A kötelező olvasmányok a legtöbb diáknak nagy kihívást jelentenek: régies nyelvezetük, szerkezetük miatt a történet és sokszor a mű fontos üzenete nehezen érthető a fiatalabb generáció számára. Mivel sok esetben tanulságos, életszerű, elgondolkodtató könyvek szerepelnek ezeken a listákon, érdemes esetleg más módon utánanézni az adott történetnek.
Sok diák a régies nyelvezet miatt hozzá sem kezd az adott kötelezőhöz, inkább elolvassa valahol a tömörített cselekményt. Ez viszont nem ad olyan átfogó ismeretet a történetről, mintha valóban elolvasta volna. Itt jönnek a képbe az átiratok, amik úgymond a kettő kombinációi: egy könyvszerű, rövidített változatot olvashatunk érthetőbb megfogalmazással. Mivel a nyelvezet nagy szerepet játszik a művek megértésében, nehezebb olvasmányok esetén jó megoldás lehet ezekkel kezdeni. Nógrádi Gergely Klasszikusok újramesélve című sorozata nem csupán a magyar szépirodalom nagyjait, hanem többek között Homérosz Odüsszeiáját vagy A nyomorultakat alakítja át olvasmányos változattá, a történetet nem megváltoztatva.
Átirat viszont nem minden műből létezik – például a legtöbb drámából nincsen, amikből bőven akad középiskolában. Ilyenkor a színházi előadások jelenthetnek nagy segítséget, akár egy-egy online felületen megtalálható felvételként. Mivel ezeket a drámákat elsősorban színpadra szánták, a történet világosabbá válik, ha emberi játékkal kiegészítve látjuk a történetet, ezzel megértve a szereplők jellemét, a szerző üzenetét.
A különböző klasszikusok újszerű feldolgozása igazán megváltoztathatja a diákok véleményét egy-egy idejétmúltnak tűnő kötelezőről. Az újfajta látásmód, modernebb nyelvezet, látványos díszlet egyszerűbbé teheti a történetben való elmélyülést, a mű főbb kérdésein való elgondolkodást. Nemrég nekem is volt egy ilyen élményem Katona József Bánk bánjával kapcsolatban a kaposvári Csiky Gergely Színházban. A rendező, Olt Tamás újragondolása alapján a szereplők sok helyen az eredeti szöveget megtartva a szokásostól igencsak eltérő, közel sem korhű öltözetben (bőrből, latexből készült fűzőkben, kabátokban, csizmákban) léptek színpadra. A darab zenei világa is széles skálán mozgott, a klasszikusoktól egészen a modern rockzenéig sok mindent ötvöztek, végeredményében pedig mégis teljesnek érződött az előadás.
Ha van rá lehetőség, egy-egy könyv elolvasása előtt érdemes megnézni az az alapján készült filmet is. Nemcsak összehasonlítási alapnak jó, hanem egy nehezebben megérthető, hosszabb kötelező esetén könnyebben meg tudjuk érteni a cselekményszálakat az előzetes tudás alapján. Több hazai filmet is találunk, amik olyan nagy műveket dolgoznak fel, mint például A kőszívű ember fiai, az Egri csillagok vagy A Pál utcai fiúk. Érdemes ezek mellett megemlíteni Jankovics Marcell filmjeit, amik rajzfilmes változatban dolgozzák fel például Madách Imrétől Az ember tragédiáját. A mostanában játszott utolsó filmje, a Toldi jó eszköz lehet arra, hogy már fiatal korban megszerettessék a gyerekekkel az irodalmat.
Noha sem a színdarabok, sem a filmek nem teljesen azonosak a könyvekben leírtakkal, bátran fordulhatunk feléjük, ha úgy érezzük elakadtunk.
Bálint Boglárka
