Március 4-én több százan érkeztek az Újpesti Rendezvénytéren tartott ötödik Nagy Magyar Filmtesztre. Húszezer jelentkező közül a középdöntőbe jutottak a helyszínen tölthették ki a második forduló kérdéseit, és kerülhettek be a döntőbe. Mialatt a magyar filmekből a tíz legfelkészültebb diák egymással versengett a végső győzelemért, mi a Kossuth-díjas filmrendezővel, Káel Csabával, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
Meg lehet-e állapítani, hogy mik azok az elemek, amik vonzóvá teszik a mai fiatalok számára a filmeket?
Ezzel több tudományág is foglalkozik, legtudatosabban Hollywoodban. Ez egy nagyon összetett folyamat, hiszen kétirányú. Nem csak azt mérik fel, hogy a fiatalokat mi érdekli, hanem azt is, hogy amit ők elképzelnek, hogy tudják a fiataloknak átadni. Szinte mindegyik filmnek van tesztvetítése Hollywoodban, és ezek olyan nagy hatásúak, hogy befolyásolják a film végkimenetelét, akár egyes szereplők sorsát vagy a történet fordulatait is. Az erre épülő marketingrendszer a világon a legtöbb mozinézőt eléri. Ez alapján határozzák meg a célcsoportot is, akikhez elsősorban szól a mozi. Ez így elég rémisztően hangzik, de így van.
Magyarországon mennyire jellemző ez a folyamat?
Ne csak Magyarországról beszéljünk, inkább Európáról. Itt nem annyira jellemző, ez alapvetően egy hollywoodi jelenség. Persze jó pár elemét átvettük már, nálunk is vannak tesztvetítések, a Nemzeti Filmintézet munkatársai a legtöbb magyar filmnek szerveznek tesztvetítést, de az eredmények általában nem szólnak bele a tartalomba, csak a marketinget segítik. Az a legnagyobb problémája az európai filmek forgalmazásának, hogy nagyon kevés a felülete. Akár a mozikat, akár a stream platformokat nézzük, mindent az amerikai film dominál.
Bár nagy hátrányból indulunk, de azért mi is léptünk, hogy behozzuk a lemaradást. Létrehoztuk a Filmio streaming szolgáltatást, amin első körben felújított, klasszikus magyar filmeket lehet nézni kiváló minőségben. Múlt év júniusától pedig új tartalmak is elérhetők, a legújabb magyar filmek, egyenesen a mozikból.
A streaming platformok előretörésével milyen szerepe lehet, vagy egyáltalán van-e még bármilyen szerepe a klasszikus értelemben vett mozizásnak?
A mozizásnak mindig meg fog maradni a varázsa szerintem, mert egészen más otthon, egyedül megnézi egy filmet, mintha egy közösségi élményt szereznénk, amikor barátokkal vagy a családdal elmegyünk moziba. Együtt nevet, együtt sír egy filmen az ember. Két éve újraindítottuk a filmklub mozgalmat, így filmnézés élménye olyan helyekre is eljut, ahol nincs valójában mozi. A fővárosban el vagyunk kényeztetve, és a nagyvárosokban is van még jó pár mozi, de rengeteg olyan település van, ahol nincs, és nagyon messze van a legközelebbi. A filmklubokban mindig van egy értelmező bevezetője az adott alkotásnak, amit hozzáértő szakember tart. Aztán közösen megnézik az emberek a filmet, majd megbeszélik, hogy ők mit kaptak ettől, mi az, ami számukra érdekes volt vagy esetleg nem értettek. Ez otthon egyedül nem valósítható meg.
Idén is több mint húszezren vettek részt a Nagy Magyar Filmteszten. Mire lehet következtetni ebből az adatból, és mit jelenthet ez a magyar filmnek?
Nagyon fontos, hogy a fiatalokat érdekeljék a filmek és meg is értsék a filmeket, az is fontos, hogy tudjanak arról, hogy nem csak Hollywood és a szuperhősök léteznek, hanem van egy nagyon jelentős hazai filmkincs, és izgalmas új hangok bukkannak fel folyamatosan. Az új generációkhoz az információk főleg a mozgóképekből jutnak el. Az olvasásról sajnos sokan leszoknak, pedig a videók, a film, a mozgókép megértéséhez fontos, hogy ismerjük az előzményeket és napjaink magyar filmjeit is. Optimizmussal tölt el, hogy a végtelen online kínálatban a Filmteszt ilyen sok fiatalnál fel tudta venni a versenyt a Marvel univerzum hőseivel és a TikTok videókkal.
(Velek Domonkos)
