Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ezért fontos, hogy a legfőbb tudnivalókat összefoglalva felhívjuk a figyelmet a mellrák megelőzésének fontosságára, hiszen az emlőrák az egyik leggyakrabban előforduló női daganatos megbetegedés. A betegség kialakulásának kockázata 40 év fölött jelentősen magasabb, ezért nagyon fontos a rendszeres, legalább kétévente megismételt mammográfiás szűrővizsgálaton való részvétel.
A mellrák a kezdeti stádiumban teljesen tünetmentes, a kisebb szöveti elváltozások még a tapintásos önvizsgálat során sem észlelhetőek. A mammográfiás vizsgálat és a 3D mammográfia jelenleg a leghatékonyabb szűrési eljárások, melyek segítségével már a néhány mm-es elváltozás is kimutatható. A korai szakaszban még sikeresen gyógyítható, ezért a mellrák elleni küzdelem és megelőzés elengedhetetlen része a rendszeres önvizsgálat és szűrés, amelyekkel időben felismerhető a betegség.
A kockázati tényezők a következők: egészségtelen táplálkozás (túlzott mértékű húsfogyasztás), túlsúly, mozgásszegény életmód, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, genetikai hajlam. Tünetek lehetnek: tapintható csomó a mellben, hónaljban, túlságosan duzzadt, kemény mell, viszkető, pirosodó, esetleg váladékozó emlőbimbó, folt vagy mélyedés a bőr felszínén, az emlő torz, rendellenes alakja.
Magyarországon a daganatos megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat. A KSH adatai szerint 2018-ban 131 045 haláleset történt, ennek egynegyede, 32 586 rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt. Ez a szám a népesség növekedésével és elöregedésével együtt folyamatosan nő: 2040-re már évente 29 millió új daganatos esetet jósol a szervezet. Az emlőrák a magyar nők leggyakrabban előforduló daganata. Összehasonlításul: méhnyakrákban évente nagyjából 1100-an betegszenek meg és 4-500 nő hal meg emiatt, amíg mellrákban: „Hazánkban évente 8000 új mellrákos megbetegedést diagnosztizálnak. A nők 7-10 százalékánál, leggyakrabban a középkorú és idősebb korosztályban (40-60 évesek) jelentkezik, de előfordulhat fiatalabb korban is. Mivel a kezdeti szakaszban gyakran tünetmentes, így nem lehet elégszer hangsúlyozni a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat és az önvizsgálat fontosságát. Az emlőrák ugyanis a legtöbb rákfajtához hasonlóan kezelhető és gyógyítható, függően attól, hogy mikor fedezik fel” – mondja dr. Kocsis Judit, a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa – „Ha fájdalmas csomót fedezünk fel a mellünkben vagy a hónaljunkban, kisebb az esély, hogy rosszindulatú az elváltozás. Azonban semmilyen esetben se várjuk, hogy magától eltűnjön! Mindenképp forduljunk orvoshoz, aki fizikális vizsgálattal, röntgen mammográfiával, az emlő ultrahangos vizsgálatával és szövettani mintavétellel megállapítja, hogy valóban mellrákról lehet-e szó. Tartsuk észben, ha a betegséget időben felismerik, a teljes gyógyulás aránya 70 százalék, sőt a korszerű kezeléseknek köszönhetően az előrehaladottabb esetekben is egyre gyakrabban lehet teljes vagy tartós remissziót, azaz betegségmentes állapotot elérni” – tette hozzá a doktornő.
A betegség igen ritkán, de előfordulhat férfiaknál is. Hazánkban jelenleg 360 körül van az ismert férfi emlődaganatos esetek száma. Kialakulásának hátterében örökléstani eltérés állhat, de az életmódbeli rizikófaktorok itt is szerepet játszanak. Mivel nehezebb a felismerésük, ezért kevésbé gondolnak erre a betegségre, és gyakran csak előrehaladottabb stádiumban derül rá fény. 
Miért októberben?
1985 októberében, az American Cancer Society és egy mellrák-ellenes hatóanyagokat fejlesztő gyógyszercég partneri együttműködéséből született az NBCAM (National Breast Cancer Awareness Month), az a kezdeményezés, amely ma már világszerte hívja fel a figyelmet a mellrák elleni küzdelem fontosságára. Az American Cancer Society, a Magyar Rákellenes Liga és minden szervezet, amely csatlakozott az NBCAM által létrehozott figyelemfelhívó és érzékenyítő kezdeményezéshez, munkájukkal segítenek a nőknek a mellrák tüneteit időben felismerni, emellett preventív tanácsokkal látják el a lehetséges érintetteket.
Mitől pink?
Kezdetben még nem volt szimbólum, ez 1993-ban változott: Evelyn Lauder megalapította a Mellrák Kutatási Alapítványt, és jelüknek a rózsaszín szalagot választotta, mert ez a világ legtöbb részén, szabadon felhasználható jelkép volt. Az AIDS kampányok során használt piros szalag mintájára készült el. Az egyik leghíresebb mellrák-aktivista alapítvány, a Susan G. Komen Foundation használta először, amikor ilyen szalagokat osztogattak az azóta is évente megrendezett „Futás a mellrák ellen” kampányuk keretében. Az akciók mögött emberek, emberi életek és sorsok állnak egy olyan betegséggel szemben, amelyet a korai felismeréssel, nagy eséllyel meg lehet gyógyítani. Rengeteg civil szervezet várja a jelentkezőket különböző programjaikra, így még több lehetőség van az érintett emberek segítésére.
Magyarországon Az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület évente szervez nagyszabású programokat és indít kampányt annak érdekében, hogy a magyar társadalom, a nők és családok figyelmét felhívja: a betegség a kezdeti állapotban gyógyítható.
“Számít az az egy nő. Minden nő számít. A rákkutatás tudománya lenyűgöző mindaddig, amíg a betegség feltérképezéséről és a kezelések komplexitásáról szól. De a mellrák orvosi valósága (…) folyamatos kihívások elé állítja a tudományos gondolatot. Nincs olyan szövettan, ami ki tudná mutatni a veszteséget, vagy olyan mammográfiás felvétel, ami megmutatja az emberi szenvedést (…). Felvilágosítás és hozzáférés. Végül mindig ez a két tényező az, ami számít.” – Nancy Brinker, Promise Me, 2010.
(Sütő Gréta)
Forrás: Budai Egészségközpont
