Évadnyitó sajtótájékoztatón mutatta be a Vígszínház a 2026/27-es évad újdonságait. Az új évad egyik kiemelt előadása a Dés László és Geszti Péter közreműködésével készülő, Petőfi Sándorról szóló zenés darab lesz. A repertoárban továbbá klasszikusok újraértelmezése, kortárs magyar művek és nemzetközi darabok egyaránt helyet kapnak, miközben a megújult Víg Szalon is önálló bemutatóval jelentkezik.
Rudolf Péter színházigazgató az évadnyitó sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy szociálisan érzékeny, ugyanakkor a Vígszínház hagyományos sokszínűségét megőrző évadra készülnek. Az igazgató bemutatta a társulat legújabb tagjait, Gál Réka Ágotát, László Rebekát és Nyomárkay Zsigmondot, majd az új bemutatókról beszélgetett az előadások alkotóival.
A Vígszínházban már próbálják a 4-6 című előadást, amelyet ifj. Vidnyánszky Attila rendez. Az @LL3t4rgIA alkotóinak új alkotása egy budapesti kocsmában játszódik, ahol baráti beszélgetések, bulik, viták és a felnőtté válás kérdései találkoznak. Ifj. Vidnyánszky Attila rendező szerint a 4-6 egy olyan életszakaszra fókuszál, amikor a fiatalok az iskola után először találják magukat igazán a felnőtt életben. Mint mondta, Schnábel Zita díszlettervezővel közösen egy nagykörúti kocsma világában próbálják megtalálni a játék és a szépség lehetőségét. Hozzátette: az előadás során hamar kiderül, hogy ez a tér jóval többet rejt annál, mint amit első pillantásra látni belőle.
A Pesti Színházban október 10-én kerül színpadra Arthur Miller Két hétfő emléke című darabja Fehér Balázs Benő rendezésében. A mű alapját Miller saját fiatalkori élményei adták: a gazdasági világválság idején egy autóalkatrész-raktárban dolgozott, és az ott megismert emberek történeteiből született meg a darab. Fehér Balázs Benő szerint a szerző személyes tapasztalatai erősen jelen vannak a műben, ahogyan az is, milyen szeretettel fordul a szereplői felé. A rendező és alkotótársai egy gyárlátogatáson is részt vettek, ahol a dolgozók segítségével igyekeztek közelebb kerülni ahhoz a munkakörnyezethez, amelyet az előadásban megjelenítenek. A produkcióban látható raktárban tizenhárom ember dolgozik majd együtt. Fehér Balázs Benő kiemelte:
ha Miller ma írná ezt a drámát, akkor az talán meg sem tudna megszületni, mert ezek az emberek ma már úgy dolgoznak és annyira egyedül vannak, hogy nincs semmilyen interakció egy ekkora raktárban.
Csehov utolérhetetlen, Csehov óriási és felfoghatatlan, és a Cseresznyéskert számomra talán a legnagyobb mű a drámairodalom egész történetében
– hangzott el egy videós bejátszásban Alekszandr Bargman rendezőtől, aki decemberben állítja színpadra Csehov klasszikusát a Vígszínházban. A Cseresznyéskert nemcsak egy gyönyörű gyümölcsliget, hanem egy letűnő életforma jelképe is: birtokosai minden erejükkel ragaszkodnak hozzá, miközben a birtok eladósodott, és hamarosan árverésre kerül. A megmentés lehetősége adott, a döntést azonban mindenki halogatja, miközben körülöttük már egy új rend formálódik, más gondolkodással és más törvényekkel. A produkcióval kapcsolatban Rudolf Péter Hegyi Barbarával és Seress Zoltánnal beszélgetett Alekszandr Bargmanról, akit rendkívüli fantáziával dolgozó, a színházi közösségre különösen érzékeny alkotóként jellemeztek.
