Az iskolakezdésre való felkészülés időszaka Magyarországon augusztus végén elkezdődik: ekkor megy mindenki bevásárolni a sulikezdésre. Szeptember első napjai gyomorgörccsel zajlanak a diákok számára. Felvesszük a már megszokott fehér ing és fekete alsó jelentette kombinációt és elindulunk az iskolába, hogy két órán keresztül a melegben álljunk és végighallgassuk a Himnuszt, a Szózatot és még az igazgató beszédét is. Ezek a számunkra teljesen normális hagyományok máshol annyira furcsának tűnhetnek, mint nekünk az, hogy valahol januárban kezdődik az iskola. Az ismertebb amerikai-, német- és japán iskolarendszerek helyett ma olyan példákról lesz szó, amikről elég keveset vagy egyáltalán nem lehet hallani.
Elsőként Franciaországról: nincsen évnyitó és egyenruhát sem kell hordaniuk. A sok diák miatt délelőtt gyakran csak a 9. évfolyamosok mennek be, délután pedig az összes többi évfolyam. A franciáknál hét hét tanítás után mindig kéthetes tanítási szünet van, ebbe beletartozik a mindenszentek ünnepe, a karácsony, a téli és a tavaszi szünet is. A rendszer alóli egyetlen kivétel a nyári szünet, ami nyolc hétig tart, júliustól (kora – a szerkesztő) szeptemberig.
Franciaországban a diákok a nálunk megszokott dolgozatok helyett különböző vizsgákat írnak, amire nem jegyeket, hanem pontokat kapnak. Húsz pont a maximum, amit elérhetnek. A francia mondás szerint:
„20-ast csak az Isten kaphat, 19-est a tanár, a diák pedig legfeljebb 18-ast”
– tehát a 20 pont elérése szinte lehetetlen.
Dél-Koreáról elsősorban a K-Pop és a K-drámák miatt hallhattunk, de vajon igaz minden, amit ott mutatnak? Nincs ellenvetésem hiedelemmel, hogy nekik van a legszigorúbb oktatási rendszerük. Egyenruhában kell járniuk, este tízig az iskolában tanulnak. Súlyos probléma az iskolai kiközösítés.
Dél-Koreában a diákokra nagyobb nyomást tesz az iskola, mint azt gondolnánk. Míg itthon majdnem három hónap a nyári szünet, ott csak hat hét, július közepétől augusztus közepéig. Ellenben az ottani téli szünet december közepétől egészen februárig tart.
Dél-Koreában a középiskola végén az összes diáknak kötelezően írnia kell egy Suneung-nak nevezett vizsgát, ami a hivatalos felvételi vizsga bármelyik egyetemre. Ennek akkora hagyománya van, hogy amikor a diákok írják ezt a vizsgát, minden városban próbálják elcsendesíteni az utcákat és rendőrök segítenek időben megérkezni a vizsgázóknak.
A Dél-Koreában tapasztalhatóakkal szemben Spanyolországban az oktatás lazább. A nyári szünet kereken három hónap: június közepétől egészen szeptember közepéig tart. A hosszú szünet egyik oka, hogy ott jóval melegebb van, mint például itt, Magyarországon. Minden iskolai napon van 2-3 órás ebédszünet, ami nem befolyásolja az órák számát, tehát ugyanúgy reggel nyolctól jellemzően délután kettőig tart egy tanítási nap. Az országban a tanár-diák viszony is közvetlenebb, mivel ott a diákok a keresztnevükön szólítják a tanárokat.
Mexikóban a tízes számít a legjobb jegynek, nem az egyes, hanem a nullás a legrosszabb jegy. Spanyolországgal ellentétben elég szigorú iskolarendszerük van: Dél-Koreához hasonlóan kötelező az egyenruha. Néhány iskolában még azt is megszabják, hogy a zokni milyen hosszú kell legyen.
