A végzős tanulmányi kirándulás minden diák életében különleges élmény. Nem csupán az osztálytársak közös utazása miatt fontos, hanem mert egyben búcsú is: a középiskolás évek lezárása és egy új életszakasz kezdete. Mi Olaszországot fedezhettük fel, azaz két igazán emlékezetes városát, Veronát és Padovát. Tartsatok velem!
Ha valaki meghallja Verona nevét, szinte biztosan Shakespeare örökérvényű műve, a Rómeó és Júlia jut eszébe. A város valóban a szerelmesek szimbólumává vált, köszönhetően a híres történetnek, amely a világirodalom egyik legismertebb tragédiája. Mi magunk is ellátogattunk Júlia házához, amely a turisták egyik legfőbb célpontja. A ház udvarában álló Júlia-szobor nem csupán fotózkodásra csábít, hanem a legenda szerint, aki megérinti a szobrot és közben kíván valamit, annak teljesülhet a vágya, feltéve, hogy igazán hisz benne. Az udvar falai tele vannak szerelmes üzenetekkel, amelyeket párok ragasztottak fel, és szinte mindenhol lakatok lógnak a kerítéseken. Ezek a lakatok a szerelmesek hűségének jelképei, és sokszor szív alakú változatban vásárolhatók meg a közeli árusoknál. Nem véletlen, hogy Veronát gyakran emlegetik Párizs mellett a „szerelem városaként”, hiszen itt szinte kézzelfogható a romantika légköre.
Természetesen Verona nem csak Júliáról szól. A város egyik legnagyobb büszkesége az Arena di Verona, egy hatalmas római kori amfiteátrum, amely az ókori Colosseum kistestvérének is tekinthető. Ez az épület máig lenyűgöző állapotban maradt fenn, és a nyári hónapokban szabadtéri operaelőadások színhelye. Különleges érzés belegondolni, hogy ahol több mint kétezer éve gladiátorok küzdöttek, ma a világ leghíresebb énekesei állnak színpadra. Verona utcáin sétálva minden lépésben érezhető a történelem és a művészet összefonódása. A városközpontban színes piaci forgatag, aprólékosan díszített szuvenírek, hűtőmágnesek és kulcstartók csábítják a látogatókat. Bármerre jár az ember, mindenhol visszaköszön a híres szerelmi történet motívuma, legyen szó apró emléktárgyakról vagy az utcák hangulatáról.
Verona után utunk Padovába vezetett, amely egészen más élményt kínált. Míg Verona a romantika és a művészet városa, addig Padova a vallás és a spiritualitás központjaként vált híressé. A legismertebb látnivaló itt a Szent Antal-bazilika, amely a világ egyik legfontosabb zarándokhelye. Minket is különleges élmény várt, hiszen részt vehettünk egy hagyományos misén. A római katolikus szertartás Olaszországban egészen más hangulatot áraszt, mint amit otthon megszokhattunk. A bazilika monumentális oltára, a díszes kegytárgyak és a fényben csillogó szobrok mind hozzájárultak ahhoz, hogy különleges, szinte időtlen élményben legyen részünk. A templom egyik különlegessége egy hatalmas márványfal, amelynek megérintése a hagyomány szerint bátorságot és energiát ad annak, aki hisz a szimbolikájában. Sokan meg is érintettük, talán titokban mindannyian abban reménykedve, hogy egy kis erőt viszünk magunkkal a jövő kihívásaihoz. A bazilikában szolgálatot teljesítő atyák közül egyikük emlékezetes szavakkal fordult hozzánk: „A hit a legerősebb fegyver, amelyet senki sem vehet el tőlünk.”
Padovában is nyüzsgő árusok fogadtak minket. A szuvenírboltok polcai roskadoztak a gyertyáktól, rózsafüzérektől és apró kegytárgyaktól. Mindenki talált valami apróságot, amely emlékezteti majd erre a különleges helyre.
Az utazás végén mindannyian egyetértettünk abban, hogy Olaszország több mint egyszerű turisztikai célpont. Ez az ország olyan hely, ahol a történelem, az irodalom, a vallás és a művészet kéz a kézben járnak. Verona a szerelmeseknek, Padova a hívőknek kínál felejthetetlen élményt, de mindkettő minden látogatónak ad valami maradandót.
A mi osztályunk számára ez az utazás nem csupán városnézés volt, hanem egyfajta időutazás is: visszatekintés a múltba, miközben a saját jövőnkre is gondoltunk. Hiszen ahogy minden lépésünk egy darabka történelemben vezetett, úgy mi magunk is alakítjuk a történelmet, ha nem is nagy színpadokon, de a saját életünkben biztosan.
Ezért ajánlom mindenkinek, aki szereti a művészetet, a történelmet és a kultúrát, hogy egyszer látogasson el Olaszországba. Itt valóban úgy érzi az ember, hogy a múlt és a jelen összefonódik, és minden utcasarok új élményt, új történetet rejt.
(Kövecses Sára)
