Nemrég a török legfelsőbb bíróság bejelentette, hogy mecsetté alakítják a Hagia Szophiát, mely 1934 november 24-e óta múzeum státuszban volt. Görög- és Oroszország, valamint az UNESCO tiltakozása ellenére a világörökség részét képező, isztambuli épület ismét muszlim vallási helyszínné avanzsált.
Az épület története dióhéjban
A Hagia Szophia, vagy törökül AyaSofya neve isteni bölcsességet jelent, és a 6. századtól keresztény bazilikaként szolgált az akkori Konstantinápolyban. A Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és 1054-től a keleti kereszténység központja volt. Majd 1453-tól, a város török kézre kerülésétől kezdve 1934-ig mecsetként működött. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk a modernebb, világiasabb Törökországot szorgalmazó vezető múzeummá nyilvánította. Ezzel a „semleges státusszal” sem az évszázados bizánci hagyományokat, sem az iszlám vallást nem érte kár, mivel egyik fél sem sajátította ki az épületet. 1985-ben a Hagia Szophiát az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A jelenlegi konzervatív, iszlamista elnök, Recep Tayyip Erdogan és a mögötte álló Igazság és Fejlődés Pártja 2002-es hatalomra kerülése óta fel-fel merült az ötlet, hogy ismét mecsetté alakítják a múzeumot, de a döntést csak tavaly márciusban született meg.
„A nemzetközi helyzet egyre fokozódik”
Mivel a keleti kereszténység nagy múltú templomáról van szó, mely történelmi jelentőséggel bír, Oroszország, az ortodox vallás vezető hatalma ellenséges lépésnek veszi a döntést: „A Hagia Szophiát érintő fenyegetés az egész keresztény civilizációt fenyegeti, és ezért a spiritualitásunkat és a történelmünket is.” –nyilatkozta Kirill moszkvai pátriárka az ügy kapcsán, még I. Bartolomaiosz, isztambuli pátriárka „megdöbbentőnek és elszomorítónak” titulálta a helyzetet. A Római Katolikus Egyház feje, Ferenc pápa szintén fájdalmát fejezte ki a Hagia Szophia mecsetté nyilvánítása miatt, július 12-ei Szent Péter téren tartott beszédében. Ugyancsak július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is hangot adott tiltakozásának a múzeum mecsetté alakításával kapcsolatban.
Nem kevesebb ellenállással néznek szembe a törökök Görögországgal szemben sem: „Országszerte templomok százaiban harangszóval és félárbocra tűzött zászlókkal tiltakoztak a hír ellen, az ortodox vallási vezetők virrasztást tartottak az általuk „gyász napjának” titulált pénteken, mikor a döntést meghozták.” –írja a The Guardian. Szteliosz Pecasz görög kormányszóvivő azt nyilatkozta, hogy „Erdogan történelmi hibát követett el, olyan hibát, mely szakadáshoz vezet, de mely reményei szerint nem áthidalhatatlan.” A szóvivő hozzátette, hogy semmi kétség afelől, hogy Athén, Európa, sőt, az UNESCO részéről is szankciók várhatók Törökországra nézve. Utóbbinak azért van beleszólása az épület sorsába, mert, ahogy már fent említettem, a Hagia Szophia a világörökség része. Törökország tehát köteles lenne biztosítani az UNESCO-t, hogy a hely kivételes és egyetemes értékei nem csorbulnak az átalakítás folyamán, és ezért mindenfajta módosítás tervét a szervezettel, valamint a Világörökség Bizottsággal kellene jóváhagyatniuk.
Az épület dísze
A Hagia Szophia talán legfontosabb része, mind a keresztények, mind a művészettörténészek számára az épület éke, a bizánci mozaik együttes. Mivel az iszlám vallás tiltja a mecsetekben az emberábrázolást, ezért jellemzi ezeket a szakrális helyeket az ornamentikus, geometrikus díszítés. Egy biztos; keresztény szentek látványát nem fogják megtűrni a falakon, különösen a szertartások alatt nem. Legutóbb, mikor az épület mecset funkcióját töltötte be, a mozaikokat egyszerűen levakolták, és csak a ’30-as években tárták fel újra ezeket, hogy a turisták gyönyörködhessenek bennük. A trabzoni Hagia Szophiában álmennyezettel, még az iznikiben szőnyeggel orvosolták a hasonló problémát, de a falak fedetlenül maradtak. Mindenképpen valamilyen félmegoldásra lesz szükség, hiszen Erdogan biztosított mindenkit, hogy a turisták is látogathatják majd a mecsetet, csak mellette az épület szakrális funkciója ismét életbe lép. Ennek az első megmozdulásait már meg is történtek, hiszen az elnök és 350 000 ember imádkozott pénteken a leterített türkiz szőnyegen az egykori bazilikában és az előtte lévő téren. Az alkalom alatt a mozaikokat lefüggönyözték.
Elégedetlen világ, elégedett törökök
Nagyon úgy tűnik, hogy minden rosszallást és ellenállást kizárva az elnök és a vezető párt végigviszi az elhatározását, növelve ezzel a nemzetközi ellenszenvet. A The Guardian megszólaltatott egy 45 éves szerelőt, aki a tömegben énekelt és imádkozott pénteken. A férfi azt mondta: „Értelmetlennek látom a keresztény világ felháborodását. A muszlimok öt évszázada imádkoznak itt, és számos olyan templom van Spanyolországban, melyet a keresztények alakítottak át mecsetből. Ezek a dolgok megtörténnek. A Hagia Szophia mecset története nem ért véget az 1930-as években. Az csak egy szünet volt és most ismét mecset lett.” Azt gondolom, ez a nyilatkozat jól mutatja, hogy a döntés mennyire erősíti a török nacionalizmust, és milyen jó fényben tünteti fel a saját elképzelésükért és vallásukért kardoskodó pártot. A költői kérdés csak az, hogy megéri-e figyelmen kívül hagyni egy másik vallás és kultúra évszázados hagyományait és ellenséggé tenni több ország szakrális vezetőségét ezért?
Pap Rebeka
Források:
https://index.hu/kultur/2020/07/10/ismet_mecset_lehet_a_hagia_sophia/
https://index.hu/kulfold/2019/03/28/muzeumbol_mecsette_alakitjak_a_hagia_sophiat/
https://index.hu/kultur/2020/07/24/igy_nez_ki_a_mecsette_alakitott_hagia_szophia/
https://www.origo.hu/nagyvilag/20200712-a-hagia-sophia-mecset-lesz.html
https://www.theguardian.com/world/2020/jul/24/erdogan-prayers-hagia-sophia-museum-turned-mosque
