Hogyan működik a műemlékvédelem, milyen épületek műemlékek és hogyan válnak azzá? Varga Piroska építésznek szakterülete a téma, beszélgetésünk során szó esett arról, hogyan változott meg benne a hagyományokhoz való hozzáállása, hangsúlyozta hiányérzetét a faanyag felhasználásával kapcsolatban és betekintést engedett a helyreállítás tudományába.
Biztos sokan feltették már ezt a kérdést, de: mit jelent jelenlegi állapotod szerint építésznek lenni?
Jó kérdés. Van egy praktikus része, a műteremben a munkavállalóim iránti felelősség, a közszereplés – remélem, amit mondok annak más hatása is van. Építésznek lenni egy életmód, jó és rossz értelemben is. Ez a hivatásom és ezt nagyon szeretem, nagyon sok mindenben hat rám. Nagyon jó közeg, jó beszélgetésekkel, inspiráló és kreatív emberekkel, jó ennek a társadalomnak a részese lenni. Fontos és komplex látásmódot ad. Most az ügyfelekkel való kommunikációban mozgok sokat. Viszont most megyek vissza az egyetemre 3 év kihagyás után, onnan hiányzik már a kreativitás, a diákokkal való munka és a visszajelzések.
Tehát ha valaki kikerül a pályájára, visszafogottabb ez az alkotói szabadság?
A fő szempontok a jogszabályok, főleg egy középület esetében, például a sokat emlegetett tűzrendészet, illetve ezeknek az összehangolása, amihez figyelembe kell venni a projekt költségvetését is. Valahol nagyon kreatív gondolkodás, de nem művészeti értelemben, hanem 4-5 szabályrendszert próbálunk összerakni úgy, hogy még az építészeti koncepció is fontos legyen. Az egyetemi lét egész messze van ettől, ez egy általános dilemma, de azt gondolom néha fontos, hogy legyen meg ez a szabadság és koncepcióalkotás, ott tanulja meg. Az biztos, hogy nagyon hasznos, hogy ha valaki el tud menni egy irodába gyakorlatra.
Ti fogadtok rendszeresen hallgatókat? Milyen háttérrel?
Igen, most is van. Jellemzően BME-sek, de van MOME-s is, igazából ennek az az oka, valszeg előbbinél vagyunk jobban elterjedtek, a BME-n van kötelező gyakorlat. Sopronból is, Győrből is voltak egyszer kétszer. Több olyan kollégám van, aki az MSC-t és a BSC-t eltérő intézményből végezte el. Alapból én nagyon szeretem a vegyes csapatot, máig meghatározó élmény Kis Péter Műtermében eltöltött időszak, ahol nagyon színes csapat volt, nyilván fontos emellett a csapattagok hozzáállása és együttműködése is.
Irodátok főprofilja a műemlékvédelem, mi az eljárás egy épület műemlékké nyilvánítása során?
Olyan értelemben foglalkozunk műemlékvédelemmel, mint tervező cég, hogy vállaljuk a védett épületek felújítását és szakértését. A folyamat ott kezdődik, hogy különböző okokból (pl. kora, egyéb értéke) fel kell terjeszteni egy épületet műemlékké nyilvánításra, ennek megvannak a maga jogi keretei. A védelemnek három szintje van ma Magyarországon: az országos, a fővárosi és a kerületi védelem, ez attól függ, milyen szinten bírálják el. Egy klasszikus műemléki felújításnál – például egy templom műszaki helyreállításánál – szakági tervezőkkel (elektromos-, gépész-, tartószerkezet, épületszerkezettan, tűzvédelem stb.), szakágakon kívüli restaurátorokkal és különféle szakértőkkel kell együtt dolgozni. Azt gondolom, nem minden háznak az a sorsa, hogy helyreállítsák, a szakértőknek és tervezőknek mérlegelni kell a megrendelővel együtt, hogy mi a cél. Tehát összességében irányelvek vannak, de minden műemlékvédelmi projekt speciális, egyedi döntéseket kíván.
Műemlékké nyilvánítást bárki előterjeszthet?
Van egy törvényi leírás erről. Általában a védési eljárás szakmai dokumentációjához műemléki szakmérnököt szoktak felkérni vagy művészettörténészt, mert az állam általában szokott kérni egy alapdokumentációt az adott épületről. Itthon inkább az a baj, hogy nem terjesztik elő a műemlékvédelmet, mert ilyenkor más engedélyezési folyamatba kerülnek bele, és így jóval drágább is lesz.
Szerinted manapság az embereket érdeklik a hagyományok?
Emlékszem arra, hogy régen nekem is nyűg volt, de amióta idősebb lettem és gyerekem lett, pár hagyomány elkezdett fontos lenni számomra, talán kevesebb a tradicionális népi hagyományokból, de főleg a családunk saját hagyományai. Ezeknek az értékét és jelentőségét a gyereknevelésben egyre jobban látom, egyre fontosabbnak tartom. Kötődés a gyereknek, akkor is, ha lesz olyan időszak, amikor nyűgnek érzi. Portugáliai tanulmányaim során szerzett tapasztalataim jó élmények – az olaszok is talán hasonlóak –, ott tapasztaltam, hogy a fiatalok is mernek büszkék lenni hagyományaikra és akár finoman hozzányúlni. Egy évig tanultam kint és akkoriban irigykedtem a helyiekre, mert tudták, Portugália melyik régióiban például milyen süteményeket érdemes enni.
Szerinted a mostani kortárs épületek felújítása és megőrzése, karbantartása x év múlva is ugyanolyan fontos lesz, mint a most réginek számított épületeké?
Én azt látom, hogy most Magyarországon a szabályozás miatt ezeknek az anyagoknak a használata eléggé limitált. Illetve főként családi házak épülnek, amikből amúgy is kevés védett épület van. Ami nekem nagyon szívfájdalmas, az a fa (akár a tartószerkezetben való jelentősebb használati lehetősége. A szalma, meg a hasonló anyagok tőlem távol állnak, de a fa újraértékelését nagyon fontosnak tartanám. És szerintem ma is épült olyan ebből az anyagból, ami megérdemli majd, hogy műemlékké nyilvánítsák. De hogy mi lesz az igény akkor? Ez egy nehéz kérdés.
Most mivel foglalkoztok?
Most az Archi.doc Kft.-vel dolgozunk sokat, akikkel megszereztük az 1. díjat a Sándor-palota felújítására kiírt pályázaton, azt nagyon várjuk, hogy elkezdhessük. Az Archi.doc-al készítjük még a soproni evangélikus templom felújításának kiviteli terveit. Emelett Sugár Péter DLA (Radius B+S Kft.) együtt dolgozunk egy szőlőfeldolgozón a Törley Kft-nek, és egy Ó utcai Boutique hotelen, amely egy műemléki épület komplex felújítása és bővítése. Ezeken kívül még egy 3 gyerekes családnak tervezzük át belsőépítészetileg az otthonát.
Látogass el a Grafit Műterem weboldalára további információkért Varga Piroska és irodájának munkáiról.
(Vincze-Hajnal Blanka)
