Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fiatalok körében az MBTI, vagy ahogy sokan ismerik, a 16Personalities nevű személyiségteszt. Bár vannak, akik kétségbe vonják hitelességét, világszerte rengeteg helyen, köztük a munka világában is használják.
Mindenki töltött már ki személyiségtesztet, legyen az egy Buzzfeed kvíz vagy egy valódi, szakemberek által kidolgozott kérdéssor. Ez a téma rendkívül megosztónak számít, az egyik legismertebb példa erre pedig az úgynevezett MBTI-teszt.
Az MBTI (Myers-Briggs Type Indicator) személyiségteszt elméletének alapja Carl Gustav Jung svájci pszichológus munkásságára épül, ezt fejlesztette tovább egy anya-lánya páros, Katherine Cook Briggs és Isabel Briggs Myers a második világháború alatt. Eredményeképpen megszületett egy személyiségteszt, mely összesen négy dimenzióban vizsgálja a kitöltőt. Mindez a hatvanas évek Amerikájában vált igazán népszerűvé, amikor egyre több nagyvállalat kezdte el alkalmazni dolgozóinál, sőt még a hadseregnél is használták. A módszernek sok bírálója akad a mai napig, sokak szerint semmiféle pszichológiai alappal nem rendelkezik, mások viszont az eredményeket az asztrológia pontosságához hasonlítják.
A teszt alapvető célja, hogy az egyén mélyebb betekintést kaphasson arról, miként létesít kapcsolatot más emberekkel és milyen alapon hozza meg általában a döntéseit. Noha egy személyiségteszt sem tud teljes képet adni egy ember komplex és bonyolult személyiségét illetően, az MBTI egészen jól fel tudja térképezni milyen preferenciái vannak az illetőnek.
A teszt a következőképpen működik: minden feltett kérdésnél azt kell eldöntenünk egy ötös skálán, hogy az adott tulajdonság vagy cselekedet mennyire önazonos számunkra. A válaszok a „nagyon jellemzőtől” az „egyáltalán nem jellemzőig” terjednek. A kitöltéskor ügyelni kell arra, hogy minél kevesebbszer válasszuk a középső, semleges lehetőséget. A teszt válaszainkat kiértékelve egy 4 betűből álló kombinációt ad, amihez egy elnevezés is társul. A betűkombináció azokat a tulajdonságainknak a kezdőbetűit tartalmazza, amik leginkább jellemzőek ránk. Ezek az ellentétes preferenciapárok a következőként épülnek fel:
- Extrovertált (E) és Introvertált (I)
- Érzékelő (S) és Intuitív (N)
- Gondolkodó (T) és Érző (F)
- Megítélő (J) és Észlelő (P)
A kategóriák a világhoz való viszonyuláshoz, az információszerzéshez és a döntési folyamatokkal kapcsolatosak. A nyolc betűből összesen tizenhat fajta kombináció létezik.
Ezt a tizenhat személyiségtípust további négy csoportba sorolják a hasonlóságok alapján. Az Analitikusok (az építész, a tudós, a parancsnok és a vitázó) leginkább a gondolkodást részesítik előnyben, valamint intuitívak. A Diplomaták (a védőügyvéd, a mediátor, a főszereplő és a kampányfőnök) csoportja szintúgy, ám ők inkább hajlanak az érzelmeik felé, ha dönteni kell. Az Őrök (a logisztikus, a védő, a vezető és a konzul) típusba tartozó emberek jó megfigyelők és észszerűek, a Felfedezők (a virtuóz, a kalandvágyó, a vállalkozó és a szórakoztató) pedig reálisan látják a világot, ugyanakkor nem riadnak vissza a spontaneitástól sem.
A kitöltés végén elolvashatunk egy hosszabb elemzést a saját MBTI típusunkról, mik tartoznak az erősségek és a gyengeségek közé, egyes kapcsolatainkban miként viselkedünk. Fontos tisztázni, hogy ez a jellemzés nem ad senkiről teljes képet, mivel minden ember az adott szituációtól függően viselkedik. Ez azt jelenti, hogy a preferenciapárok közül mindegyiket használjuk a mindennapjaink során, nem csak a számunkra domináns felet. A teszt végén lévő százalékos eloszlásból még pontosabb képet kaphatunk.
Az MBTI személyiségtípusok nem egyforma arányban fordulnak elő a világban. A leggyakoribb típus a Védő, a tesztet elvégzők körülbelül 13%-a esik ebbe a kategóriába. A legritkábbak a Védőügyvéd típusú emberek, akik a kitöltők 1,5%-át képviselik. Ne keseredjünk el, ha nem tartozunk a ritkábbak közé! Egyik típus sem emelkedik a másik fölé, nincs jó vagy rossz fajta, mindegyiknek megvan a maga szerepe a társadalomban.
A személyiségtípusunk megismerése több területen kamatoztatható. Preferenciáinkat jobban megismerve olyan szokásokat alakíthatunk ki, amik számunkra a legideálisabbak. Például, ha tudjuk milyen ütemben szeretünk és tudunk a leghatékonyabban dolgozni, egyszerűbben beosztani az időnket. Legyen szó tanulásról vagy éppen kikapcsolódásról, az MBTI teszt egy jó kiindulási pont lehet annak, aki szeretne jobban megismerkedni önmagával. A részletes leírásoknak köszönhetően lehetőségünk van észrevenni olyan területeket, melyek változtatásra szorulnak. A legtöbb felsorolt képesség elsajátítható és fejleszthető, így elkezdhetünk csiszolni magunkon. Ne csak a tökéletlenségeket keressük magunkban. Nézzük meg, hogyan erősíthetjük a pozitív jellemvonásainkat.
A teszt a karrierválasztásban is iránymutató lehet, mivel a felsorolt tulajdonságok többsége a való életben kamatoztatható, egyes munkáknál kulcselemnek számítanak. Hasznunkra válhat továbbá, hogy olyan új helyzetekben és szerepekben próbáljuk ki magunkat, amiktől eddig tartottunk, idegenek voltak számunkra. Az új tapasztalok szintén segítik a személyes fejlődést, kibontakozást.
De mint írtuk, ez a négy betű nem fedi le a teljes személyiséget! A kapott személyiségtípus nem önmagunk egzakt mása. A kategóriák nem azért vannak, hogy felcímkézzenek és skatulyába szorítsanak minket. A lényeg, hogy megismerjük a ránk vonatkozó tulajdonságokat. Nem ez fogja eldönteni a mindennapokban, hogy egy adott szituációban miként érzünk vagy cselekszünk.
Az önismereti utunk elkezdéséhez nem elegendő csupán a teszt kitöltése. A jellemzők átolvasása után érdemes egy lépést tenni hátra, és a való életben megfigyelni viselkedésünket. Az MBTI teszt a változás mérésére is alkalmas, ezért ajánlott néhány évente újra kitölteni a tesztet.
Mivel az ilyen kérdéssorok nem tudnak biztos eredményt kimutatni, a kapott információt körültekintően kell felhasználni, amennyiben szeretnénk elkezdeni dolgozni az önismeretünkön. Habár nagyszerű kiindulópont lehet, a személyes tapasztalat és önmagunk megfigyelése elengedhetetlen a siker érdekében.
(Bálint Boglárka)
