kisbetűs ünnepnapok: „Normális emberek alternatív változatai”

Hogy kiket takar a fenti megnevezés? Egy négytagú, fiatalokból álló zenekart. A kisbetűs ünnepnapok egy olyan banda, akiknek nem elég az átlagos megjelenés. A srácok mindent megtesznek azért, hogy kitűnjenek a tömegből, de mégis meg tudjanak eredetinek maradni. Velek Domonkost , a zenekar énekesét kértem meg, hogy meséljen magukról, hogy többet tudhassunk meg róluk!

Mutasd be kérlek a zenekart!

A kisbetűs ünnepnapok egy alternatív és rockzenét játszó együttes, de persze próbáljuk a zenénket minél színesebbé tenni, és nem feltétlenül leragadni az alternatív megnevezésnél. Az együttes felállása Hederics Márton dobos, Torda Barnabás basszusgitáros és énekes, Gollob Márton gitáros, és én (Velek Domonkos) billentyűs és énekes.

Hogyan alakult meg a kisbetűs ünnepnapok?

2017 decemberében megkaptam az első komolyabb zongorámat, és ahogy megpillantottam a karácsonyfa alatt, azonnal egy együttest láttam benne. Kitaláltam, hogy keresek tagokat. És hát mit csinál az ember, amikor teljesen tapasztalatlan, és nem áll még készen arra, hogy a zenekari feladatokat megfelően ellásson? Hát a legjobb barátait kérdezi meg, akiket fizimiska alapján el tudna képzelni egy bandában. Alapvetően nem olyanokat kerestem, akik jó zenészek, vagy akikről tudtam, hogy ők tudnak hangszeren játszani, hanem olyanokat, akik jó együttes alapanyagnak gondoltam. Így találtam meg Torda Barnabást és Gollob Mártont. Ez igazából nem volt egy nagy keresés, mert Barnus az osztálytársam és a legjobb barátom, Marci meg szintén osztálytársam, azóta pedig nagyon jó barátom.

Fontos részlet, hogy én ugyan tudtam zongorázni, voltak zenei tanulmányaim korábban, de az együttjátszás dologban nagyon nem voltak tapasztalataim, és ezt a zenekorázos elején nehezen láttam be. Marci sokkal ügyesebb volt nálam, meg a Barnusnál is. Végül 2018 októberében sok variálás után összeálltunk így hárman, és megalakult a kisbetűs ünnepnapok. Barnus ilyenkor még kizárólag mint énekes szerepelt a bandában, én meg csak mint billentyűs. Az első fellépésünkkel már nagy sikert arattunk. Az iskolánkban játszottunk, ami mindig egy hízelgő dolog, mert lehetsz akármilyen rossz is, nem fognak kinevetni. Hogyha már egy bizonyos elfogadható szintet elérsz, akkor onnantól sikered lehet. Ez amúgy elég sok problémát okozott nekünk, mert egy ideig nem tudtuk eldönteni, hogy fejlődünk is, vagy csak áltatjuk magunkat. A lényeg, hogy a koncert után csatlakozott hozzánk egy iskolatársunk, Hederics Marci, aki két évvel fiatalabb nálunk. Ő lett a dobos.

Egy elég szokatlan nevetek van. Pontosan mi is a történet a kisbetűs ünnepnapok elnevezés mögött?

Ezt igazából mindenki megkérdezi, és örülök is, mert így az emberek még azelőtt találhatnak az együttesben valami érdekeset, mielőtt meghallgatnák a zenénket. Ez a név onnan származik, mikor még csak hárman voltunk az együttesben. Marci meg Barnus annyira nem törte magát, inkább rám hagyta a név dolgot, én pedig próbáltam minél jobbat kitalálni. Mindenfélét bedobtam, de egyik sem tetszett nekik. Vagyis a Barnusnak mindegy volt, Marci viszont kritikusabb alkat. Akkor megpróbáltam, hogy mi lenne, ha az elképzelhető legrosszabb nevet találnám ki. Marcinak mondtam először, hogy mi lenne, ha a kisbetűs ünnepnapok lennénk. Tetszett neki, de megkérdezte, hogy ez mégis mit jelent. Akkor gyorsan bele kellett valamit magyaráznom, és azt mondtam, hogy a kisbetűs az alázatot, az ünnepnapok pedig az elhivatottságot jelenti. Ezzel pedig már mindenki megbékélt.

Melyik előadók zenéjéből merítetek inspirációt?

Elsősorban a zenékből merítünk, amiket hallgatunk. Természetesen a Beatlestől nagyon sokat, ami a Visszafojtott ásításon érezhető is, de én azt gondolom, hogy a Beatlesre mi nem zenében próbálunk hasonlítani, hanem inkább az elhivatottságban a zene iránt. Ezzel a folyamatos kísérletezéssel és próbálgatással. Én ezt próbálom mindig megfogni. Azt gondolom, hogyha azt érzem, hogy ez valami olyasmi, mint amilyet a Beatles csinált volna ebben a helyzetben, akkor már rossz nem lehet.

Van-e valamilyen bevált dalszerzési metódusotok?

