Minél idősebbek vagyunk, annál jobban átértékeljük eddigi életünket, és elismerést szeretnénk érezni munkánk iránt. Így vélekedik erről maga a Szobor c. film főszereplője, Dezső is: „Szeretném, hogy megbecsüljenek”. De vajon mivel foglalkozik és hogy jutott el egészen idáig? Vajon sikerül békét teremtenie lelkében? A Szobor Galkó Katalin és Kaló B. Péter közös rendezése, amiben az alkotó páros bemutatja egy idős férfi lelki küzdelmét.
A történet szerint az egykoron postásból lett nyugdíjas Dezső (Cserna Antal) új munkába lép: feladata lesz, hogy őrizze az újonnan felavatott szarvas szobrot. A médiában kellő jelentősséggel hirdetik az alkotást és ennek szellemében Dezső élete küldetésének tekinti a szarvas szobor védelmezését. „A szobor a nemzeti összetartozás és a kultúra jelképe” – ez a hozzáállás uralkodik az őrben. A végtelenül feszes felfogásról hamar körvonalazódik, hogy tragikusan komikus, mert a munka súlytalan és nincs jelentőssége. Hiába veszi az őr véresen komolyan a feladatát, a járókelők reakciója drasztikusan más. Senkit sem érdekel a szobor sem a szimbolikája, ezért az emberek nem is értik az idős férfi fontoskodó fellépését. Gyakorlatilag mindenki figyelmen kívül hagyja az őrt és még a szobor készítője is lenéző vele. Dezső a lelkén viseli munkáját, de megkeseredik – úgy látja magát, mint az emberek a szobrot: jelentéktelen a nagy világban.
A szobrot őrző férfinek szomorú élete volt: sosem volt lehetősége kibontakoznia, nincs családja, sem karrierje, de még barátai sincsenek. Dezső egyetlen társa Andor (Ónodi Gábor), egy tébolyodott aktivista, aki megrögzötten hisz az összeesküvés-elméletekben és megpróbálja a nyugdíjasba is belé sulykolni gondolatmeneteit. Az őr és az aktivista közjátéka egy nem mindennapi barátságot alakít ki, de mind a két fél szürke porszem a társadalomban, akiket bolondként kezelnek. A film talán legfájóbb pontja az idős férfi édesanyja. Az édesanya (Weisz Ildikó) nyíltan lenézi, megalázza és semmibe veszi fiát. Weisz Ildikó színészi játéka megrázza a nézőt: már-már sokkolja a valóság, a nyers viselkedése a saját fiával szemben. Fájó pillanat, amikor az őr fejében eluralkodnak az anya gyalázó szavai: egy bélyeges albumba való ragasztgatás során szembesülhetünk az édesanya gyarló megjegyzéseivel és lesajnálásaival. További felkavaró jelenetek következnek, amik egy elgondolkodtató végkifejlethez vezetnek. Valóban ennyi lenne csak az élet? Mit ad számunkra a film? Ez egyénenként eltérő, azonban érdemes átgondolnunk, hogyan viselkedünk magunkkal és másokkal szemben, és hogyan állunk hozzá a mindennapokhoz.
Az In Ferus Film egy független filmes társulat, ami 2007 óta működik. A társulatot Galkó Katalin és Kaló B. Péter páros alapította, akiknek célja, hogy a teljes alkotói szabadság megtartásával bárki filmet készíthessen. A Szobor elérhető a Patreonon, ahol egy jelképes összeg kifizetése után többszörösen újra lehet nézni a filmet.
(Gyarmati Eszter)
