Az építész azt is látja, ami még nincs ott

Ha az építészetet egy szimfonikus zenekar dinamikájához, összetettségéhez hasonlítjuk, akkor az építésztervező a karmester. Krizsán Andrást, a Magyar Építőművészek Szövetségének Ybl-díjas elnökét kérdeztük szakmájáról, amiben nem csak a létező dolgok látásának, megfigyelésének képességét kellett kialakítania, hanem a még nem létezőkét is.

Mit csinál egy tervező?

Rengeteg szakági kollégát kell bevonni egy-egy tervezés során. Épületgépészet, épületvillamosság, statika, energetika, környezetrendezés, tűzvédelem, lifttervezés, biztonságtechnika, ezek mind összefüggenek. Számos közös gondolkodás szükséges egy termék végső műszaki állapotának kialakítása során. Ezt az építésztervező tudja egy kézben tartani. Azt szokták mondani, hogy ő a karmester, aki az egész nagyzenekart irányítja és egységes rendbe összefogja. Segítjük a kollégákat, ahol tudjuk a minél precízebb kivitelezés érdekében.

Hogyan befolyásolja a technika fejlődése az építész szakmát?

Amikor diplomáztam az egyetemen, még mindent pauszpapíron, csőtollal, vonalzóval szerkesztettünk. Ezt teljesen fölforgatta a digitalizálódó világ, egyik napról a másikra kellett áttérnünk a számítógépes tervezésre. Sajnálom, hogy a manuális rajzi képesség háttérbe szorult a szakmánkban, de el kell ismernem, hogy a számítógépnek van egy másfajta előnye. A látványterveknek köszönhetően a megrendelők szinte élőben láthatják maguk előtt a tervezett épületet. A szerverek összefogják azt a tömérdek kollégát, akik egy épületen dolgoznak. Az emberi pontatlanságot felcserélte a műszaki programok hibátlansága. Az, hogy amikor a terv elkészül, a számítógép maga tud anyagmennyiségi kimutatást végezni, az már csak hab a tortán.

Hogyan védik a környezetet az építészek?

Az energiának a kétharmadát különböző épületek használják el, ezért elsődleges szempont a környezettudatos építészeti gondolkodás. Fontos a klímatudatos technológiai megoldások ismerete, és a környezetbarát építési anyagok minél tudatosabb felhasználása. Amikor egy házat tervezünk, akkor rögtön azt vizsgáljuk meg, hogy nem lehet-e annak az új épületnek a helyére egy már meglévő épület átalakításával kielégíteni az igényt. Legkevesebb ökológiai lábnyomot akkor hagyunk magunk után, ha egy meglévő épületet nem elbontunk, hanem megpróbáljuk megtartani. Így nem keletkezik bontási hulladék, hanem minimális beavatkozással és energiafelhasználással lehet új funkciót adni az épületnek.

Van értelme a fiatal építészeknek külföldre menni?

Mindenképpen előnyös, ha a fiatal építészeknek van nemzetközi ismerete. Egy-egy külföldi tanulmányút során szerzett kapcsolatokból akár további együttműködések is ki tudnak bontakozni. Az építésznek mindig nyitottnak kell lennie a különböző építészeti tendenciákra és látásmódokra, amelyeket külföldön tökéletesen meg lehet figyelni.

Min dolgozik mostanában?

Kisebb középületek tervezésén dolgozunk, önkormányzati, egyéni és vállalkozói megbízóink részére. Panzió, étterem, iskola, óvoda sorakoznak a tálcán. Szoros kapcsolatban vagyok emellett a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, tavaly átadtunk egy kis evangélikus templomot Piliscsabán. Én a Balaton-felvidéken nőttem fel, a világ egyik legszebb táján. Talán ezért kedvelem a hatalmas, ingatlanfejlesztő beruházások helyett inkább a kisebb léptékű középületek tervezését. Úgy érzem, hogy az ilyen projektekbe végtelen kreativitást lehet vinni, és ez számomra sokkal fontosabb, mint, hogy milyen nagy házat tervez valaki.

Mit csinál egy építész szabadidejében?

Nekem a munkám az életem, de ha akad némi szabadidőm, azt gyakran töltöm könyvek között. Odavagyok az orosz klasszikusokért és a skandináv regényírókért. Jon Fosse, Kalman Stefánsson és Göran Tunström művei a kedvenceim, de nagyon szeretem a magyar prózairodalom íróit is: Nádas Pétert, Mészöly Miklóst, Krasznahorkai Lászlót. Emellett ajánlom a költészetet a fiatalok figyelmébe, olvassatok verseket minden nap. A versolvasás kikapcsol, és az ember, ha jól odafigyel, válaszokat találhat az élet nagy kérdéseire.

Ki a jó építész?

Az építészek azok az emberek, akik nem csak azt látják, ami ott van a környezetben, hanem azt is látják, ami majd ott lesz. Nem árt, ha valaki alapos és türelmes. Kitartónak kell lenni, szükséges egy jó kommunikációs és problémamegoldókészség. Egy irányító, vezető, alkotómunkát képzeljünk el. Az építészet nem könnyű, de mindenkit, aki érez magában affinitást, bíztatok, hogy vágjon bele, mert ezáltal sok öröme lesz majd az életben. Az én családomban nem volt építész, ezért úttörő voltam ebben a tekintetben, de a fiam is építész lett. Talán elindítottam egy dinasztiát.

(Tóth Katinka)