Ha valami megtetszik, megvehetjük azonnal – ha van rá pénzünk. Költekezhetünk, élhetünk a mának, vagy hozhatunk egy ennél sokkal okosabb és tudatosabb döntést: félre is tehetünk a pénzünkből. Mindig gondolni kell a jövőre is. Érdemes spórolni akár egy konkrét cél érdekében, vagy általában a biztonságra törekedve. Változnak az élethelyzeteink, változhatnak a céljaink, de mindig jó, ha van tartalék pénzünk, amihez nyúlhatunk. Gion Gáborral, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárával beszélgettünk a takarékosságról.
A takarékosság egy gondolkodásmódot jelent. Tisztában kell lennünk a rendszeres kiadásainkkal, a bevételeinkkel. A különbözetet tudatosan kell kezelni, a megtakarítást pedig be kell építeni a havi rutinok közé. A cél, hogy mindig legyen valamennyi tartalékunk, amihez vész esetén nyúlhatunk. Tehát a takarékosság nem pusztán azt jelenti, hogy minden hónapban félre tudunk tenni egy bizonyos összeget a párnánk alá, vagy inkább a bankszámlánkra.
A takarékosságot érdemes minél előbb elkezdeni, nem kell várni az önálló életünk kezdetéig. Szüleid is hálásak lesznek, ha – akár a te segítségeddel – több pénz marad a hónap végén a családi kasszában. Az első lépés, hogy mindig alaposan gondoljuk meg, hogy mit veszünk le a polcról. Tegyük fel a kérdést, hogy valóban szükségünk van-e az adott tárgyra, szolgáltatásra. A nem tervezett, hirtelen elhatározásból történő pénzköltést nevezik impulzív vásárlásnak. Ilyenkor többnyire olyasmit veszünk meg, amit nem feltétlenül akartunk, mert nincs rá vagy szükségünk vagy pénzünk, mégis hagytuk magunkat „rávenni” a vásárlásra. Az impulzív vásárlás a 21. század kereskedelmének „nagyszerű” találmánya, amit különféle marketingeszközök segítenek. Így igyekeznek minél csábítóbbnak mutatni számunkra a terméket. Ezeknek tudni kell ellenállni. Meg kell szűrni, hogy mi az, amit tényleg kihasználnák a mindennapjaink során, esetleg tényleg nagyon jó áron van, így – bár nem terveztük – mégis megéri megvásárolni.
Annál, hogy olyan tárgyakban áll a pénzünk, amikre valójában nincs is szükségünk, sokkal okosabb döntés, ha félretesszük a fel nem használt havi zsebpénzünket, keresetünket. A folyamatos spórolás, a tudatos költés oda vezethet, hogy egy idő után akár nagyobb összeget tudhatunk már a számlánkon vagy a malacperselyünkben. A megtakarítást be is lehet fektetni, így tovább kamatozik a pénzünk. A takarékosság célja lehet egy későbbi nagyobb kiadás is.
Leendő egyetemistaként gondolhatunk arra, hogy egy új laptop hasznos befektetés a tanulmányaink megkezdése előtt, márpedig ez nem kis kiadást jelent. Az életük kezdetén álló huszonévesek esetében ez egy autó vásárlása vagy egy lakás megalapozása vagy akár az albérlet bútorozása, felszerelése is gyakori cél. Ha elég korán elkezdjük a gyűjtést, akkor kisebb megtakarításokkal, könnyebben spórolhatunk rá. Ráadásul amikor eljutunk a vásárlás pillanatához, már nem kell kapkodnunk, nem kell felesleges hitelekbe vagy kompromisszumokba bocsátkoznunk – fejtette ki a pénzügyekért felelős államtitkár.
