Ma már a fotelből sem szükséges felkelünk ahhoz, hogy vásároljunk. Ruha, repjegy, smink vagy új telefon, nem gond – pár kattintás és már úton is van felénk. De mi van, ha nem tetszik, kicsi a méret, nem az a minőség, amire számítottunk, vagy sérülve érkezik a termék? Biztosan érdemes mindent online megvenni? Vagy muszáj mindenért üzletekbe járni?
Alexandra, akinek nincs más választása
„Azért szeretem az online vásárlást, mert azok a márkák, amiket igazán szeretek, a lakóhelyemen nem kaphatók, csak más városokban, így nekem ez az egyedüli lehetőségem, hogy hozzájussak ezekhez a ruhákhoz. A méretemet tudom, így nem jelent gondot, de ha esetleg nem lennék biztos benne, van mérettáblázat is, úgyhogy annak segítségével meg tudom nézni. Szerintem online nagyobb a kínálat. Sokan ugye azért is nem szeretnek rendelni, mert nem biztosak abban, hogy a méret jó lesz-e, vagy félnek, hogy a ruha nem úgy fog kinézni élőben, mint ahogyan a honlapon.”
Viola meggondolja, mit és honnan szerez be
„Alapvetően ruhákat nem szeretek online vásárolni, mert nagyon nehéz őket felpróbálni, és sokkal nehezebb a visszaküldés, főleg hogyha külföldről rendelek, ezért azokat mindig boltban veszem. Amit viszont szeretek netről rendelni, azok a könyvek, vagy az eBay-ről mindenféle kütyüt, ékszert, mert sokkal olcsóbbak. Ritkán cipőt is szoktam, mert megéri, bár fennáll a veszélye, hogy nem lesz jó a méret.”
A két lány véleménye ugyan különböző, de mindkettőben van igazság. Online rendelés esetén érdemes megfontolni, honnan és mit rendelünk, de van lehetőség a visszatérítésre vagy cserére is. Sőt, a cégek kötelezettséget is vállalnak erre!
Mire figyelj?
Élhetünk ugyanis elállási joggal, ami azt jelenti, hogy minden indok nélkül visszaküldhetjük az online megrendelt terméket, akkor is, ha kibontottunk a csomagot, vagy felpróbáltuk a ruhát. A webáruháznak pedig vissza kell fizetnie annak árát: „A fogyasztónak a termék kézhezvételét követő 14 napon belül joga van elállni a vásárlástól.”
Siklósi Máté, fogyasztóvédelmi szakértő felhívja figyelmünket, mikre érdemes odafigyelnünk a termék visszaküldése esetén:
„Az online vásárlás legnagyobb kockázata, hogy nem tudjuk, kitől vásárolunk. Az első és legfontosabb, hogy különbséget kell tennünk az Európai Uniós tagállomokból és az azon kívüli országokból online vásárolt termékek között. Azok a jogok, amiket mindig elmesélünk – például, hogy 14 napig elállhatunk a vásárlástól –, kötelezően csak az EU-s országokban vannak előírva. Amint kilépünk az EU területéről, rendkívül sok kockázatunk lesz: fizetési, szállítási problémák és a visszaküldésnek a költsége.”
A szakértő azt tanácsolja, ha lényeges számunkra, hogy vissza tudjuk küldeni a rendelt terméket, érdemes Magyarországról, de legalábbis az Európai Unió területéről vásárolnunk. A visszaküldés esetén viszont érdemes tudni, hogy ennek költségeit a vevőnek kell fizetnie, így nem mindegy mennyi az annyi!
„Hiába veszek egy sálat hatezer forintért, mert féláron van és milyen fantasztikus üzlet, hogyha a visszaküldés tizenötezer forintba kerülne. Ilyenkor nyilván nem fogok élni a visszaküldés lehetőségével, vagyis nem használhatom ki azokat az előnyöket, ami miatt ezt az opciót választottam. Tehát a legfontosabb a lokalitás.” – emelte ki a szakértő a DUE Tallózónak adott interjújában. Nagyon lényeges, hogy mielőtt rendelünk, tájékozódjunk a vásárlás és a visszaküldés feltételeiről, amit megtalálunk az ÁSZF, vagyis Általános Szerződési Feltételek között.
Ugyanis akadhat olyan eset, amikor nincs mit tenni, elbukjuk a pénzünket, mert vannak olyan termékek, amikre nem vonatkozik ez a szabály. Például:
- virágküldemények,
- romlandó áruk (pl.: nem tartós élelmiszerek),
- hírlapok, folyóiratok,
- egyedi igények alapján készült termékek (pl.: saját fényképes póló, egyedi méretre szabott bútor)
- koncertjegyek,
- repülőjegyek, gépjárműbérlés,
- szállásfoglalás.
És vannak olyan termékek, amiket csak az eredeti csomagolásban lehet visszaküldeni, ilyenek higiéniai és egészségvédelmi termékek (pl.: fehérnemű, fogkefe, egyes sminktermékek).
Ugyanakkor számos webshop azzal a „kedvezménnyel” él, hogy ha a tőle vásárolt árut egy általa megadott átvételi pontra elviszed, és ott adod le, akkor ingyenesen visszaveszi.
Ha üzletben vásárolsz, ezek a lehetőségeid:
Azonnali csere: 3 napon belül lehetőséged van visszavinni és kicserélni, vagy levásárolni az adott termék árát az üzletben.
Jótállás („garancia”): jellemzően 1 évig tart és tartós fogyasztási cikkere vonatkozik, ilyenek a mobiltelefonok, a bútorok, a háztartási gépek, a számítógépek stb. A lényege, hogy ebben az egy évben a gyártó, forgalmazó garantálja, hogy a megvásárolt termék kifogástalanul fog működni. Ez abban különbözik a szavatosságtól, hogy itt mindig az eladó felel és neki kell bizonyítania, hogy a termék nem volt hibás, amikor eladta. Ha ezt nem tudja, köteles kijavítani vagy kicserélnie a terméket. Tehát nem mondhatja azt, hogy csak akkor cseréli ki a mobiltelefont, ha bebizonyítom, hogy nem ejtettem le.
Szavatosság: kicsit gyengébb jog a jótállásnál, de előnye, hogy minden fajta termékre érvényes, például tízezer forint alatti műszaki cikkekre, ruhákra. A szavatosság 2 évig tart, de az első 6 hónap után, ha nem ért velünk egyet a kereskedő, nekünk kell bizonyítani a hibát, illetve annak okát is.
Online rendelés esetén már bonyolultabb a helyzet…
Az eladó csak addig vállal felelősséget a termékért, ameddig azt a megrendelő átveszi. Magyarra fordítva, ha a szállítás során betörik az okostelefon képernyője, mi pedig aláírjuk, hogy átvettünk a csomagot, aláírásunkkal egyben azt is elismerjük, hogy sérülésmentesen kaptuk meg a telefont. Műszaki cikkeknél lényeges, hogy hiba felfedezése esetén azonnal értesítsük a céget, ahonnan rendeltük és visszaküldése előtt készítsünk róla fényképet vagy videót, hogy bizonyítani tudjuk, ha a visszaküldés során a csomagban sérülne.
Az elálláshoz ezekre lesz szükséged:
- A megvásárolt árura.
- Vásárlást igazoló blokkra (nyugtára) vagy számlára.
- Talpraesettségre, amikor megpróbálnak lerázni.
Fontos kiemelni, hogy ezek a szabályok nem csak az online vásárlásra vonatkoznak!
(Bihari Bernadett Luca)
A cikk megjelenését az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása” program keretében