Igazából nincsen. Mi istenigazából nem úgy szerezzük a számokat, hogy próbán leülünk és van egy ötlet, amiből dolgozunk, és mindenki hozzátesz. Persze ilyen is előfordul. Alapvetően a számokat én szerzem és én írom hozzá a szöveget. Általában egy dalkezdeményt viszek el próbákra. Van, hogy nincs meghangszerelve, és ez az együttes feladata, de van, hogy megvan. Ez változó. Ezek a dalok mindig otthon születnek. Van egy tetszetős dallam a fülemben, és azt próbálom meg valamilyen érzéssel összekapcsolni. Máskor csak „isteni sugallatra” jönnek a gondolatok. Ebben persze semmilyen varázslatos nincsen, mert már sokan megcsinálták előttem, de néha olyan eredmény is származik belőle, amire büszke tudok lenni.

Mennyire voltatok termékenyek karanténban? Próbáltatok egyáltalán?

Nem, karanténban mi sem próbáltunk márciustól, egészen 94 napig. Aztán összeültünk zsinórban kétszer. Majd elmentünk a nyaralónkba, és ott voltunk négy napot. Ez is az egyik legkedvesebb emlékem az együttessel kapcsolatban, mikor Hederics, aki két évvel fiatalabb tőlünk, főzött ránk egészvégig. Ilyenkor ez a két év nem tűnik soknak. De iskolában nagyon érezhető, hogy fiatalabb. Persze amúgy van annyira érett, mint mi, nincs tőlünk elmaradva. Ez meglátszik azon, hogy ő tud főzni, mi pedig nem tudunk, illetve csak kismértékben.

Van-e még valamilyen kedves emléked a bandával, amit ki tudsz emelni?

Amikor próba után kijövünk a próbateremből vagy elindulunk haza, és büszkék vagyunk magunkra. Mondogatjuk, hogy ez már egészen egy együttesnek hangzik. Persze ez ott visszaüt, hogyha egy iskolába játszunk, sosem tudjuk, hogy mennyire vagyunk jók. De néha mi is úgy érezzük, hogy meg tud szólalni valami. Folyamatos mérlegelésben vagyunk, nincsen reális viszonyítási alapunk, főleg, hogy nem nagyon ismerünk zenekarokat a mi korosztályunkban.

Ki volt a tervezője a Visszafojtott ásításhoz készült borítónak?

Ezt örülök, hogy megkérdezted. A Visszafojtott ásításhoz készült borító tervezője egy barátunk unokatestvére, Grodvalt Vica. Annyi instrukciót adtunk neki, hogy milyen hangulata legyen a képnek. Ábrázoljon egy utcát, legyen rajta egy alak is esetleg. Hatalmas szerencsénkre pontosan eltalálta, hogy mi mit szeretnénk. Nagyon elégedett vagyok vele, és állítom, hogy ez a kép sokkal jobb, mint maga a zene. Nem vagyunk teljesen elégedettek a Visszafojtott ásításról készített felvételünkkel. Ez volt az első alkalom, hogy stúdióba mentünk. Érezzük a dalban a hibákat, tehát valószínűleg egyszer újra fogjuk venni.

Milyen közeli vagy távoli célokat tűztetek ki magatok elé?

Közeli céljaink általában nincsenek. Nagyobb célnak esetleg egy kisbetűs ünnepnapok albumot mondhatunk, amiről már volt szó az együttesen belül. Azt tervezzük, hogy ez igazán erős anyag lesz. Az emberek, akik legutoljára hallottak minket, ami már lassan egy éve volt, azok remélhetőleg meg lesznek lepve, hogy mennyire másabb a zenénk, mennyire sokat fejlődtünk. Talán sokan ki fognak ábrándulni belőlünk, de reméljük lesznek sokan, akik belénk fognak ábrándulni. A Visszafojtott ásítás egy egyszerű rock, kicsit alternatív hangzású, borongós dal. Az újabb számaink szintén borongósak, de sokkal inkább mennek el progresszív, kissé jazzes irányba. Talán nagyon kicsit latinosabbak, de sokkal inkább összetettebbek és hosszabbak. Persze próbálunk változatosak lenni, nem leragadni egy hangulatnál. Fontos, hogy összetettebb zenét szerezzünk, amik felveszik azokkal a számokkal a versenyt, amiket hallgatunk. Legalábbis bennem folyamatosan ez van. Meghallgatom, amit próbán csinálunk vagy az egyik felvételünket, és azt érezem, hogy „huh, ez nagyon jó”. Majd meghallgatok egy másik számot, olyan előadótól, akit én szeretek, például az Arctic Monkeystól, a Pink Floydtól, a Beatlestől, esetleg a Middlemist Redtől és nagyon frusztráló, hogy mennyire nem vagyunk azonos szinten. Olyan nüánszok hiányoznak a mi szerzeményeinkből, amik még évek, hogy belekerüljenek. És ez nagyon frusztráló tud lenni. Viszont, ha nem hallgatok meg utána számot, akkor meg azt gondolom, hogy mi vagyunk a világ császárai.

Végül, de nem utolsó sorban, hogyan jellemeznéd magatokat 4 szóban?

Normális emberek alternatív változatai.

(Erdős Lilla)