Mindannyian, akik vissza-visszajárunk a DUE eseményeire, a Médiatáborba, a Sajtófesztiválra vagy például éppen ide, a DUE karácsonyra, azért tesszük, mert fontos nekünk az a közösség, amit itt ismertünk meg. Időről-időre eszünkbe jut az egyesület, azonban vannak köztünk olyanok, akiknek éppen fordítva van: néha-néha eszükbe jut más is a DUE-n kívül. Az idei Kaczián Gábor-díjas is ilyen, a DUE-val kel, a DUE-val fekszik, azzal álmodik, és olyankor a legszebb pompájában képzeli el. Ezt a szépséget szeretné meg is valósítani. Minden munkát, még a legpiszkosabbat is rá lehet bízni, nem utasít vissza semmit, mindig lehet rá számítani. Vannak, akik úgy beszélnek róla, mint az új generációs DUE anyuka, aki az új tagokat egyből a szárnya alá veszi. Nem harsány, nem szereti, ha körülötte forog a világ, nem volt igazán sose „DUE-sztár” sem, nem alakultak fan klubok köré. Halkan, alázatosan fogja meg a munka végét, de azért persze mind hallottuk már milyen, ha „erezd el a hajam” van. Szemében mindig a DUE-kék csillan meg, mostanra elképzelhetetlen lenne nélküle a tábor, a sajtófesztivál és maga a DUE is már 2016 óta. Bodor Julcsi!!!
