Az elmúlt években egyre többet hallhatunk a kriptovalutáról. Egyelőre sokaknak megfoghatatlan ez a fajta befektetési lehetőség, hiszen nagyon kevés megbízható információt lehet találni a témában. Pontosan mit takar ez a kifejezés? Érdemes-e kriptovalutába fektetnünk a pénzünket? Ezekre a kérdéseinkre kaptunk választ Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár úrtól.
Eszköz, nem valuta
„Először a megnevezést kell pontosítanom, ugyanis helyesebb kriptoeszközökről beszélnünk. A szóban forgó eszközök azért sem nevezhetőek valutának, hiszen nem rendelkeznek a pénz definíció szerinti tulajdonságaival, így pl. nem általános értékmérő és korántsem csereeszköz vagy mindenki által elfogadott fizetési eszköz. Ezért jobb a semlegesebb kifejezés rá” – mondta Balogh László. Többféle kriptoeszköz van, a legismertebb és egyben legrégebbi közülük a bitcoin, de már több száz hasonló eszközt hoztak létre, vezettek be, majd igyekeztek forgalomba hozni az évek során. A kriptoeszközök napjaink termékei, amelyek kifejezetten arra használnak, hogy rövidtávon mindenféle spekulációkat folytassanak velük. Arra viszont egyáltalán NEM alkalmasak, hogy hosszú távú biztonságos befektetésekként kezeljük őket.
Ha mélyebbre ásunk a pénz fogalmának meghatározásában, láthatjuk, hogy a kriptoeszközök a pénz fogalma egyik kritériumának sem felelnek meg. Hiszen nem általános értékmérők, nem általános csereeszközök és nincs a kriptoeszközök mögött valós gazdasági teljesítmény, valós gazdasági fedezet. Ezért is nem nevezzük őket valutának vagy pénznek. Ennek ellenére sokan kereskednek velük, hiszen van árfolyama, még ha csak bizalmon alapuló is. Ez az érték nagyon gyorsan változhat, így a kriptoeszközök árfolyama nagyon volatilis. Az egész kriptoeszköz alapú kereskedelem a hiten alapszik, hogy a jövőben majd valós pénzre válthatjuk azt, amit ebbe fektettünk. De ez ma sincs így: kisebb értékű árukat (kenyér, kávé, ruházat, szolgáltatás stb.) nemigen tudunk kriptoeszközökkel kifizetni.
Biztonságos-e kriptoeszközökbe fektetni a pénzünket?
Tudni kell, hogy itt az a típusú biztonság, ami egy bankbetétnél vagy egy értékpapír befektetésnél Magyarországon, Európában szinte mindig megvan, nos itt egyáltalán nem létezik. Hiszen a bankbetéteink, értékpapír befektetéseink 100.000 eurós összeghatárig az állam által garantált védelem alatt állnak egy esetleges bankcsőd esetén, vagy ha az értékpapír-piaci szolgáltató nem képes kiadni a számlán tartott eszközeinket. Tehát eddig az értékhatárig mindenki védett a hagyományos megtakarításoknál. A kriptoeszközöknél olyannyira nincs ilyen biztosíték és szabályrendszer, hogy még azt sem tudjuk, hogy tulajdonképpen ki üzemelteti az egyes rendszereket. Ha eltűnik a kriptoeszközünk, azt sem tudjuk, kinél reklamálhatunk. Azt legtöbben már hallották, hogy a kriptoeszközök egy részét ún. „bányászattal” szerzik meg. A különböző algoritmusok futtatása nagy teljesítményű számítógépek üzemeltetésével zajlik, amely korántsem olcsó és környezetbarát tevékenység – valójában falja az energiát. Akár egy kisebb város energiakészletét is el lehet fogyasztani ahhoz, hogy egy nem túl magas értékű egységnyi kriptoeszközt sikerüljön megszerezni. Ráadásul ehhez nagyon speciális számítógépek vagy számítógép rendszerek szükségesek és speciális szakértelem. Tehát a klímavédelmi és fenntarthatósági szempontok sem kifejezetten a kriptoeszközök mellett szólnak.
