Az írás számtalan ember hobbija, de csak kevesen jutnak el a könyvkiadásig. Herczeg Zsolt közéjük tartozik, hiszen már három sikeres könyv van a háta mögött. Vele beszélgettem a könyvkiadásról és az ahhoz vezető útról – még azt is megtudhattam tőle, hogy van-e új könyv tervben.
Mikor adtad ki az első könyvedet, és milyen út vezetett odáig?
„2005-ben a DUE adta ki az első könyvemet. Az volt a címe, hogy Presszárium – Gyakorlati tanácsok kezdő újságíróknak; ez arról szólt, hogy az újságírói pályafutásom első tíz évében milyen hibákat követtem el, és azokból milyen tanulságokat vontam le. Oldott, humoros formában raktam össze ezt a könyvet. Csákovics Lajos készített hozzá karikatúrákat – főleg rólam és a sztorijaimról.
Milyen akadályokba ütköztél a könyvkiadás során?
„A kiadás a könyvkiadó dolga, én különösebb akadályokba nem ütköztem. Ez úgy nézett ki,
hogy a WMN engedélyezte, hogy az az ott megjelent írások könyv formájában is megjelenhessenek. Ezután a kéziratot kellett elkészítenem – ez egy hosszú folyamat volt. Egymás mögé kellett másolnom ezt a sok írást, de ez még szerkesztést is igényelt.
A könyvkiadónak az volt a feladata, hogy ebből könyv készüljön, és eljusson a boltokba. Nekem részt kellett vennem műsorokban, interjúkat adtam stb.
Ez nekem ugyan nem került pénzbe, de ezért van az, hogy ha egy könyvet háromezer forintért árulnak, akkor az író háromszáz forintot kap.”
Mennyire nehéz Magyarországon kezdő íróként könyvet kiadni?
„Három könyvem jelent meg, az egyiket a DUE, a másik kettőt a Percum Kiadó adta ki. Nehéz, főleg azért, mert az emberek nem igazán olvasnak könyveket – ez nálam is bebizonyosodott. Százszor többen olvasták az Apanaplót online, mint ahányan megvették a könyvet, noha mindkettő sikeres volt.
A könyvkiadás nagyon drága. Az utóbbi időben megdrágult maga a papír, az áram – és az emberek nem igazán olvasnak.
Azoknak könnyű, akik olyasmit írnak, amit még mindig megvesznek az emberek – például szakácskönyvet. Illetve a hírességeknek, mert ismerik őket a tévéből vagy az internetről. Magyarországon nem a szöveg minősége alapján választanak könyvet. Ha egy híres ember írta, akkor is megveszik, ha az rossz vagy középszerű.”
Mit gondolsz, mennyire játszott közre az, hogy újságíróként dolgozol? Szívesebben dolgoztak veled a kiadók, mert már jelentek meg cikkeid?
„Nem érdekli a kiadókat, hogy újságíró vagyok. Nyilván könnyebb volt megírni a könyvet, mint annak, aki nem írással foglalkozik. Másrészt én nem vagyok híres újságíró – nem tévében dolgozom, nem vagyok óriásplakátokon, nem szerepelek bulvárműsorokban –, éppen ezért senki nem fogja megvenni a könyvemet csak azért, mert újságíró vagyok.”
Jelenleg dolgozol új könyvön? Ha igen, mikor jelenik meg?
„Ebből adódik, hogy miért nem folytattam a Büfik és bukásokat, amikor megjelent és siker lett. Azért fejeztem be, mert a gyerekeim nagyobbak lettek, és nem akartam olyat írni, amivel kiszolgáltatom őket, vagy amit esetleg szégyellnének.
Van tervem a harmadik részre, de még nem hozta úgy az élet. Jött a COVID-járvány, ami miatt csúszott a második kötet megjelenése. Aztán kitört az orosz–ukrán háború, és elvette a jókedvemet, amiben írtam. Szeretném ezt visszahozni, de még nem találtam meg a módját.
Egyébként a harmadik résznek már van munkacíme, de ezt még nem árulhatom el.
Háromszáz évre visszamenőleg készen van a családfánk. A bátyámmal belső felhasználásra szeretnénk ebből egy könyvet csinálni Herczegek históriája címen, amelyben megírjuk minden ismert ősünk történetét. Történelmi hátteret is adnánk különböző történelmi fogalmakról, tárgyakról és szervezetekről, hogy ezt a dédunokáink kezébe lehessen adni.
Van még egy másik könyv is tervben – erről végképp nem beszélhetek, hátha megvalósul. De azt hiszem, fogok még könyvet írni.”
Lipcsei Míra