December 11-én a Pesti Színházban mutatják be Henry Murger prózai művei alapján készülő színdarabot Bohémélet címmel Valló Péter rendezésében. Murger fanyar humorú, személyes hangvételű történetei a fiatal párizsi művészek mindennapjait követik, és a művészet, a barátság, valamint a szerelem mellett a felelőtlenség és a fiatalság múlékonysága is fontos része ennek a világnak. A darabról Rudolf Péter Valló Péterrel, valamint Medveczky Balázzsal és Szász Júliával beszélgetett. A rendező arról beszélt, hogy az előadásban a bohém lét romantikus képe mellett annak árnyoldalait is szeretnék megmutatni: azt, amikor a szabadság együtt jár a nélkülözéssel és a bizonytalansággal.
Woody Allen Blue Jasmine című filmjének színpadi adaptációját, a Kék Jázmint 2027 márciusában mutatják be a Pesti Színházban Hegedűs D. Géza rendezésében. A történet főhőse, Jasmine, a New York-i társasági élet egykori kiváltságos alakja, aki egyik napról a másikra elveszíti férjét, vagyonát, barátait és otthonát, ezért San Franciscóba költözik húgához, hogy megpróbálja újrakezdeni az életét. Hegedűs D. Géza arról beszélt, hogy a filmet a Bernard Madoff-féle pénzügyi csalás története is inspirálta, és számára különösen érdekes volt a feleség sorsa, valamint azoknak az embereknek a története, akik a csalás következtében elveszítették a vagyonukat. Az alkotók Bognár Péter közreműködésével dolgozták át a forgatókönyvet színpadi művé, a dramaturgiai munkában pedig Hársing Hilda is részt vesz. A főbb szerepekben Nagy-Kálózy Eszter és Petrik Andrea látható. Rudolf Péter a beszélgetés során felidézte, hogy az előadásban Tennessee Williams A vágy villamosa című művének motívumai is visszaköszönnek, és mindkét színésznőnek van korábbi kapcsolata a darabbal.
Kálmán Imre első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban a Vígszínházban mutatták be, a Csárdáskirálynő azonban most először kerül a teátrum színpadára. A történet 1916-ban, a háború idején játszódik, amikor az orfeum csillaga, Szilvia búcsúelőadására készül, és Amerikába indul. Két férfi, Bóni gróf és Edvin is szerelmes belé, utóbbi azonban hercegként nem veheti feleségül az énekesnőt. A csillogó mulatságok mögött közben egy széteső világ bizonytalansága rajzolódik ki. A darab 2027 márciusában érkezik a Vígszínház nagyszínpadra Mohácsi János rendezésében, aki arról beszélt, hogy a darab szövegén testvérével, Mohácsi Istvánnal is dolgozik, és a korábbi változatokat is átnézik. Mint fogalmazott,
nem az a cél, hogy egyszerűen „ráhúzzanak” egy régi levetett zakót a Vígszínház társulatára, hanem hogy életet vigyenek a történetbe.
A produkcióval kapcsolatban Rudolf Péter a rendező mellett Wunderlich Józseffel és Radnay Csillával beszélgetett, és felidézte, hogy mindkét színésznek volt már korábban is kapcsolata a darabbal.
Ötven évvel az ősbemutató után, 2026-ban ismét színpadra kerül Déry Tibor Kedves bópeer…! című műve, ezúttal Zsótér Sándor rendezésében, a Házi Színpadon. A történet középpontjában Flóris, az idősödő író áll, aki a magánytól tartva hazahívja Svájcban élő fiát. A férfi azonban nem egyedül érkezik: fiatal felesége is vele tart, akit Flóris kezdetben ellenszenvvel fogad, ám a nő szeretete fokozatosan megváltoztatja a hozzáállását. A darab az apa és fiú közötti klasszikus konfliktusból indul, végül azonban szokatlan irányt vesz, és a fiú helyett az apa és a fiatal nő kapcsolata kerül a középpontba. Zsótér Sándor a sajtótájékoztatón az öregedés kérdését emelte ki, és arról beszélt, hogy a darabban egy olyan író története jelenik meg, aki az idő múlásával és az öregedéssel szembesülve találkozik fia feleségével. A rendező szerint a történet fájdalmas témái mellett fontos szerepet kap Déry humora, iróniája és szarkazmusa is. A Kedves bópeer…! bemutatója október 9-én lesz a Házi Színpadon.