Létezik a kriptoeszközök kereskedelme, ezen belül a kriptotőzsdék, ahol ezeket venni és eladni is lehet. Miközben a hagyományos tőzsdék és pénzügyi kereskedési platformok szigorú jogszabályok és pénzügyi felügyelet alatt működnek a befektetők védelmében is, addig a kriptotőzsdéket senki nem szabályozza, és még kevésbé felügyeli. Nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy e folyamatok mögött semmilyen közgazdasági megalapozottság vagy fedezet sincs, inkább csak a spekulatív kereslet-kínálat mozgathatja az árfolyamokat. Az árfolyamok hektikusan változóak, néhány nap alatt óriásit tud zuhanni vagy akár nőni is ezeknek az eszközöknek a látszólagos értéke. Ezért rendkívül kiszámíthatatlanok. Akik ilyen befektetéseket végeznek kicsiben vagy nagyban, bátran nevezhetjük őket spekulánsoknak. Hiszen biztosan nem tudhatják, hogy a felhasznált összegből vajon visszatérül-e valaha egy nagyobb százalék, vagy esetleg elveszítik akár az egészet. „Ezért is mondhatjuk azt, hogy ilyenbe csak az fektessen, akinek van elveszteni való pénze és akkor csak annyit, amit jó szívvel akár el is tud veszíteni, akár a kaszinóban, akár a kaparós sorsjegyen. Legtöbbünknek ilyen felesleges pénze nincs, amit értelmetlenül kockáztatni szeretne.” – hívja fel a figyelmet Balogh László helyettes államtitkár úr. Nagyon kockázatos, bizonytalan, szabályozatlan, ellenőrzés nélküli átláthatatlan folyamat a kriptokereskedelem, ezért sem érdemes befektetésként gondolni rá. Kifejezetten rossz ötlet a teljes megtakarítást feltenni rá, hiszen teljesen kiszámíthatatlan az árfolyam alakulása, a hozzáférés, a valódi pénzre történő visszaváltása és emiatt veszélybe kerülhet az összes ide helyezett pénzünk. Bár tagadhatatlanul léteznek ilyen komoly befektetők a területen, akik hisznek a kriptoeszközökben, de mi csak a felszínt látjuk, és hogy rendkívül bizonytalan az árfolyamuk, valamint hiányzik mögülük fedezet, az állami garancia, a fogyasztóvédelmi háló. A nagy rizikó és átláthatatlanság miatt inkább veszélyes játékként, egyfajta hazárd szerencsejátékként lehet felfogni. Nem véletlen, hogy a hivatalos pénzügyi piacok immár egy évtizede nem fogadják ezeket be, és egyetlen állam sem akarta eddig szabályozása és felügyelete alá vonni ezt a speciális kriptoeszközöket. Amikor a legnagyobb social network kriptoeszköz bevezetését szellőztette meg 3 évvel ezelőtt, a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport kormányfői azonnal teljes egyhangúsággal üzenték neki, hogy azt el fogják lehetetleníteni. Nem is történt meg a bevezetés…
Inkább a hagyományos befektetéseket helyezzük előtérbe?
Bár a kriptoeszközöknek a tőzsdéhez hasonló intézményük is van, mégsem tekinthetünk rájuk rendes fizetőeszközként. A szabályozatlanság miatt akár egyik pillanatról a másikra tűnhetnek el hatalmas összegek a számítógépes rendszerekből, amelyeket senki sem tudja, hogy hová kerülhettek, de a befektető soha nem fogja viszontlátni a pénzét. Ne tagadjuk, hogy időnként nyerni is lehet ezekkel a kriptoeszközökkel, amit valódi pénzre is lehet váltani. De ilyen átláthatatlan, biztonsági háló nélküli befektetéssel nem éri meg kockára tenni a vagyonunkat, megtakarításunkat. Balogh László messzemenően lebeszélné arról a fiatalokat, hogy megtakarításaikat a látszólag nyereségesnek tűnő kriptoeszközökkel próbálják meg gyarapítani. Ha valakinek van félretett pénze, amelyet szeretne befektetni, maradjon a hagyományos lehetőségeknél, például a bankbetéteknél, az állampapíroknál, vagy egyéb értékpapíroknál, ahol a jogszabályok nagyon világosan meghatározzák a működés feltételeit, valamint pénzügyi felügyelet és a fogyasztóvédelem is jelen van, ráadásul betét és befektetésvédelmi alapok is biztonságot jelentenek, ha bármi probléma adódna. Így pedig a megtakarítás semmilyen körülmények között nem tűnhet el.
„Rengeteg pro és kontra érvet olvashatunk a kriptoeszközök használata mellett és ellen. Jobb azonban egy szabályozott területen mozogni, a garanciákat élvezni, a fogyasztóvédelem előnyeit is magunk mögött tudni. Ha kivisszük a pénzünket egy nemzetközi, tulajdonképpen virtuális térbe, ahol az igazi pénzünket kriptoeszközzé alakítjuk át, utána már nem tudjuk, hogy mi fog történni vele és nem is igen tudunk utóbb a virtuális térben kinél reklamálni vagy panaszt tenni.” – zárta gondolatait a helyettes államtitkár.
Tehát ne bízzunk a szerencsénkben, hogy nagyot fogunk nyerni egy rizikós kripto tranzakción, mert megtörténhet, hogy elúszik az összes nehezen megtakarított pénzünk. Hallgassunk inkább a pénzügyi szakemberekre, akik jelenleg nem ajánlják senkinek – főleg nem a fiatal, kezdő megtakarítóknak – az ebbe való spekulatív befektetést.
(Panulin Boglárka)
