Bécs szívében, a pompás Hofburg palotában található a Sisi Múzeum, amely Erzsébet királyné, vagy ahogy a világ ismeri, Sisi életét tárja a látogatói elé. A múzeum nem csupán egy kiállítás a Habsburg-kor egyik legismertebb alakjáról, hanem egy időutazás egy rejtélyes és sokszor ellentmondásos nő világába. Aki belép a falak közé, az nem csupán egy császárnét lát, hanem egy szabadságra vágyó, érzékeny és saját korával szemben lázadó személyiséget ismerhet meg.
Tavaly decemberben középiskolai osztályommal lehetőségem nyílt megtekinteni a múzeumot. Izgalmas volt a történelem egyik legjelentősebb női alakjának életén végigtekinteni. A múzeum a teljes valóságot elénk tárva mutatta be nekünk Sisit.
Erzsébet királyné alakját a történelem gyakran idealizálja: a meseszép fiatal lány, aki beleszeretett Ferenc Józsefbe, és aki az osztrák császári udvar szigorú etikettje ellenére is megőrizte egyéniségét. A Sisi Múzeum azonban árnyaltabb képet fest róla. A kiállítás bemutatja a császárné személyes tárgyait, ruháit, ékszereit, valamint verseit és leveleit, amelyekből kibontakozik egy sokkal emberibb és olykor tragikus sorsú alak.
Sisi életét kettősség jellemezte. Egyrészt ő volt az európai udvarok egyik legcsodáltabb asszonya, másrészt pedig egy örökké menekülő lélek, aki soha nem tudott teljesen beilleszkedni az udvari élet szigorú szabályai közé. A Hofburg falai között egy olyan nőt ismerhetünk meg, aki a szépség megszállottja volt, és aki szinte teljes önfegyelemmel igyekezett megőrizni fiatalos külsejét. A kiállításon láthatóak legendás fésűi, hajápolási eszközei és ruhái, amelyek mutatják, milyen nagy gondot fordított a megjelenésére.
Sisi nem csupán a külsejére figyelt oda, hanem szellemi téren is rendkívül nyitott volt. Szenvedélyesen szerette a magyar kultúrát, amely iránti vonzalmát a múzeum is hangsúlyozza. Az egyik legizgalmasabb rész a magyar koronázási ruhája, amely a magyar nemzet iránti tiszteletét és szeretetét jelképezte. Bár hivatalosan osztrák császárné volt, sokkal inkább érezte magát magyar királynénak, és a magyarok is rajongással viszonozták ezt az érzést.
Ugyanakkor a kiállítás egy mélyebb, szomorúbb oldalt is megmutat. Sisi élete nem csupán fényűzésből és utazásokból állt, hanem személyes tragédiák is végigkísérték. Külön kiemelt helyet kap fia, Rudolf trónörökös tragikus halála, amelyet soha nem tudott kiheverni. Ezt követően egyre inkább elvonult a nyilvánosság elől, és szinte remeteként élt, állandóan utazva, menekülve a saját démonjai elől.
A Sisi Múzeum nem csupán tárgyi emlékek sorozata, hanem egy érzelmi utazás is. Ahogy végighaladunk a termeken, egyre jobban érezzük a császárné világának kettősségét: a ragyogást és a mélabút, a szépséget és a szomorúságot. A múzeum különlegessége, hogy nemcsak az udvari pompát mutatja be, hanem a mögötte rejlő valóságot is: egy nő küzdelmét az elvárásokkal, a szabadságért folytatott harcát, és végül a sorsát, amely tragikus véget ért egy anarchista merénylő kezében.
A látogatás során kérhetünk tolmácsgépet, mely magyar nyelvre is fordít, a kiállításon minden teremnél egy szám jelzi, hogy a készüléken melyik gombot kell megnyomni. Az eszköz lejátssza nekünk a tárgyhoz tartozó történetet, érdekességet vagy legendát. Közben minden teremben korabeli zenéket hallhatunk. A jegyár felnőtteknek 24,5 euró, gyermekeknek 6 éves kortól pedig 14,5 euró. A múzeum kínál egy úgynevezett Sisi-jegyet is, amely három császári látnivalóra érvényes: a Schönbrunni kastélyba (Grand Tour), a Sisi Múzeum és a Hofburg császári lakosztályaiba, valamit a Bécsi Bútormúzeumba. A Sisi-jegy felnőtteknek: 49 euró, 6-18 éves korig pedig 33 euró.
A látogatás végén az ember nemcsak több tudással távozik, hanem egy mélyebb megértéssel is: Erzsébet királyné nem egy tündérmese hősnője volt, hanem egy hús-vér ember, aki saját korának ketrecében próbált szabad maradni. Talán ezért is olyan lenyűgöző a története, mert egy idő után már nem csupán a múltba nézünk, hanem magunkba is.
(Kövecses Sára)