Azoknak, akik idén végeznek a középiskolában, és szeptembertől vár rájuk a felsőoktatás, a szüleiktől való különélés, azt ajánljuk, hogy már most gondolják végig a későbbi kiadásaikat. Érdemes előre költségvetést készíteni. Először is tisztában kell lennünk a bevételeinkkel, legyen az zsebpénz vagy diákmunkából megszerzett kereset. A másik oldalon tervezzünk a rendszeresen felmerülő kiadásokkal, mint az albérleti díj, rezsi, az étkezés, utazás, telefonszámla. Érdemes szem előtt tartani, hogy mindig jelentkeznek egyedi vagy váratlan kiadások, mint például javítási költség egy technikai eszköz meghibásodása miatt, vagy új ruha, cipő vásárlása. Ezekre jó előre félretenni valamennyit. Ha nem vagyunk képben ezekkel a költségekkel, akkor könnyedén kifolyhat a kezünkből a pénz. Ilyenkor egyszer csak azt vesszük észre, hogy már a hónap közepén elfogyott a havi keretünk. Kis előrelátással és tudatos tervezéssel könnyebben fogunk tudni úgy gazdálkodni a pénzünkkel, hogy mindig maradjon a hónap végén a zsebünkben – tanácsolta Gion Gábor államtitkár.
A hóvégi maradványt is érdemes félretenni. Ezt jó már korábban, a középiskolai évek alatt is gyakorolni. Úgy költekezzünk, hogy mindig tudjunk valamennyit tartalékolni. Ha megszokjuk, hogy minden hónapban félreteszünk, akkor a felnőtt élet küszöbén is könnyebb lesz takarékosan élni, gazdálkodni. Márpedig a munka világában ez egy nagyon fontos erény. Felnőttként már nem csak arra kell majd gondolnunk, hogy milyen szuper lesz venni egy új biciklit az összegyűjtött pénzünkből. Gondolnunk kell arra is, hogy ha esetleg valamikor elveszítjük a munkánkat, rendszeres jövedelmünket, akkor is legyen tartalékunk a nehéz időszak áthidalására. Az iskolából nézve még roppant távolinak tűnik az idős kor, amikor nyugdíjba megyünk. De tudni kell, hogy ekkor majd a bevételeink is csökkenni fognak, mert a nyugdíj többnyire alacsonyabb összegű, mint a munkabér. Léteznek viszont célzott megtakarítási formák, melyekkel az idős korunk anyagi biztonságát tudjuk megteremteni. A nyugdíj-előtakarékoskodást már a munkába álláskor el kell kezdeni. Így havi kisebb megtakarítás mellett is idős korunkra rendelkezésre fog állni egy akkora összeg, amiből fenntarthatjuk majd a megszokott életszínvonalunkat.
Manapság elég alacsonyak a banki kamatok. A nagyobb megtakarítást nem érdemes bankban tartani, jobban megéri befektetni. Jó döntés lehet például államkötvénybe invesztálni. Persze ezen kívül számos más befektetési lehetőség is létezik. Azonban csak olyanba kezdjünk bele, amit teljesen átlátunk és ismerünk. Fő a biztonság! Ha egy befektetési módszer nem teljesen világos számunkra, akkor azt semmiképpen ne válasszuk! Alaposan utána kell járni a tervezett befektetés minden szegmensének. Ha álmunkból felkeltenek, akkor is meg kell tudni mondani, hogy szükség esetén hogyan tudjuk kivenni onnét a pénzünk. Megbízható módszert kell választani, amiből végül nyereségesen léphetünk ki.
A befektetések, köztük az államkötvények is, csak a 18 éven felüliek számára elérhetőek. Aki még nem lépett a felnőttkorba, de mégis befektetési módokon gondolkozik, a szüleivel egyeztetve tud döntést hozni. Ha ő maga nem tudja hivatalosan befektetni az összegyűjtött pénzét, a szülei megtehetik nekik.
A legfontosabb, hogy minél korábban kezdjük el a tudatos és takarékos életmódot. Ebből csak előnyünk származhat. Ráadásul fiatalon és idősként egyaránt nagy biztonságérzetet adhat a tudat, hogy ha megszorulnánk, akkor mindig van hova nyúlni.
(Szalai Boglárka)
A cikket a Pénzügyminisztérium támogatja
