Biztosan mindenkinek számos emléke van az összefoglalóan csak „teleshoposnak” nevezett reklámokról és árukról. Ezeket sokszor „csoda” termékeknek nevezik, mindig valami „egyedi” találmányok ezek, amikkel a vásárló még biztosan nem találkozhatott soha életében korábban. Hihetetlen éles kés, mindent felszívó porszívó – sok háztartásban megtalálhatunk egy-egy darabot. Azonban ezek az állítások többnyire nem tükrözik a valóságot. Mit érdemes tudni a teleshopos vásárlásról? Mik a buktatói? Siklósi Máté, fogyasztóvédelmi szakértő segített nekünk eligazodni a témában.
„Vannak termékek, amiket az ember úgyis megvásárol: hétköznapi élelmiszerek, utazáshoz szükséges termékek. Ezeket nem kell különösebben ajánlani az emberek számára ” – árulta el Siklósi Máté. Ritkábban fordul elő, hogy ezeket a termékeket reklámoznák is, de az igaz, hogy a nagy élelmiszerláncok kiadnak minden héten akciós újságokat termékeikről. Viszont nem jellemző, hogy ezek az akciók, ajánlatok az embereket direkt módon érnék el. „Teljesen más szituációról beszélünk, mikor egy porszívó ügynök megjelenik az ajtónknál, és ránk beszéli a terméket valami jól hangzó reklámszöveggel” – mondta el Siklósi Máté.
Sokszor az ilyen házaló ügynökök olyan jól tudják a naiv vásárlóknak az egyszerű árucikkeket értékesíteni, hogy ilyenkor fel sem merül a kérdés bennük, hogy ezekre a termékekre tényleg szükségük van-e. „Az inkább a 1980-as, 1990-es évekre volt jellemző, hogy az embereket a saját lakásuknál keresték, és próbáltak eladni nekik egy adott terméket.”
A televízióban ugyanakkor évtizedek óta népszerű értékesítési csatornáról beszélünk. Az emberek eleinte pusztán a szórakozás céljából nézték a készüléket, ám a tévé egyre népszerűbbé vált, és ezt felismerték az árukat forgalmazó cégek is. „A kieső műsoridőben, főleg délelőtt vagy kora délután nagyon sok olyan adás van, ahol nagy lelkesedéssel, lendülettel próbálnak egyébként megkérdőjelezhető szolgáltatásokat, termékeket eladni. Ezeket általában vissza nem térő, egyedi lehetőségnek, ajánlatnak nevezik, mindössze egy telefonszámot kell tárcsázniuk a termék megrendeléséhez, de azt azonnal, hogy minél kevésbé tudják átgondolni az ajánlatot, utánanézni a terméknek, szolgáltatónak. A telefonálók pedig élnek a lehetőséggel, és felhívják a tévén látható telefonszámot, ami az esetek döntő többségében emelt díjas telefonszám” – mondta el Siklósi Máté.
Ez az „eladás” sokszor úgy néz ki, hogy egy hölgy vagy úr elkezdi magyarázni, hogy miért van egyedi és vissza nem térő lehetőségünk arra, hogy ezt a terméket megvásárolhassuk, ezzel próbálja meggyőzni a nézőt, majd a telefonálót arról, hogy biztosan elköltse a pénzét, vagy akár újabb tételeket vásárlására késztesse.
„Agresszív kereskedelmi gyakorlatnak azt nevezzük, amikor pszichés nyomást helyez a kereskedő a vásárlóra, és a pszichés nyomással a kimaradás érzésétől való félelmet kihasználva akarnak rákényszeríteni egy terméket a fogyasztóra. Ilyenkor sokszor elhangoznak azok a mondatok, hogy ’ne csak te maradj ki belőle’, ’már mindenki ezt használja’, és hasonlók” – hívja fel a figyelmünket a fogyasztóvédelmi szakértő egy szembetűnő problémára. Ilyenkor arra sarkallnak, hogy döntsünk minél előbb, mert korlátozott számban érhető el ez az árucikk, vagy hogy ne hagyjuk ki ezt a hatalmas akciót, hiszen most utoljára juthatunk ilyen kedvező áron a termékhez.
Figyelni kell az ilyen szituációkban, hogy a fogyasztónak nincs lehetősége arra, hogy a szolgáltatások minőségéről meggyőződjön, sokszor belefolyik az impulzus vásárlásokba, ami pedig nem ajánlott. „Impulzusvásárlásnak nevezzük azt, amikor nem egy átgondolt döntést hozunk meg, hanem egy hirtelen, jó marketingszöveg alapján döntünk, és csak amiatt vásároljuk meg az adott terméket, választjuk a szolgáltatást, nem megfontoltan” – magyarázta el Siklósi Máté.
Máté azt tanácsolja, hogy amikor valaki fel akarja hívni egy ilyen visszautasíthatatlan ajánlatra a figyelmünk, gondolkozzunk el azon, hogy erre tényleg szükségünk van-e. Ezek a termékek nem feltétlenül rosszak, ám igen sok panaszt is hallani használhatatlanságukról, gyors amortizációjukról. A döntést nem is kell mindig egyedül meghoznunk, minden terméket, szolgáltatást nem ismerhetünk jól. Nézzünk utána annak, hogy vajon máshol ugyanaz a termék mennyibe kerül, vagy hogy milyen véleménnyel vannak róla máshol, mások. Ha pedig nincsen időnk utánajárni, kerüljük el ezeket a reklámokat, ajánlatokat, összefoglalóan az impulzusvásárlást, és ne költsük felesleges dolgokra a pénzünket!
(Hegyi Vivien, Bodor Julcsi)
