül minden finanszírozási döntésnek, az államadósság finanszírozásának is vannak kockázatai. Ezek a kockázatok kamatlábváltozásból vagy az árfolyamok változásából eredő kockázatok, ezeket is kezeljük annak érdekében, hogy az állam adóssága lehetőleg biztonságosabban legyen finanszírozható, nem csak a jelenben, hanem a jövőben is. Az Államadósság Kezelő Központ kvázi úgy működik, mint egy ilyen mini bank. Nyilván nem gyűjtünk betétet, csak állampapírt bocsátunk ki, meg nem is hitelezünk, mert mi gyakorlatilag azt a forrást, amit bevontunk, a költségvetés számláján tartjuk. Az itt dolgozók többnyire a piacról, a banki világból érkeznek hozzánk. Én is 20 évig bankár voltam mielőtt 2019 szeptemberében Pénzügyminiszter úr felkérésére elvállaltam ezt a feladatot.
(Hegyi Vivien)
