Ma szinte elképzelhetetlen a magyar mezőgazdaság kukorica nélkül. A növény hatalmas területeken terem, takarmányként is fontos, és a konyhában is számtalan formában találkozhatunk vele.
Pedig a kukorica nem őshonos Európában. Közép-Amerikából érkezett, és Kolumbusz közvetítésével jutott el Európába.
A „tengeri” valójában kukorica
A kukoricának Magyarországon több népies elnevezése is ismert. Az egyik legismertebb a „tengeri”.
Ez elsőre furcsán hangzik, hiszen a kukoricának természetesen semmi köze a tengerhez. A népies elnevezés azonban sokáig használatban volt, és ma is találkozhatunk vele egyes vidékeken.
A kukorica idővel teljesen beépült a magyar mezőgazdaságba, és ma az egyik legfontosabb szántóföldi növényünk.
A magyar földek egyik legfontosabb növénye
A tesztben szereplő kérdés szerint Magyarországon a kukoricát termesztik a legnagyobb vetésterületen a gabonafélék közül, második helyen pedig az őszi búza áll.
A kukorica nemcsak azért fontos, mert nagy területen termesztjük. Rengetegféle célra használható.
A szemtermésből készülhet élelmiszer, takarmány, ipari alapanyag, és különböző feldolgozott termékek alapjául is szolgálhat.
Tortilla, polenta, kása
A kukorica sokoldalúságát jól mutatja, hogy a világ különböző részein teljesen eltérő ételek készülnek belőle.
Mexikóban például tortilla készülhet belőle, Olaszországban a kukoricalisztből készülő polenta ismert, Erdélyben pedig hagyományosan kását is készítettek belőle.
Vagyis ugyanaz a növény egészen különböző gasztronómiai hagyományok részévé válhat.
Milyen magasra nő?
A magyarországi szemes kukorica általában körülbelül két méter magasra nő.
Ez azonban természetesen függ a fajtától, az időjárástól, a talajtól és a termesztési körülményektől.
A kukorica vízigényes növény, ezért a csapadék és az öntözés, valamint a megfelelő talajállapot egyaránt fontos a termesztésében.
Egy növény, amely meghódította a világot
A kukorica története jól mutatja, hogyan változhat meg egy növény szerepe néhány évszázad alatt.
A Közép-Amerikából származó növény ma már a magyar táj szerves része. Ha nyáron végigautazunk az országon, rengeteg helyen láthatjuk a magas kukoricatáblákat.
Talán eszünkbe sem jut, hogy ez a növény valaha egy másik kontinensről érkezett.
A „tengeri” tehát nemcsak egy érdekes népies elnevezés, hanem egy olyan növény neve, amely hosszú utat tett meg, mire a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb szereplőjévé vált.
Tetszett ez az érdekesség? Akkor jöhet a kihívás! Ha téged is érdekelnek az állatok, a növények és a mezőgazdaság izgalmas világa, töltsd ki a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrártesztet, és teszteld a tudásodat!
