Augusztusban tortákat zsűrizett, szeptember pedig újraindult Praxis nevű műsora az RTL-en az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítójaként, de elsősorban az RTL műsorvezetőjeként ismert Erős Antóniának. Beszélgetésünk során szó esett az Ország Cukormentes Tortájáról, munkahelyéről, a hazai médiáról és az újságírásról – tudtad, hogy eredetileg nem is újságírónak, hanem tanítónak készült a híradó jól ismert arca?
Idén is tagja volt Az Ország Cukormentes Tortája-verseny zsűrijének. Milyen követelményeknek kell megfelelni a pályázóknak? Hogy zajlik a kiválasztás folyamata?
Először a dietetikusok nézik át a recepteket, hogy van-e bennük olyan alapanyag, mely nem összeegyeztethető az egészséges életmóddal. Probléma esetén a cukrászoknak természetesen van lehetőségük módosítani, de van, aki nem él ezzel. Utána kijelöljük az időpontot, amikor zsűrizünk. Az értékelési folyamat kétkörös, és számos szempontot is figyelembe kell vennünk. Nyilván az elsődleges az az, hogy finom-e a torta. Ezen kívül számít a külleme, a hozzávalók beszerezhetősége, valamint, hogy mennyire illik a magyar gasztrokultúrához – például egy banántorta nem valószínű, hogy nyerni tudna. Persze az is fontos, hogy jók legyen a kalóriaértéke, szénhidrátértéke. Mindezek alapján a zsűri anonim módon pontoz, és öt tortát választunk a második körbe. Idén egyébként hatot választottunk, mert olyan jók voltak, hogy nehéz volt dönteni. Ebből a hatból választottuk ki az első három helyezettet, így Magyarország Cukormentes Tortáját. A hivatalos eredményhirdetésre augusztus elején kerül sor. Utána jön az augusztus huszadikai ünnepség, amikor országszerte sok száz cukrászdában megvásárolhatóvá válik a torta. Lényeges, hogy a cukrászdák kövessék az eredeti receptet, így az ország bármely pontján nagyjából ugyanolyan tortákat kóstolhatnak az emberek.
A versenynek van egy különdíja, amit a leginnovatívabb torta kap. Mitől lehet innovatív egy torta? Miben különböznek a követelmények ebben az esetben?
Innovatív, ha nem szokványos alapanyagot használnak benne, teszem azt petrezselymet vagy édesburgonyát, vagy olyan technológiát alkalmaznak, amelyet korábban senki. Előremutató, újdonság, fejlesztés. Ettől innovatív.
Szeptemberben indult el az RTL-en Praxis című műsorának harmadik etapja. Mit várhatnak a nézők az új évadtól?
Egy frissített koncepcióval állunk elő, ami azt jelenti, hogy ez a tizenöt rész arra keresi majd a választ, hogy mi a hosszú élet titka. Korábban minden adásban kettő betegséget dolgoztunk fel, megmutatva azoknak minden állapotát és a legmodernebb kezelési módokat, illetve, hogy ezekkel hogyan lehet, vagy muszáj-e együtt élni. Az új évadban vizsgáljuk a hosszú élet titkát a genetika, a táplálko
zás, az alvási szokásaink és a mozgás kapcsolatában. Természetesen itt is megmutatjuk, hogyha valaki mondjuk nem megfelelő módon táplálkozik, az milyen betegségekhez vezethet, és arra mi a megoldás. Bízunk benne, hogy a tizenötödik rész végére tudunk adni egy olyan választ, ajánlást a nézőknek, amiből mindenki számára kiderül, hogy ha kicsit változtat az életmódján, akkor százalékosan kimutatható, hogy tovább fog élni.
Többször is nyilatkozott arról, hogy megkeresés esetén sem gondolkodott el sosem azon, hogy csatornát váltson. Mi az, amiért leginkább szeret az RTL-nél dolgozni?
Egyrészt a profi csapat miatt, akikkel huszonöt éve együtt dolgozom. Nyilván voltak itt is már változások, de mégis mindig van egy nagyon erős csapatszellem, ami nélkül egy televízió vagy híradó nem tud működni. Szerintem nagyon fontos, hogy mindig felkészült, profi újságírókkal dolgoztam. Ebből adódóan van egyfajta összetartás is a csapatban. Figyelünk egymásra. Hogyha valakinek nehézségei vannak, igyekszünk segíteni, támogatni. Ez egyébként a cég filozófiájában is benne van, hiszen az RTL-nek van például egy saját alapítványa, ami pontosan arra jött létre, hogy akiknek nehéz helyzete van átmenetileg, azoknak tudjunk közösen segíteni egy pályázati rendszeren keresztül.
Több mint két évtizedes tapasztalattal a háta mögött mit gondol, mitől lesz valaki jó újságíró?
A jó újságíró legyen kíváncsi. Ha fenn tudja tartani a kíváncsiságát, akkor nyílván állhatatos is lesz, mindig utána fog menni mindennek. Nem csak feltesz egy kérdést, hanem addig megy, amíg a végére tud járni az adott problémának, és nem áll meg akkor sem, ha úgy tűnik, hogy falakba ütközik. Mondjuk Magyarországon ma nem nehéz falakba ütközni, hogyha nyilvánosságról vagy az információhoz való hozzájutásról van szó. Viszont, ha sikerül, és eléri a célját, akkor az elképesztő sikerélmény egy újságíró számára. Ha valaki ilyen sikerélményeket szeretne, akkor szerintem érdemes most is abban gondolkodnia, hogy a médiában dolgozzon.
A kíváncsiság volt az, ami az újságírás melletti pályaválasztásra ösztökélte annak idején?
Én nem újságírónak készültem, hanem tanítónőnek. Teljesen véletlenül kerültem annak idején a kaposvári városi tévéhez. Az más kérdés, hogy ez utána megtetszett, és maradtam, riporter, szerkesztő, aztán később műsorvezető lettem. Én közben jöttem arra rá, hogy ez mennyire jó, inspiráló szakma. Nem erre készültem, akkor, amikor mondjuk főiskolás voltam, hiszen tanítóképzőt végeztem. Menet közben éreztem arra rá, hogy valószínűleg nekem ezt kell csinálni.
Oláh Szabolcs