Színkavalkád

Fotó: Anchumol Chacko

A karnevál vagy farsang időszaka nem csak egy többhetes fesztivál a nagyböjt, a húsvét előtt, hanem a tavasznak, az újjáéledő természetnek is a hírnöke, ezért visszatérő elem a karnevál királyának, vagy más jelképnek az elégetése az ünnep végén.

A nizzai karnevál a középkorban még csak a gazdagabbak kiváltsága volt. Nem felvonulásként, hanem zártkörű ünnepségként tartották. Az első felvonulást 1830-ban rendezték, a Nizzába érkező szardíniai király tiszteletére. Minden évben új karneválkirályt terveznek, aminek a kinézete meghatározza a karnevál témáját. Ez alapján készítenek óriás bábukat és maketteket. Virággal borított kamionok vonulnak végig az Angol-sétányon, Promenade des Anglais-on, bennük színes jelmezekbe öltözött lányokkal. Jelmezeiket különböző zenei stílusokkal kísérve mutatják be. Fő díszítőelemük a már január végén virágzó mimóza. Régi szokás szerint mimózával dobálják meg egymást az emberek, ezt nevezik Bataille de Fleurs-nek, vagyis virágcsatának. A felvonulás útvonala a Meridien hoteltől az Operáig tart és vissza. Az eseménynek Mardi Gras idején, húshagyókedden van vége, amikor a karnevál királyát elégetik a tengerparton.

Viareggio a toszkán tengerpart északi részén helyezkedik el. Kötődik a halászathoz, ma is hajóépítő műhelyek vannak a városban. Ezért is híres a műhelyekben készülő karneváli kocsikat és papírmasé figurákat felvonultató Viareggio-i Karnevál. A papírmasé egy különleges technika, 1925-ben egy viareggio-i festő, Antonio D’arliano tökéletesítette. A figurák, kocsik, díszletek megépítéséhez több tonna újságpapírt használnak, amit liszttel és vízzel ragasztanak össze. A figurák gyakran a Commedia dell’Arte, a színház egyik korai formájának alakjai. A Commedia dell’ Arte a 16. század közepén, Itáliában alakult ki. Vándorszínész-társulatok adták elő, rövid, megírt cselekményvázlat alapján, a színpadon rögtönözve a dialógusokat. Meghatározott szerepeket játszottak, amik apáról fiúra öröklődtek, ezeket örökítik meg a karneválon is. Gyakran születnek szatirikus alkotások, kortárs témákkal kapcsolatban, mint a környezetvédelem. A papírmasé segítségével egyfajta „vonuló színházat” tudnak bemutatni. Ha valaki karneváli kocsit szeretne indítani, akkor először kicsiben próbálkozhat, és ha éveken keresztül jól szerepel, akkor építhet fel egy nagyot. A karnevál kabalája, egy fekete köpenyes, piros-fehér bohóc. Burlamacconak hívják és ruhái a Commedia dell’Arte figuráinak jelmezeiből állnak össze.

Görögországban a karneváli időszak január 17-én kezdődik és három hétig tart a böjti időszak elejéig. A görög farsang az Apokris, ami azt jelenti, búcsú a hústól. Az Apokris második hete az utolsó hét, amikor húst ehetnek. A karnevál harmadik hete ehhez hasonlóan a sajthoz kapcsolódik.„Patrasnak” is nevezik, mert a legnagyobb felvonulást, a karneváli időszak végén, Pátrában tartják, ami Görögország 3. legnagyobb városa. Az országban mindenhol, kisebb településeken is beöltöznek az emberek. A Pátrai Karnevál bálokból, mint például a Bourboulia bál, Csoki-csatából, kincsvadászatból és gyerekkarneválból áll. Az emberek csoportokban öltöznek be, amit az egyes csoportok tematikája jelez. A kincsvadászatban különböző témakörökhöz kapcsolódó kérdésekre kell válaszolniuk a csapatoknak. Egy művészeti vetélkedő is kapcsolódik hozzá, amiben a csapatok az előadásaikra kapnak pontot. A felvonuló kocsikon óriás bábuk jelenítenek meg karikatúrákat híres emberekről, politikusokról, vagy mesefigurákat. Zárásként vasárnap este a kikötőben elégetik a „Karnevál Királyát”. Az Apokris sokban hasonlít az ókori Dionüszosz ünnepekhez, amiket szintén tavasz közeledtével tartottak.

A Mohácsi Busójárásról eszünkbe juthat a monda, amiben a Mohácsi-szigeten, a mocsárban bujkáló őslakosok ijesztő álarcokba öltözve, zajt keltő eszközöket készítettek és az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, elűzték a törököt Mohácsról. A monda megelevenedik körülöttünk, amikor Mohács utcáin és terein fölénk magasodnak a torz álarcos, olykor szarvat is viselő, szőrével kifordított bundába öltözött alakok. Hagyományosan az álarcokat fűzfából faragták és állatvérrel festették. A busókon kívül jankeléknek nevezett alakok is felvonulnak. Szerepük, hogy megvédjék a gyerekeket és járókelőket a busóktól. Rongyokba öltöznek, jellegzetes kellékük egy zsák, ami fűrészporral vagy korommal van tele. A busójáráson három csoport vesz részt, a busók, a jankelék és a maskarák, akik nem viselnek álarcot. A felvonulás után, a város főterén szabad farsangolás kezdődik, különböző táncelőadásokat mutatnak be. Szürkületkor máglyát gyújtanak, körültáncolják, mulatnak. A busójárás hivatalosan kedden zárul, a telet jelképező koporsó elégetésével, ezzel köszöntik a tavaszt.

Saád Anna