Nemrég zárult le a Nagy Diák Agrárteszt – mezőgazdálkodj okosan! néven indított vetélkedőnk első fordulója. A játék célja, hogy lerántsa a leplet a mezőgazdaságban alkalmazott high-tech eszközökről és arról a valóságról, ahol a legmodernebb technológia segítségével minőségibb termelést és jobb életkörülményeket tudunk elérni, miközben a jövő generációinak érdekében biztosítani tudjuk a környezeti fenntarthatóságot is.
Együttműködő partnerünk, a Hello Modern Agrárium részéről Dr. Fekete Ritával, a Szent István Egyetem Stratégiai és Fejlesztési Vezetőjével beszélgettünk a XXI. századi agrárium világáról.
Nagyvárosi ember nehezen tudja elképzelni, milyen a mezőgazdasági életforma. Hogyan lehet ez ma trendi? Miért döntenek a hallgatók a mezőgazdasági szakok mellett?
Nagyon sokan azért választják ezt, mert a szüleik, vagy rokonaik a mezőgazdaságban tevékenykednek. Illetve, vannak olyanok is, akik abból a motivációból, hogy tegyenek valamit a földünkért. Valaki pedig egyszerűen csak szereti az állatokat.
Sokaknak a mezőgazdaságról még a kis piros traktor és az eke jut eszébe. Az évek során sokat fejlődött a technológia. Milyen új és modern dolgok eszközöket használnak jelenleg?
Ma már a mezőgazdaság egyáltalán nem arról szól, hogy például kézzel, egyesével behordjuk a takarmányt zsákokban az istállóba. Most már önjáró traktorokkal, számítógép által vezérelve dolgozunk. Sőt, ha például kár keletkezik a vetésben, azt már a gépek segítségével is meg lehet tudni, nem szűkséges hozzá a személyes jelenlét. De a személyes kedvencem, hogy Hollandiában már létezik tulipán betakarító kombájn is! Mindig azt képzeltem, hogy szálanként szedik le a virágokat, pedig a gép is sérülés nélkül le tudja szedni.
Az állattartásban is hasznunkra válik az új technológia. Már 15 éve létezik Magyarországon olyan tehenészet, ahol a tehén odaáll az álláshoz, és a gép a fülében lévő chipről kiolvassa, hogy milyen tápot kell kapnia. A tojásból kikelt kiscsirkéket is össze lehet gyűjteni gépekkel. Nem csak egyénileg kezeljük tehát az állatokat. Összességében, nagyon sok minden van, amiben segít az informatika. Ez már teljesen más világ mint, amit húsz éve lehetett látni.
Milyen modern eszközök léteznek még?
Korunk megfigyelhető jelensége, hogy egyre kevesebb humán erőforrást használunk, és egyre több mesterséges technológiát. Drónokkal tudunk permetezni, mintákat venni. Az egyetemünkön éppen egy vízmintákat felvevő drónt szeretnénk kifejleszteni. Aki szeretné építeni a jövőt a jó ötleteivel, tárt karokkal várjuk, és a későbbiekben részesévé válhat a kutatás-fejlesztési programjainknak.
Milyen hosszú képzéseik vannak?
Agrármérnök öt éves osztatlan képzéssel lehet valaki. De ezen kívül 3,5 éves alap-, és 2 éves mesterképzéseket is indítunk, sőt felnőttképzéseink is vannak, ha valaki mondjuk a mezőgazdaságnak csak egy részterülete iránt érdeklődik, például méhészet vagy gyógynövénytermesztés.
Országos szinten nagyjából hányan választják az agrár képzéseket?
Elsőre meglepő lehet, de több mint ötezer hallgató választja ezt a pályát! Ugyanis nagyon sok minden tartozik az ágazatunkba, nem csak az ólak, meg a földek, amik mellett elmegyünk. Hozzánk kötődik többek között az élelmiszeripar, kutatólaborok, a vad és halgazdálkodás illetve a globális környezetvédelmi problémák megoldásának keresése is. Ez a sokszínűség szerintem a legizgalmasabb dolog az agráriumban.
(VJ)
