Repülő emberek, klónok és robbanások? A filmtrükkökről általában hasonlóan látványos és varázslatos történések jutnak az eszünkbe, azonban el sem tudnátok képzelni mennyi sokkal félelmetesebb és valósághűbb szerkesztés létezik a XXI. században. Mindez hogyan függ össze a mesterséges intelligencia technológiával és hol a határ?
Az utóbbi kérdés egy TikTok videó megtekintése után merült fel bennem, amiben az élethűen megszerkesztett videóiról ismert @curt.skelton azt állította, hogy ő igazából nem is létezik, ezzel átverve az internet népét. Teljesen hihetően előadta és egyben demonstrálta hogyan lehet néhány program segítségével egy teljesen új személyt létrehozni.
Azok, akik nem nézték meg az ezután következő videóját, amiben megerősíti, hogy csak viccelt, talán még a mai napig sem tudják, hogy a valóságban is létezik. Ez a történet viszont felveti a kérdést, miszerint képesek lennénk-e hasonló technikák használatával a kedvenc énekesünket, politikusokat, vagy csak valakit, akit ki nem állhatunk megszemélyesíteni?
Természetesen igen! A „deepfake” fogalma 2018-ban robbant be a köztudatba. Leginkább propaganda és reklám célokra használják. Például 2020 decemberében az angol királynő karácsonyi beszédét készítették el ezzel a filmtrükkel, ami rendkívüli felháborodást keltett a britek körében, tartalmát sokan ízléstelennek és tiszteletlennek találták.
Egy másik hasonló eset Bruce Willis-el történt meg, akinek az arcát orosz reklámokban használták fel. Tehát leggyakoribb alkalmazási módja a hamis információ terjesztése és az emberek félrevezetése? Nem is olyan biztos. Akár egy konyhakésnek, a deepfake-nek is azon múlik az etikussága, hogy kinek a kezébe kerül. A filmes szakmában például akár elhunyt színészeket is képesek lehetünk így a vászonra juttatni. Hasonló módszereket használtak az új Star Wars filmek forgatásánál is. Emellett megszólaltathatunk néma színészeket és emberi beszédre bírhatunk állatokat.
Viszont nem csak videó formátumban, hanem a képzőművészetben is gyakran találkozhatunk mesterséges intelligenciák által készített alkotásokkal. Idén szeptemberben díjat nyert egy AI által készített festmény, így keltve botrányt a művészet világában. Sokan attól tartanak, hogy a hasonló programok miatt rengetegen veszíthetik el a munkájukat, hiszen használatuk gyors és egyszerű, elég pár kulcsszót megadni és már is kész a „mű”. Azonban ez a technológia sem hibátlan, könnyen ki lehet szúrni néhány pontatlanságot az alkotásokban. Legkönnyebben az emberábrázolásokon lehet észrevenni, hogy AI által készítettek, ugyanis a kezek gyakran eldeformáltak, a háttérben a feliratok olvashatatlanok, a haj pedig szabálytalanul összemosódott. Ezek a képek viszont akár segítséget is nyújthatnak néhány művésznek, hiszen a hibák ellenére még referenciául is szolgálhatnak számukra.
A technológiai fejlődés tehát egyszerre áldás és átok, de ha tudatosan fogyasztjuk az internetes tartalmakat és nem hiszünk el első ránézésre mindent, könnyen felvértezhetjük magunkat a hasonló átverésekkel szemben.
(Erdélyi Bíborka)
