Hamarosan itt a nyári szünet, ami a diákok számára a pihenésről, kikapcsolódásról szól. A tanítási szünet adta szabadságérzet megteremtéséhez viszont pénz is szükséges. Ennek megszerzésére a legkézenfekvőbb a diákmunka. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi szabályozási főosztályának vezetőjével, dr. Zsolnai Alízzal beszélgettünk a nyári munkáról. Miért, hogyan és hol érdemes dolgozni a vakáció alatt?
Diákmunkát végezni a pénzkeresés mellett azért is hasznos, hogy tapasztalatokat szerezzünk a munka világában. Ez később akár orientálhat minket a pályaválasztás során is. Érdemes megismerni, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak egy munkavállalónak, milyen megterhelést jelent a tanulás mellett vagy a nyári szünetben dolgozni. A jól végzett munka után a megkeresett pénzből pedig akár nyaralni is mehetünk! Néhány dolgot viszont érdemes észben tartani a belföldi és a külföldi utazás során is.
Milyen életkorhoz kötött szabályai vannak a diákmunkának?
A kiskorú és a nagykorú diákokra eltérő szabályok vonatkoznak. A 18 év alattiak nem dolgozhatnak naponta 8 óránál, hetente pedig 40 óránál többet. Emellett éjszakai műszakban (22:00-06:00 között) sem vállalhatnak munkát, és legalább 12 órányi pihenőidőt is tartaniuk kell két műszak között. A nagykorú diákok már éjszakai műszakot is vállalhatnak, de a 12 órás pihenőidőt az ő esetükben is biztosítani kell.
Ki lehet diákmunkás?
Diákmunkát 18 év alatt csak szülői vagy törvényes képviselő hozzájárulásával lehet vállalni. A 16 év alattiak pedig csak a 15. életév betöltését követően, tanítási szünetekben – azaz az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben – dolgozhatnak. Felső korhatár nincs, ha nappali szakos hallgatói vagy tanulói jogviszonnyal rendelkezik a fiatal. 25 éves kor alatt passzív féléven is vállalható diákmunka, 25 év fölött viszont aktív félév szükséges hozzá.
Mindenképp egy diákmunka-stúdión keresztül kell keresni munkát, vagy közvetlenül is jelentkezhetünk egy állásra?
A munkakeresésben és munkavállalásban segítséget nyújtanak a diákszövetkezetek, de önállóan is feltérképezhetőek a lehetőségek. A diákszövetkezetek – melyek közvetítő szerepet töltenek be a cégek és a nappali tagozatos tanulók között – sokat segíthetnek. Nem csak állásokat kínálnak, de segítenek a felkészülésben is. Diákszövetkezeten keresztül történő munkavállalás esetén járulékot sem vonnak a jövedelemből. Ezért a diák nem is minősül biztosítottnak, még akkor sem, ha 25. életévének betöltéséig szünetelteti a tanulói, hallgatói jogviszonyát. Egészségügyi szolgáltatásra viszont jogosult, hiszen ez a jogosultság a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is) fennáll.
Ha nyáron végzünk diákmunkát, akkor más adószabályok vonatkoznak ránk, mintha év közben dolgoznánk? Egyáltalán mennyit és mit kell adózni egy diáknak, ha dolgozik?
A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes – egy adott, évente változó összeghatárig – a 2022. január 1-től elérhető új adóalap-kedvezmény, amit a 25 év alatti fiatalok vehetnek igénybe: nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.
Mik a legnépszerűbb diákmunkák nyáron?
Fizikai munkára mindig van kereslet: raktárosként, árufeltöltőként gyorsan és sok helyen el lehet helyezkedni. De találhatunk könnyebb alkalmi diákmunkákat is. Ha szeretünk emberekkel kommunikálni, mehetünk call centeresnek, de az irodai, adminisztrációs munkák is népszerűek. Ha szakmai tapasztalatot szereznénk, akkor az egyes egyetemi szakokhoz kapcsolódó gyakornoki pozíciók után célszerű érdeklődni.
Munka után pedig jöhet a megérdemelt pihenés. Ha belföldön nyaralunk, kell-e valamilyen pénzügyi előkészületet tennünk?
Nyaralás esetén különleges figyelmet kell fordítani a pénzünk biztonságára. Nem érdemes nagy összegben készpénzt magunkkal vinnünk, hiszen ma már a legtöbb helyen tudunk bankkártyával is fizetni.
És ha külföldre utazunk, akkor mire kell odafigyelnünk?
Ne feledkezzünk el az utasbiztosításról, ami a külföldi utazások során a váratlan események biztosítására szolgál. Külföldre utazásnál azért érdemes némi készpénzt vinni magunkkal, de már oda sem kell vastag pénztárcával útra kelni. Az európai és a fejlettebb országokban a kártyát rengeteg helyen elfogadják. A bankunk minden tranzakciót a saját maga által megállapított árfolyamon számol át. A külföldi készpénzfelvételtől jobb tartózkodni. Egyrészt nem vonatkozik rá az ingyenes felvétel, másrészt jellemző, hogy az ATM-ek extra díjat számolnak fel a felvett összegtől függetlenül. Úgyhogy a külföldi készpénzfelvételnél kellemetlen meglepetés is érheti az embert.
