A légkört szennyezve rohamléptekkel haladunk a globális problémák irányába. Gondolhatunk itt a savas esőkre, az ózonréteg elvékonyodására, az üvegházhatásra, az elsivatagosodásra, és még sorolhatnánk tovább. Hogy megértsük a hatás-kölcsönhatás-válasz komplex folyamatát, ismernünk kell pár alapvető dolgot légkörünkről.
A légkör szerkezete
Földünk légkörét gázok elegye alkotja. Ezek rétegeket hoznak létre. A legalsó, kb. 85 km vastag rétegben az összetétel viszonylag homogén. A troposzféra vastagsága, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik, eltérő lehet. Az Egyenlítő fölött 18 km, míg a sarkoknál csak alig 8 km. Tudni illik, hogy a napsugarak elsőre a talajfelszínt melegítik fel és aztán a légkört, így a troposzféra a hőenergiáját a felszínről kapja. Ezért is csökken a hőmérséklet lentről felfelé haladva (6,5 Celsius fok/km).
Szennyező anyagok a légkörben
A bioszférára veszélyt jelentő anyagok a kén-dioxid (kéntartalmú szenek égetése, vulkánkitörések), a szén-dioxid (erőművek, kohók, gépjárművek a fosszilis üzemanyag elégetésével juttatják a légkörbe), a flour (erősen mérgező, az alumíniumkohászat, foszfor műtrágya gyártás sokat juttat a levegőbe), a nitrózis gázok (erősen mérgező, roncsoló hatásúak), szilárd anyagok (korom, pernye, por). A por szennyező anyagok sokszor adszorpció révén felerősíthetik a mérgező anyagok hatásait úgy, hogy azok megkötődnek a szilárd felületen. A növényekre gyakorolt hatásaik eltérőek lehetnek. Míg a porok lerakódnak a növények leveleire, csökkentve azok hatékonyságát, addig a toxikus gázok a gázcserenyílásokon bejutva az egyed anyagcseréjében okoznak zavarokat. De nem csak az élőlényeket veszélyeztetik saját magunk által termelt szennyezőanyagaink. Az általunk épített mesterséges környezetre is káros hatással lehetnek, mivel a fémek korrodálását, rozsdásodását gyorsítják.
Savas eső
A légkör szennyezésével növeltük a csapadék savasságát. Ezt a savasságot a kén- és nitrogénvegyületek okozzák. Ezek a nagy kéntartalmú szenek égetésével halmozódtak fel a légkörben. A legkörbe kerülő kén-dioxid 70%-a széntüzelés eredménye. A Grönlandon vizsgált, 1800-as évekből származó jégréteg 6,0-7,0 ph közé tehető, ami azt jelenti, hogy akkor még semleges ph-jú csapadék hullott. Manapság a csapadék 5 ph körüli, és ez a probléma legnagyobb mértékben Európában jelentkezik.
A savas eső a planktonok pusztulást eredményezheti, ami a halak éhenhalásához vezet. A növények leveleit megsérti a savas eső, így érzékenyebbek lesznek a baktériumokra, vírusokra. Gyakori még az alumíniummérgezés is, mely hatására a gombafonalak elpusztulnak, így a velük szimbiózisban élő növények szomjan halnak.
(Lenner Ádám, Egyetemi Élet, Debreceni Egyetem)
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt a NoPlanetB! program hazai megvalósításáért felelős Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány támogatásával valósul meg az Európai Unió és DEAR Program finanszírozásával.
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre. A cikk és a játék tartalma a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete kizárólagos felelőssége, és semmilyen körülmények között nem tekinthető úgy, mint ami az Európai Unió állásfoglalását tükrözi.
