A klímaváltozás hatásai egyre inkább érzékelhetőek a mezőgazdaságban és egyre sürgetőbb kérdéssé válik, hogyan alkalmazkodjunk a változó környezeti feltételekhez. Ezzel kapcsolatban Dr. Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorával beszélgettünk a mezőgazdaság helyzetéről.
Milyen konkrét hatásokat tapasztalnak a mezőgazdaságban a klímaváltozás következtében?
A klímaváltozás a mezőgazdaságban is napi szinten érzékelteti hatását, hiszen olyan mértékű a felmelegedés, az átlaghőmérséklet emelkedése, hogy az már komoly hatással van a növénytermesztésre és az állattenyésztésre is. A hőmérséklet emelkedésével egyidejűleg a szélsőségek is erősödnek. Ez azt jelenti, hogy azonos mennyiségű csapadék mellett is nő az elpárolgó vízmennyiség.
Magyarországon mennyire jelent problémát a vízhiány?
Napjainkban a talajra kerülő nedvesség felét elvesztegetjük; ez a mennyiség hasznosulás nélkül távozik a légkörbe. Ennek következményeként a talaj egyre jobban kiszárad, szélsőséges esetekben pedig akár el is sivatagosodhat. Nagyon fontos lenne, hogy abból a nedvességből, csapadékból, ami a talajba kerül, minél többet helyben tartsunk.
Mit tehetünk, hogy tudatosabban használjuk fel a rendelkezésre álló vizet?
Amíg a klímaváltozás nem éreztette ennyire erősen hatását, addig megengedhettük magunknak azt a luxust, hogy lezserebben kezeljük a talajhasználatot. Egy teljes szemléletváltásra és technológiaváltásra van szükség ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a változó klímához. Ez az alapja annak, hogy a Kárpát-medencében a jövőben is lehessen növényeket termeszteni.
Alapvetően minél kevesebb talajbolygatásra lenne szükség, mert a szántásos, forgatásos művelés nagy nedvességvesztéssel jár. Ez nem egy egyszerű feladat, mivel Magyarországon alapvetően ez a leggyakrabban alkalmazott eljárás a művelés során – nagyon nehéz erről leszoktatni a gazdálkodókat. A másik, amit tehetünk, hogy a talaj felszínét növényi maradványokkal, szerves anyagokkal borítjuk be. Ez a réteg meggátolja a párolgást, mondhatni olyan, mint egy fedő a lábason.
Szántás nélkül ugyanolyan hozamokat lehet produkálni, mint szántással?
Igen! Az elmúlt években a gyakorlatban is igazoltuk, hogy forgatás nélküli módszerekkel is elérhető ugyanaz a hozam, mint szántással. Ma már minden tudás és technológia rendelkezésre áll, amivel ki tudjuk váltani a szántást. Azonban kétségtelen, hogy a legegyszerűbb megoldás a szántásos művelés alkalmazása, viszont a klímaváltozás rákényszerít minket a változásra.
Ez azt jelenti, hogy helytelenül használjuk a talajt?
Igen, helytelenül használjuk a talajt, és tudomásul kell venni, hogy ha megváltozik a klíma és ilyen drámaian változik az éghajlat, akkor ez maga után vonja a vetés- és növényszerkezetben való váltást is. Ez esetben nemcsak fajtaváltásról van szó, hanem akár fajok váltásáról is. Például a kukorica, búza, alma, meggy vagy cseresznye helyett olyan növényeket és gyümölcsöket kell termeszteni, amelyek sokkal jobban tudnak alkalmazkodni a változó klímafeltételekhez. Ez a folyamat már megindult, hiszen ma már a kivi és a füge is megterem Magyarországon. Ha szétnézünk az ország déli részén, akkor azt láthatjuk, hogy a kertekben már gond nélkül áttelel a banán is.
Milyen állapotban vannak Magyarországon a termőterületek?
Magyarországon alapvetően jók a termőterületek. Európa azon három országának egyike vagyunk, amelyek a legkiválóbb adottságokkal rendelkeznek a talajok tekintetében. Azonban fontos megjegyezni, hogy a talajok tüdőképessége sem végtelen. Ha évtizedeken keresztül okszerűtlenül, „kizsarolva” használjuk ezeket a talajokat, akkor előbb-utóbb elveszítik termőképességüket. Az elmúlt években megfigyelhető volt, hogy egyes területeken romlott a talajok szerkezete, csökkent a humusztartalmuk, tömörödtek és porosodtak. Ezek a folyamatok visszafordíthatatlanná válhatnak, ha nem figyelünk oda.
Hogyan hatnak a vegyszerek és a műtrágyák a termőtalajokra?
A műtrágyázás és a vegyszerek tekintetében Magyarország messze a nyugat-európai átlag alatt van. Alapvetően itt a legfontosabb szempont az, hogy a talaj adottságaihoz és a növények igényeihez igazodva alkalmazzuk a megfelelő mennyiséget. A precíziós megoldások nagyon jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy környezetkímélő módon használjuk ezeket a szintetikus anyagokat.
Vannak olyan növények, amik visszaszorulnak a klímaváltozás miatt?
Az már érzékelhető és látható, hogy a kukorica kezd visszaszorulni Magyarországon. Az elmúlt évtizedek során egymillió hektár felett volt a vetési területe, ez most már évről évre százezer hektárokkal csökken. A bogyós gyümölcsök nagy részének termelése a hagyományos technológiákkal Magyarországon ma már lehetetlen. Olyan forrók és árnyéktalanok a területek, hogy az ipari méretű termelés megszűnt.
Ez mekkora problémát jelent?
Egyes növények eltűnnek, mások jönnek. A probléma akkor van, ha görcsösen próbálunk ragaszkodni azokhoz a technológiákhoz és növényekhez, amelyek korábban könnyen és viszonylag jól termeszthetők voltak. Tudomásul kell venni, hogy megváltozik a klíma, amihez alkalmazkodnunk kell. Olyan növényeket kell termeszteni, amelyek sokkal jobban alkalmazkodnak a meleghez. Biztos vagyok benne, hogy néhány év múlva az olajbogyó is meg fog jelenni Magyarországon.
Ha téged is érdekel a fenntarthatóság és szeretnéd megtudni, hogy te magad mit tehetsz a klímaváltozás ellen, akkor mindenképpen töltsd ki a Nagy Diák Fenntarthatósági Tesztet!
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt a NoPlanetB! program hazai megvalósításáért felelős Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány támogatásával valósul meg az Európai Unió és DEAR Program finanszírozásával.
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre. A cikk és a játék tartalma a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete kizárólagos felelőssége, és semmilyen körülmények között nem tekinthető úgy, mint ami az Európai Unió állásfoglalását tükrözi.
