45. alkalommal rendezték meg a Magyar Filmszemlét Budapesten. Az esemény célja, hogy összegyűjtse és bemutassa az elmúlt év magyar filmtermését, ezzel szolgálva az itthoni filmművészet fejlődését, valamint az alkotók egymás közti- és nézőkkel való kapcsolatuk elmélyítését. A Filmszemlének ebben az évben is a Corvin Mozi adott otthont. A verseny fődíját Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje vitte haza.
A Filmszemle története 1965 novemberében kezdődik. Akkoriban még Magyar Játékfilmszemlének nevezték – ez csak 1989-ben változott meg. Az első Szemlén, számomra igen meglepő módon három fődíjat osztottak ki. Kovács András “Nehéz emberek”, Keleti Márton “A tizedes meg a többiek” és Jancsó Miklós “Így jöttem” filmjeit díjazták. Az első Szemléket még Pécsen rendezték, 1973-tól felváltva ott és a fővárosban tartották. Budapest 1983-tól lett a filmfesztivál állandó helyszíne.
1983-tól a Filmszemle időpontját is megváltoztatták. A Berlini Filmfesztiválhoz igazodva február első hetében találkozik a hazai szakma. Ebben az időszakban a külföldi filmesek gyakran ellátogattak Budapestre is, és vitték tovább a magyar film jó hírét.
A nagy szünet előtt 2011-ben volt az utolsó „rendes” Filmszemle, amikor még versenyt tartottak.. 2012-ben már csak „fapados módon” szemléztek a filmbarátok, díjak nélkül. 2025-ben tizenhárom év szünet után támasztották fel a programot. A visszatérő esemény mind a szakmabeliek, mind a moziba járók között nagy sikert aratott, tavaly nézőként közel húszezren vettek részt a megújult Filmszemlén.
Idén tíz kategóriában hirdetettek versenyt a szervezők. 2024. január 1-je után bemutatott vagy készített munkákkal lehetett nevezni. A tipikus filmes kategóriák mellett videóklippekkel és televíziós sorozatokkal is találkoztunk a Filmszemlén. A versenykategóriákon kívül két plusz zsáneris szerepelt a programban. A Panoráma és Információs szekciók további filmek bemutatására szolgálnak. A Panoráma szekcióban magyar vagy magyar alkotók közreműködésével készült, esetleg nemzetközi alkotásokat láthatunk, amelyek nem szerepelnek a hivatalos versenyprogramban. Az Információs szekcióba olyan filmek kerültek, amiket a zsűri értékesnek talált, de a versenybe nem válogatott be, illetve olyanok, amelyek a versenyen nem kívántak indulni, de a Filmszemlén szerettek volna bemutatkozni.
Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje vitte haza a legjobb film díját. Az alkotás a Velencei Filmfesztiválon volt látható először, ahol azonnal négy díjat nyert. A film fő kérdése az, hogy hogyan kommunikálunk másokkal – ebben az esetben növényekkel – ha nincs egy közös nyelvünk.
A történet három szálon bontakozik ki a német Marburg város botanikus kertjében. Három, különböző okok miatt magányos embert követünk nyomon. Tony hongkongi professzor, aki a COVID alatt az egyetemen ragad. Grete az első nő, akit felvettek az intézménybe. Hannes egy parasztfiú, aki nagyon jól ismeri a növényeket, de nem igazán kedveli őket. Mindannyian a természetben találnak egy olyan kapcsolatra, amit másokkal nem tudnak elérni. A film igazi főszereplője egy ginkgo biloba fa, aki hasonlóan magányos, hiszen se közel, se távol nincs másik páfrányfenyő, akivel kommunikálhatna. (De ne aggódjatok, ő sem marad magányos örökké.) A film után az ember sokkal jobban elgondolkozik saját kapcsolatán a természettel. „Mi van, ha ők is figyelnek minket, ugyanúgy, ahogy mi őket?” (Én személy szerint nagyon remélem, hogy a saját szobanövényeim nincsenek túl rossz véleménnyel rólam.)
