Ruha, smink, egészségügyi termékek – mondhatni nélkülözhetetlen egy nő számára. Abba azonban kevesen gondolunk bele, hogy ezekkel a mindennapi dolgokkal mennyit ártunk Földanyánknak.
Fast fashion – a divat, mint eldobható termék
Ki ne szeretné követni a divatot? Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani az aktuális trenddel, azonban rengeteget kell vásárolnunk. A nagy divatcégek, mint például az H&M és a Zara látszólag sokat segítenek, hiszen elérhető áron kínálják ruháikat az átlagvásárló számára, ám sokszor pont ők diktálják a gyors iramot. Évente ugyanis 20 kollekciót dobnak piacra, ezzel fokozva a tömeggyártást.
A textilipar a második legtöbb vizet felhasználó iparág a mezőgazdaság után, és szintén ezüstérmes a legszennyezőbb kategóriában a kőolajipar mögött. Miért? Jöjjenek a sokkoló adatok:
- 1 pamutpóló gyártásához 2720 liter víz szükséges, ami egy felnőtt ember 3 évre elegendő ivóvíz fogyasztását fedezi.
- A gyártáskor keletkezett szennyvizet a folyókba eresztik, benne színezéshez használt festé Egy mondás szerint a kínai vizek előre jelzik a következő év trendjének színét.
- Az egyes ázsiai országokban (Kína, India) a gyárak közelében rohamosan romlik a levegő és az ivóvíz minősége, a kiszivárgó vegyi anyagok miatt több a rákos megbetegedés a lakosság körében és a születendő gyermekeknél a genetikai elváltozások esélye is megnőtt. Nem is beszélve az élővilág pusztulásáról.
- A ruhagyártás folyamán felhasznált gyapot rendkívül kényes növény, így termesztéséhez nagy mennyiségű mérgező műtrágyát használnak fel, a növényeket pedig génmódosítással (GMO) igyekeznek ellenállóbbá tenni a kártevőkkel szemben.
- Évente megközelítőleg 150 milliárd új ruhadarabot gyártanak világszerte, és ez a szám a felgyorsult fogyasztói igények miatt egyre csak nő. Ez kb. 400%-kal több, mint 20 évvel ezelőtt.
- Csak Magyarországon 60-80 ezer tonna hulladék keletkezik kidobott ruhákból, aminek 90%-a landol a szemétben.
Hogyan tehetek én bármit is ez ellen?
Az újrahasznosítás sokat segíthet! A már megkopott ruhákat érdemes ruhagyűjtő konténerekbe dobni. A legtöbb nagyvárosban találsz ilyen gyűjtőket, de egyre több multi ébred rá a környezetvédelem fontosságára, így pl. a H&M üzleteiben van erre lehetőséged, és még egy 500 Ft. értékű kupont is kapsz a jótettedért cserébe. Fontos, hogy egyszerre 2 szatyor ruha adható le, és előtte jelezd a pénztárnál szándékod!
Adni jó! Az olyan, jó állapotban lévő darabokat, amiket csak simán meguntál vagy kinőtted, érdemes valamelyik jótékony szervezetnek (pl. Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat) ajándékozni, akik eljuttatják azoknak a srácoknak/lányoknak, akiknek a szülei nem tudják megvenni ezeket a cuccokat.
Meglátni és megszeretni… Ismerős az érzés, amikor megveszel egy ruhát, majd otthon rájössz, hogy hülyeség volt? Ilyenkor, ha nem tépted még le az címkét, nyugodtan visszaviheted kicserélni. Az új és a használt ruháknak egyaránt remek hely lehet egy gardróbvásár.
Csere-bere fogadom… A közösségi oldalon találsz olyan csoportot, ahol nem csak eladni, de cserélgetni is lehet. Ha szeretnél egy kis gardróbfrissítést, de nem szeretnél költeni, érdemes körülnézni, vagy összehívni a barátnőket és velük csapni egy szuper ruhacserés partyt.
Kozmetikázatlan igazság
A textil- mellett a kozmetikai ipar is komoly fenyegetést jelent a bolygónkra. Elég csak belegondolni a rengeteg műanyag csomagolásba. Ez a tavalyi év során elérte a 142 milliárd tonnát, aminek nagy része az óceánokban kötött ki. Ezenkívül a termékek összetevői között gyakran szerepelnek mérgező anyagok, mint a kőolajszármazékok, illetve a genetikailag módosított (GMO) összetevők.
Így a biotermékek mellett sok minden szól – elsősorban az egészségünk. Egyre több gyártó törekszik arra, hogy terméke ne csak egészséges, de ökobarát is legyen. A Lush kozmetikai cég új karbon-pozitív csomagolással rukkolt elő. Vagyis nemcsak biológiailag bomlanak le, de előállításuk is pozitívan hat a környezetre, mivel közben szén-dioxidot köt meg.
Még jobb megoldás, ha csökkentjük a csomagolóanyagokat, és tusfürdőről szappanra váltunk, ami tovább kitart. Sőt, sampon is van hasonló formában, ami ugyanúgy felhabzik, mint egy átlag sampon, kapható minden hajtípusra, valamint az ára sem borsos.
A környezet megóvása véresen komoly téma!
Az egészségügyi termékek nagy része nem lebomló anyagokból készül, és nem lehet újrahasznosítani, hiszen az nem lenne túl higiénikus. Ilyenek a menstruáció során használt betétek, tamponok, valamint a mindennapokban viselt tisztasági betétek.
Egy kis matematika: egy nő havonta átlagosan 5 napig menstruál és napi 3 betétet használ el. Ez havonta 15 betétet jelent, ami évente kb. 180 darab/fő. Mindezt szorozzuk meg 2 390 712 nővel, az egyenlő 430 328 160 db. nem lebomló anyagból készült betéttel, ami évi 2000 tonna szemetet jelent hazánkban. És mennyi lehet világszinten ez a szám?
Forradalmi újítást jelenhetnek az egyre divatosabb menstruációs kelyhek, valamint a mosható textilből készült betétek, amiket természetes anyagból gyártanak, így nem okoz semmilyen irritációt.
A vásárlásról nem kell lemondania senkinek, de fontos gondolni a holnapra is! Így mindez jusson eszünkbe, ha következő alkalommal bevásárlókörútra indulunk, és próbáljunk tudatos vásárlókká válni!
(Bihari Bernadett Luca)
Felhasznált forrás: The true cost c. dokumentumfilm, inGreen Magazin, Textilhulladék a magyar otthonokban – Hartay Mihály
