Balatoni vitorlázás

A vitorlázás a Balatonon nem csupán sport, hanem életstílus is. A drága, de sokak által kedvelt sportnem a mai napig nagy figyelemnek örvend, amit az emberek hobbiból vagy sportból űznek, de van, aki csak az élmény miatt csinálja. – Kovács Melinda és Székely Boglárka írása

A vitorlázás egy elég tág körű fogalom. Ezen belül nagyon sok dolog van, amit meg kell tenni ahhoz, hogy valaki aktívan űzze. A tavon körülbelül 8000
tőkesúlyos vitorlás és 10000 csónak található. Sok lehetőség van arra, hogy már gyerekként elkezdjük a tanulást nyári tábor formájában, de persze egy egyszeri nyári tábor kevés ahhoz, hogy megtanuljunk mindent. Én hat évig jártam vitorlástáborba és addig jutottam el, hogy a legkomolyabb hajó, amit el tudok kormányozni az a Laser Bahia.

Mivel ez a tábor gyerekeknek van, mindig voltak kisérő motorcsónakjaink és bennük tapasztalt szakemberekkel, akik mindig ott voltak, hogy segítsenek és terelgessenek minket. Így nem is nagyon tanultuk meg a vízi KRESZ-t, a jelzéseket és a szabályokat arról nem is beszélve, hogy a legnagyobb hajó, amin ültünk egy jolle típusú háromszemélyes kalóz volt. Egy nagyobb motoros cirkálót azonban már nem tudnék elvezetni. Persze egy rendes tanfolyammal biztos sokkal kevesebb idő alatt lehet eljutni magasabb szintre. A Magyarországon bérelhető kis vitorlásokhoz nem kell jogosítvány csak a megfelelő tudás a használatához, amit igazolni kell. Természetesen ennek is vannak feltételei. Sajnos itt nincs olyan egyesített jogosítvány, mint az autóknál így sokkal nehezebb megtudni, hogy milyen fajta kell. A jogosítvány általában a hajók fajtájához kapcsolódik, valamint nem biztos, hogy például más országokban a magyarországit elfogadják. Valamint tengerre és sós vizekre is másfajta engedély kell. Ha már elvégeztük a tanfolyamokat és megszereztük a Balatonhoz szükséges jogosítványt, elkezdhetünk kutatni a számunkra megfelelő hajók után. Nagyon sok fajta van, de először azt kell eldöntenünk, hogy ún. tőkesúlyos vagy svertes („uszonyos”) hajót szeretnénk.

A tőkesúlyos hajók általában nagyobbak, rendelkeznek motorral, kabinnal és nem lehet őket feldönteni. A kisebb jollékat, amelyeknek svertje van általában sólyakocsin húzzák ki a vízből és a parton tárolják, ugyanis a vitorláit le kell szerelni. Akárhogy is a mai árakkal már egy kis jolle is lehet egymillió, a tőkesúlyos hajók pedig akár többmillióba is kerülhetnek.

A Balatonon tartani egy hajót nagyon drága dolog. A nagyobb tőkesúlyos hajók egész nyáron a vízen vannak a kikötőben. Télen viszont két választás van: vagy kiemelik daruval a hajót a partra és eltárolják nagy raktárépületekben vagy a kikötőben a víz alól egész télen meleg vizet nyomnak alájuk, hogy a tó ne fagyjon be és ne tegyen kárt a hajóban. Ezekért is természetesen fizetni kell, mint ahogy azért is, hogy a hajó egyáltalán a kikötőben állhasson. Vagy ha bármi történik a hajóval, a javítás is elég terhelő lehet. Így egy vitorlás évi tartása akár több millióba is kerülhet.

A Balatonon nem csak hobbivitorlázás van, hanem verseny is. A legnagyobb verseny a Kékszalag, amelynek nagy múltja van. Nevét a tengereken a leggyorsabb hajón levő kék színű szalagról kaphatta. A versenyt először 1934-ben írta ki a balatonfüredi Hungária Yacht Club. A legutóbbi 2023-as 55. Kékszalagon az MLS Raiffeisen Fifty-Fifty új rekordot állított fel. A hajó 5 óra 3 perc 56 másodperc alatt tette meg a kijelölt távot.

