Ki ne hallott volna az öt másodperces szabályról? Tudod, ami szerint bátran megehetjük a földre esett ennivalót akkor, ha 5 másodpercen belül felvesszük a padlóról. Vagy ez csak 3 másodperc, de lehet 7 is? Egyáltalán van az egésznek bármilyen igazságalapja? A városi történetnek most tudományosabb szempontból járunk utána.
A baktériumok köztünk élnek: ez tény
Otthonunkban nagyjából kilencezer különböző mikroszkopikus lény –ebből hétezer baktérium-él velünk egy fedél alatt. Sőt, ezen baktériumok állandóan érintkezésben vannak velünk, rajta vannak a kezünkön, az arcunkon és persze minden egyes tárgyon a lakásban. Folyamatosan belélegezzük őket, illetve a bőrünkön keresztül a testünkbe jutnak. Egy kutatás szerint egy ember átlagosan 38 millió baktériumot fogad magába óránként.
De nem kell félni, ezek szinte mindegyike teljesen veszélytelen. Persze nem kizárt, hogy vannak közöttük veszélyesebb kórokozók, de ha a padlón vannak, akkor ilyen erővel bárhol máshol is jelen lehetnek. Például az ajtó kilincsén vagy a konyhapulton, és a család megbetegszik, teljesen függetlenül attól, hogy megeszi-e a padlóra esett csokidarabot vagy sem.
Egyébként egy 2003-as felmérés szerint az amerikai nők 70, a férfiak 56 százaléka ismerte ezt a szabályt, és kiderült, hogy a nők nagyobb valószínűséggel eszik meg a földre ejtett ételt, mint a férfiak.
5, 3 vagy 7 másodperc- akkor mennyi az annyi?
„Sokan hiszik, hogy a baktériumoknak idő kell ahhoz, hogy átkeljenek és az ételen jelen legyenek, miután az a padlóra esett. A népszerű tévhit szerint ez egy öt másodperces időablak.”– írja egy, az Applied and Environmental Microbiology című szaklapba megjelent cikk.
A kutatók természetesen ezt az állításukat kísérlettel támasztották alá, amely során négy különböző felületet teszteltek: rozsdamentes acél, kerámia, fa és szőnyeg, valamint négy különböző ételt vizsgáltak meg: dinnyét, kenyeret, vajas kenyeret és gumicukrot.
Megnézték, mi történik, ha az étel kevesebb mint 1 másodpercig, 5 másodpercig, 30 és 300 másodpercig van a földön, miközben baktériumokkal találkozik. A folyamatot 20-szor ismételték meg, ami 2560 mérési alkalmat jelentett étel/felületenként.
Az eredmények azt mutatták általánosságban, hogy igazából mindegy, mennyi időt töltött az étel a padlón, tizedmásodpercek is elegendők ahhoz, hogy a fertőzés megtörténjen adott esetben. Bár tény, hogy minél hosszabb ideig volt az étel a földön, annál szennyezettebb lett. Ez annyira nem meglepő. Az viszont már érdekesebb, hogy például a dinnye vette fel a legtöbb baktériumot, míg a gumicukor állta leginkább a próbát.
„A baktériumoknak nincs lába. Ezek a folyékony környezettel együtt mozognak, és minél nagyobb az étel nedvességtartalma, annál magasabb a szenyezettség esélye” – magyarázta Donald Schaffner, a kutatás vezetője.
Az is kiderült, hogy egyes anyagok kevésbé gyorsan adják át a kórokozókat az ételeknek, így például a szőnyegről csak 1%-nyi baktérium jutott át, míg a legjobban a rozsdamentes acél közvetítette a baktériumokat.
A mennyiség mellett szintén lényeges szempont, hogy milyen kórokozóról van szó. Vannak ugyanis kifejezetten fertőző baktériumok, amikből bőven elég 1% egy súlyos fertőzéshez, ráadásul, ha beteg vagy gyenge immunrendszerű ember szervezetébe kerül be, komoly bajokat okozhat.
Az eredmény:
Összességében megtudtuk, hogy nem az idő, ami a legjobban számít, hanem a felület, és az étel állagától is sokban függ, hogy mennyire lesz ehető az étel a landolást követően, mivel a baktériumok nedvesség útján terjednek. Tehát az esetek nagyrészében egy másodperc is elegendő, hogy átjussanak az ételre és beszennyezzék azt.
Az is igaz azonban, hogy egy falattól kevés eséllyel lehet megbetegedni. Bár biztos, ami biztos, ha valami leesett, dobd inkább a kukába!
(Bihari Bernadett Luca)
Forrás: Index-Tudomány, Femina.hu-Otthon