Meglepő, hogy a menza fogalma szinte ismeretlen a mexikóiak számára, mivel náluk az a hagyomány, hogy ebédidőben az iskola területén kinyitnak egy kis boltot, ahol a diákok ebédet vehetnek maguknak. A hosszú nyári szünet sem jellemző: Mexikóban csak egy hónapig tart, július közepétől augusztus közepéig. Nappali tagozaton két teljesen különálló műszakban tanítanak: az egyik sáv hasonló, mint nálunk: reggel 7:30-tól délután 13 óráig tart, míg a másik sáv 13 órakor kezdődik és este 18 óráig tart – ennek oka, hogy túl sok diák van és kevés a tanterem az iskolákban.
Egyiptomban is a „két műszakos tanítási rendszer” jellemző az állami iskolákban, míg a magániskolákban jellemzően reggel 8-tól délután 3-ig tartanak a tanórák. Az egyenruha kötelező az itteni diákok számára. A nagy meleg miatt szeptember végén kezdődik az iskola és júniusban ér véget. Vasárnap iskolai nap, mivel a muszlim vallás értelmében az országban a péntek és a szombat számít pihenőnapnak. Hiába kezdődik reggel 8-kor az iskola, jellemzően még este 10-kor is ébren vannak a diákok, melyet részben magyaráz az a tény, hogy a nagy hőség miatt délután nem kellemes szabadtéren tartózkodni.
Magyarországhoz hasonlóan Egyiptomban is ünnepség van a tanév első és utolsó napján. Minden egyiptomi iskolai nap – legyen az állami iskola vagy magánfenntartású – egy kötelező katonás rituáléval kezdődik. A diákoknak az udvaron sorba kell állniuk az osztályaik szerint, melyet követően közösen eléneklik az egyiptomi nemzeti himnuszt, tisztelegnek a zászló előtt, majd végrehajtanak néhány kötelező reggeli torna- és nyújtó gyakorlatot, mielőtt fegyelmezetten bevonulnának a tantermeikbe.
Kenyában is van az egyiptomihoz hasonló reggeli gyülekező, annyiban különbözik a másik afrikai államtól, hogy itt nincsen semmilyen rituálé, csak létszámellenőrzés. Ameddig Egyiptomban az arab a hivatalos nyelv, addig Kenyában az angol vagy a szuahéli. Nem ez az egyetlen különbség, hiszen az egyiptominál rosszabb az iskolák helyzete, mivel itt a pénz hiánya miatt sokan küzdenek az áram- és vízhiánnyal.
Kenyában januártól novemberig tart az iskolai időszak, de évközben van három hónapnyi szünet, mivel a tanítás időszakosan zajlik (január és március között, illetve május-júliusban és szeptember-novemberben) így az április, az augusztus és a decemberi hónap szabad számukra. A napközbeni tanítási idő hasonló, mint Egyiptomban: reggel 8-tól délután 3-ig tart.
A kelet-afrikai ország értékelési rendszere is teljesen más, mint az eddigiek. A diákok minden tanítási szakasz végén írnak egy vizsgát, amire értékelést kapnak. Ezt hívják a „8 szintes szöveges és pontalapú értékelési rendszernek”. A 8 pont elérése a legjobb, míg az 1 pont a legrosszabb. Érdekesség, hogy a középiskolák nagy része bentlakásos, ahol a diákoknak este 7 és 9 között kötelezően tanulniuk kell, hasonlóan az itthoni középiskolai kollégiumokhoz.
Olaszországban is vannak érdekességek a tanítási szünetekkel kapcsolatban. A mediterrán országban a hőség miatt a nyári szünet júniustól szeptember végéig tart. Cserébe az őszi és téli szünet náluk legfeljebb egyhetes és néha még szombaton is be kell menniük.
A magyarhoz hasonló oktatási rendszerben tanulnak a diákok Szerbiában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban és Oroszországban. Több hasonlóságot is észrevehetünk ezekkel a rendszerekkel, főleg szomszédainkkal – persze a hasonlóság oka nem a közelség, hanem az, hogy az elmúlt évszázadban ezek mind a keleti blokk országai voltak.