Az évad egyik kiemelt produkciójaként Petőfi Sándor életéről készül új, műfajokon átívelő, nagyformátumú zenés színdarab Dés László, Geszti Péter, Bíró Bence és Horváth Panna közreműködésével. Dés László elmondta, hogy a produkció ötlete közel tíz éve, 2017 tavaszán fogant meg, és azóta formálódik a mű. Geszti Péter arról beszélt, hogy
a rendezővel közösen egy olyan darabot szeretnének létrehozni, ami kiszabadítja Petőfi alakját a hagyományos, gránitba faragott közhelyekből, és bemutatja azt a fiatalembert, aki korának rocksztárja volt.
Egy olyan új kortárs dráma születik tele humorral és akcióval, amely a költő életének utolsó öt évét állítja a középpontba. A készítők a közismert Petőfi-kép helyett egy összetettebb, fiatal és öntörvényű személyiséget szeretnének megmutatni, akinek költői pályája mellett a színész, a forradalmár, a katona, a politikus, a férj és az apa szerepe is hangsúlyt kap. A Horváth Csaba rendezésében készülő produkciót 2027 júliusban,ó a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatják be Wunderlich József főszereplésével, a Vígszínházban pedig 2027 őszén láthatja a közönség.
December 13-án mutatják be a Házi Színpadon Biró Zsombor Aurél Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című művét Pelsőczy Réka rendezésében. A történet egy csúcsra törő fiatal írót követ, aki saját kapcsolatait, családi sérelmeit és párkapcsolati konfliktusait is alkotói munkája nyersanyagaként használja, ám a valóság szereplői nem feltétlenül fogadják el a nekik szánt szerepeket. A kíméletlenül őszinte, fanyar humorú és önironikus előadás alapjául szolgáló regény Biró Zsombor Aurél első, autofikciós műve, amely az identitáskeresés kérdését is középpontba állítja. Pelsőczy Réka a sajtótájékoztatón kiemelte a szerző humorát, reflexióját és iróniáját, valamint azt, hogy számára különösen érdekes volt, ahogyan egy fiatal szerző úgy ír a saját életéről, hogy abban ő a saját életkorából is otthonosan érzi magát. Az előadás főszerepét Nyomárkay Zsigmond játssza, további szerepekben Balázsovits Edit, Sághy Tamás, László Rebeka és Karácsonyi Zoltán lesz látható.
A Vígszínház negyedik játszóhelyén, a Víg Szalonban október 8-án mutatják be Jen Silverman A szobatárs című darabját Ujj Mészáros Károly rendezésében. A történetben a magányosan, Iowában élő, nemrég elvált Sharonhoz New Yorkból beköltözik Robyn, aki elsőre szöges ellentéte új lakótársának. A darab egyszerre lélektani utazás és szellemes vígjáték, amely a barátság, az identitás, a szabadságkeresés és az újrakezdés kérdéseit is érinti. Ujj Mészáros Károly videóüzenetben beszélt a produkcióról: elmondta, hogy a darab humora, különleges, töredezett párbeszédei és témája is megfogta. Kiemelte azt is, hogy a történet azt az érzést közvetíti, hogy akkor is lehet új irányt találni, amikor valaki úgy érzi, megfeneklett az élete. A rendező Hegyi Barbarával és Petrik Andreával dolgozik együtt, és a színpad kis terével kapcsolatban arról is beszélt, hogy a Víg Szalonban minden rezdülés jól látható a néző számára, ezért a színészi játéknak különösen természetesnek és valóságosnak kell lennie.
(fotó: Deutsch Levente)
