A beköszöntött digitális korszakban egyre több tizenéves gondolja azt, hogy a személyes kapcsolatok és a közösségi oldalakon köttetett „barátságok” között nincs különbség.
2019. augusztus, DUE Online
Gyakran azonban az internetes zaklatás melegágya lehet egy ilyen kapcsolat, és súlyos következményei lehetnek egy-egy apróságnak tűnő mondatnak, elküldött fotónak, kommentnek.
Megdöbbentő, de a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás hivatalos értelmezésben mindig gyermek és gyermek közötti zaklatást, online bántalmazást jelent. Ebből arra következtethetünk, hogy a tizenéves generáció van leginkább kitéve ennek a fajta abúzusnak. Dr. Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint sok esetben iskolai, vagy osztályon belüli problémából adódnak az ilyen helyzetek, de a virtuális térbe belépve már egy nap 24 órájában tartó, a zaklatott személyek egész életére kiterjedő válsághelyzetről van szó.
Új nemzedék, új értékrend?
14-18 éves kor között egy tinédzser személyiségében számtalan változás történik, ez életünk egyik legbizonytalanabb korszaka, amikor kapaszkodókra van szükségünk. Sok esetben az önigazolás egyik módja az, ha egy másik, konkurensnek tartott, vagy valamiért nem szimpatikus személyt megpróbálnak zaklatással megfélemlíteni, ellehetetleníteni, a közösségben betöltött szerepét alacsonyabbá tenni. Ebben a korban az áldozatok reakciói azonban kiszámíthatatlanok: éppen ezért lehetséges akár az is, hogy tragikus véget érjen egy-egy ilyen zaklatássorozat.
Azt szokták mondani, hogy az internet nem felejt, az internetre kikerült tartalmakat valójában nem lehet biztosan eltüntetni. Számtalan eset van, amikor a zaklatás céljából feltöltött fotók, videók, elküldött üzenetek és e-mailek újra és újra felbukkantak, vagy épp a magunkról közzétett, majd törölt ciki képek kerültek újra elő. Éppen ez a törölhetetlenség vezet sokszor a kilátástalanság érzéséhez, extrém esetben az öngyilkossághoz, vagy önveszélyes károkozáshoz.
Van, aki szociális tere beszűkül, és már csak az interneten próbál meg barátokat keresni, az elutasítást azonban nem tudja feldolgozni, ezért kezdik el bántani a másikat. Előfordul az is, hogy egy sokat zaklatott, kiközösített személy válik zaklatóvá. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a fiatalok sem régen, sem ma nem voltak gonoszok – nem feltétlenül tehetnek arról, hogy a zaklatók közé kerültek.
Mit tehetsz ellene?
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány hármas szabályt ajánl a zaklatások okozta problémák megoldására:
- Ne reagálj azonnal a zaklató üzeneteire, hívásaira!
- Minden csatornát, lehetőséget blokkolj, ha tudsz, azok közül, ahol a zaklató elérhet téged!
- Ne tartsd magadban a gondodat, mert ez súlyos depresszióhoz, helytelen cselekedetekhez vezethet! Mondd el a barátaidnak, kérj segítséget a szüleidtől, tanáraidtól, vagy egy olyan felnőttől, akiben megbízol!
Nagyon fontos az is, hogy a szülő és kamasz gyermeke között megfelelő kapcsolat, állandó kommunikáció álljon fent. A szüleidnek valamelyest – ahogy valódi barátaidat is ismerik – rálátást kell engedned a virtuális élettered egy részébe is, hogy ha baj van, segíthessenek, egyáltalán: észrevehessék.
Ha a zaklatás olyan extrémmé válik, hogy hatósághoz kell fordulni, mindenképpen készítsünk képernyőmentéseket, amelyek bizonyítékokként szolgálhatnak a későbbiekben! Érdemes a képernyőmentést hivatalos jogi személy – pl. ügyvéd – jelenlétében elvégezni, így könnyebb feljelentést tenni, bírósági ügy esetén pedig az áldozat szavahihetőségét bizonyítani.
Ismerkedés a neten
Ma, a Z-generáció korszakában a személyes beszélgetések, közös élmények fontossága egyre csökken, és átveszi helyüket a cset, a videotelefonálás, a közösségi oldalak különböző alkalmazásai. Ennek van pozitív oldala is, hiszen összeköthet különböző országokban, kontinenseken lakó családtagokat, régi barátokat.
Akik viszont kizárólag internetes barátokat keresnek maguknak hús-vér barátok helyett, gyakran labilisak lelkileg, ezért segítségre van szükségük. Valós veszély, hogy a Z és az utána következő generációk tagjainak egy része el fogja veszíteni a kapcsolatát a valósággal, és a digitális eszközök függőjévé válik.
Ennek elkerülésére érdemes betartani néhány szabályt, ha internetes ismerkedésről van szó:
- Ha valakivel csetelsz, akit nem ismersz, semmiképpen se írj meg, mondj el neki intim információkat magadról. Ne tekintsd őt közvetlen barátodnak, hiszen sosem találkoztatok még! Csak azt nevezhetjük barátnak, akit személyesen is jól ismerünk, és megbízunk benne.
- Győződj meg róla, hogy az az ember, akivel beszélgetsz, valóban létezik, és nem csak egy álprofilról van szó!
- Ne küldj magadról olyan fotókat, videókat, amelyeket kínos lenne viszontlátnod a későbbiekben!
- Ha a partnered nem rád kíváncsi, hanem mindenáron fotókat, intim információkat szeretne rólad látni vagy hallani, inkább szakítsd meg a kommunikációt!
- Ha nem érdeklődik valami iránt a partnered, ne terheld felesleges információval!
- Ha úgy döntesz, hogy az interneten keresel magadnak párkapcsolatot, használd az erre szakosodott társkereső oldalakat, és ne a közösségi oldalakat!
- Ha társkereső oldalakon ismerkedsz, a lehető legőszintébben válaszolj partnered kérdéseire – de ha csak fotókat, intim információkat akar tőled, inkább szakítsd meg vele a kapcsolatot!
- Ha a partnered pénzt szeretne kérni tőled, vagy a bankkártyád adatait szeretné megkapni, semmiképpen se add meg neki!
- Ha úgy döntesz, találkozol a beszélgetőpartnereddel, erre nyilvános helyet – pl. egy kávézót vagy éttermet – válassz! Mindenképp legyen valaki, aki tud róla, hol vagy és kivel, akit baj esetén hosszas magyarázkodás nélkül értesíthetsz!
+1.) Inkább élvezd a nyarat, és ismerkedj élőben a strandon vagy egy fesztiválon!
2019. augusztus 13.
A cikkben foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának, továbbá sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azokért, illetve az abban foglaltakért.
A cikk a BBA-5.1.6/2-2017-00003 számú projekt keretében készült.
