A tárgyfelvételt követő időszakban még kellő lelkesedéssel és motivációval állunk hozzá a következő félévhez, kíváncsian szemezgetünk a szabadon választható tárgyakkal, érdeklődve várjuk az előadásokat és hisszük, hogy egy sikerekben gazdag szemeszter áll előttünk. Majd telnek, múlnak a hónapok, a naptárunkban egymást érik a határidők, a küszöbön a vizsgaidőszak és a tökéletes time managementről szövögetett terveink a kukában pihennek. De akkor mégis mit lehet tenni, hogy a kezdeti elhatározásaink kitartsanak egy féléven át?
Tedd szokássá!
Egy új szokás kialakítása nem egyszerű feladat, megtartani pedig még nehezebb. Sokan próbálták már meghatározni tudományos módszerekkel, mennyi idő alatt sikerül rutinná alakítani egy-egy új feladatot, de erre sajnos nem létezik konkrét szám.
Egy szokás kialakításához ugyanis nélkülözhetetlen:
- A motiváció, azaz akarat a változásra.
- Ismétlés, vagyis minél gyakrabban végzel el egy feladatot, annál hamarabb rögzül.
- A komplexitás meghatározása. Tudnod kell, hogy az elsajátítandó szokás mennyire összetett, ugyanis minél bonyolultabb a kitűzött cél, annál több időt igényel, hogy rutinszerűvé váljon.
- A megfelelő szemléletmód, vagyis hit a sikerben.
Ahhoz azonban, hogy elkezdhesd ezeket a szempontokat alkalmazni, tudnod kell, mit akarsz szokássá alakítani. Nem elég elhatározni, hogy többet fogsz jegyzetelni, vagy hamarabb kezded el a felkészülést a ZH-kra. Pontosan tudnod kell, hogy mik az elvárásaid, mi a cél, amit kitűztél magad elé, és ezek teljesítéséhez mi mindent kell megtenned.
Az Eisenhower-féle módszer
Túl sok a teendőd, semmivel se végzel, és a to-do listád csak egyre hosszabb lesz? Ismerős érzés, ugye? Ebben tud segíteni az Eisenhower-féle módszer, ha te is a halogatók, a kapkodók, vagy éppen a perfekcionisták táborát erősíted. A módszer lényege, hogy a feladataidat 4 csoportba osztod: van, ami fontos, ezek azok a dolgok, amik a céljaid eléréséhez kellenek. Emellett vannak a sürgős feladatok, amik kötelezettséget jelentenek számodra, de nem adnak semmit hozzá az életedhez. A másik két csoportot ezek kapcsolata képzi, vagyis a fontos és sürgős teendők, amiket megadott időn belül kell elvégezned. Illetve vannak a nem fontos és nem is sürgős feladatok, amiknek semmi célja nincs, így ha úgy érzed muszáj, ess túl rajtuk, azonban a legcélszerűbb ezek figyelmen kívül hagyása. Az, hogy ezt hogyan alkalmazod, már rajtad múlik. Gondolj egy elvégzendő teendőre, és tedd fel magadnak a következő két kérdést: Ez meghatározó feladat a céljaim eléréséhez? Ha nem végzem el időben, abból ér engem valami kár?
Ezek alapján könnyen csoportosíthatod, és a naptáradban akár külön színkategóriákkal is jelölheted az elintéznivalókat.
Hogyan határozd meg, hogy mi a legfontosabb?
Ennél a pontnál fontos az önismeret és a megfigyelés képessége, ugyanis itt az a lényeg, hogy önámítás nélkül megtaláld azokat a tulajdonságaidat, amik miatt nem vagy elégedett, amiken változtatnál, vagy éppen azokat, amiket fejlesztenél.
Az első feladat, hogy határozz meg három konkrét célt, ami igazán fontos számodra. Ez lehet bármi, a sikeres ZH-któl kezdve a pénzkeresésen át, a barátaiddal töltött minőségi időig. Ezután pedig vedd egy átlagos heted az egyetemen és figyeld meg, mivel töltöd az idődet. Mit tapasztaltál? A valóság megfelel az elképzeléseidnek és az értékrendednek? Ha úgy érzed, mindenre pont annyi időt fordítasz, ami segít az elhatározásaid véghezvitelében, akkor nincs is más dolgod, hagyj fel a cikk olvasásával és lapozz tovább!
(Pásztói Vera, GTK Story, ELTE Gazdaságtudományi Kar, Budapest)