Az első vitorlás klub 1718-ban született meg még hozza I. Péter cár volt a klub alapítója, aki rögtön az alapítás után több mint 130 jachtot ajándékozott a klubtagoknak. 1866-ban egy bulvárihír indította be igazán a Balatoni vitorlázást. A Sürgöny című kormánylapban megjelent, hogy Erzsébet királyné a nyár egy részét Balatonfüreden fogja tölteni. Ez a hír megmozgatta a kor főurait: Ranolder püspök Csopakon kastélyt építtetett, Siófokon felújították a vasútállomást, a Balaton környéki főurak pedig hajókat hozattak a Balatonra, hogy ha jön Erzsébet, biztosíthassák a szabadidő eltöltéséhez a hátteret, és nem sokkal később 1880-ban már 70 különböző méretű vitorlás volt a tavon. Mivel 1866-ban kiszáradt a Balaton, értelemszerűen abban az évben a Balatonon nem volt alkalmas a vitorlás forgalom fogadására, hiszen bokáig ért a víz. A második világháború a vitorlázás történetében is hatalmas kárt okozott, az infrastruktúra és a hajóállomány is nagy veszteséget szenvedett, azonban a Balatoni Hajózási Munkás Sport Egyesület kitartóan dolgozott. 1990. április 22-én a Balatoni hajós egyesület közgyűlésén új alapszabályt, illetve nevet szavazott meg, így megalakult a Balatonfüredi Sport Club (BSC), aminek hat szakosztálya lett.

Érdekelt minket az is, hogy mit gondolnak a hajótulajdonosok a vitorlázásról ezért megkérdeztünk három embert a Hotel Kenese Port kikötőjében, akik nem adták nevüket a cikkhez.

Miért szeretnek ilyen sokan vitorlázni?

Sokan az élmény, szabadság érzés, kikapcsolódás miatt szeretnek, persze van a másik fél, aki a versenyek és a bizonyítási vágy miatt csinálja.

Milyen sűrűn mennek ki?

Van, aki naponta, de van, aki hetente csak kétszer-háromszor jár ki a vizekre. Erről persze megvan mindenkinek a saját véleménye. Van, aki nem az élmény miatt, hanem a versenyek miatt jár nagyon sokat. Igazándiból maga ez az elfoglaltság egy kikapcsolódás a népeknek, vagyis nem feltétlenül maga a vitorlázás része. Igazából 90% csak kimegy, úszik egyet. A maradék 10% pedig a sportűzés.

Milyen érzés vitorlázni?

A vitorlázás egy olyan élmény, mint amikor eszel egy nagyon finom fagyit. Vagyis egy beautiful érzés. Ezt nem tudja úgy elmondani az ember, ezt átkell élni.

Mi a hajó neve?

Lady Anne. Két lehetőség van, amikor megveszed a hajót akkor nevezed el vagy megveszed valakitől, aki már elnevezte. Ha egy olyan embertől veszed a hajót, aki már elnevezte akkor nem szabad egy másik nevet adni, mert balszerencsét hozhat, mint például elsüllyed vagy parton marad. A hajótársaság nem nagyon ismer olyan embert, aki átnevezte volna a hajóját.

Mit csinálnak télen a hajóval?

Van, aki kiveszi és van, aki a vízben hagyja. Természetesen, aki a vízben hagyja
az egy hatalmas nagy felelősség, hiszen be is fagyhat. Tehát a hajótartás egy
igen igényes feladat és költséges is.

Egyedül vagy társaságban jobb vitorlázni?

Egyedül nem túl élvezetes, viszont, ha versenyben vesz részt az illető, akkor jobban tudd koncentrálni. Én viszont úgy gondolom, hogy ha nem versenyre megy, akkor igenis jó lehet a társaság, gondolok itt mondjuk hogyha valami történik akkor is jobb, hogy ha van valaki melletted, mint hogy egyedül vagy kint a Balaton közepén.

Hány órát szoktak kint lenni egy nap?

Kint az ember nem nagyon szokta figyelni az időt, de ha esetleg követi, akkor mi egy jó öt-négy órát szoktunk. Egyébként kint a vízen, ha ugye nem versenyzünk , akkor úszni járunk ki.

A vitorlázás egy igen nehéz tevékenység, viszont, ha belerázódik az ember, akkor akár könnyebb is lehet. Nyilván van, akinek nehezebben megy az elsajátítása, de a hibáiból tanul az ember.