A földrengések világszerte egyfolytában észlelhető hirtelen mozgások a földfelszínen, amik hol alig észrevehetők, hol tragédiákhoz vezetnek. Erről is hallottunk Csatlós Mariettától, aki az ELTE doktorandusz hallgatója és a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézethez tartozó Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium kutatási asszisztense. Mesélt a szeizmológus szakmáról és fő szakterületéről, a földrengés-veszélyeztetettségről is.
Az obszervatórium bármikor hívható abban az esetben, ha valaki földrengést érzett. A forródrótra beérkező hívások milyen arányban valós, használható jelzések?
Régebben aktívabb volt a lakosság a telefonos megkeresések kapcsán. Manapság inkább
idősebb emberek keresnek minket még mindig telefonon: a földrengésészlelések nagy része már e-mailben érkezik hozzánk, hívásban inkább segítséget kérnek a különböző károkkal kapcsolatban, vagy ha történt valami a házukban, hiába nem éreztek földrengést, meg szeretnék tudni, hogy az volt, vagy lehetett-e az. Évente négy-öt alkalommal viszont ténylegesen azért hívnak fel, mert érezték a földrengést. Ilyenkor legtöbbször megkérjük őket, hogy lehetőség szerint töltsék ki a kérdőívünket, mivel ez nagyban segíti a munkánkat.
A forródrót a nap huszonnégy órájában elérhető. Hogyan működik a folyamatos ügyelet?
Már nem a laptop előtt ülve várunk a hívásokra, hanem van egy teljes automatikus rendszerünk, ami küld nekünk értesítést, ha Magyarországon földrengés van. Ezt az értesítést egyébként a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is megkapja, és ha hamarabb észlelik, akkor egyből értesítenek minket, hogy igazoljuk és értékeljük ki. Figyelnünk kell a rendszerünk automatikus földrengés-regisztrációját, a kérdőívek kitöltését, hogy minden rendben van-e a honlapunkon, és folyamatosan biztosítanunk kell a telefonos kapcsolatot. A központi telefonszámra beérkező hívásokat átirányítják a mi telefonunkra, szóval aludhatunk éjszaka, addig, amíg nem csörög a telefon.
Milyen egy szeizmológus átlagos napja, és milyen az a nap, amikor földrengés van?
Leginkább irodai munka van, mindannyiunknak van egy kutatása, amivel alapjáratban foglalkozunk. Az ügyeletes pozíciót mindenki a saját munkája mellé, pluszban vállalja. Én doktorandusz vagyok, az egyetemi dolgaimat végzem itt, és amellett vannak még obszervatóriumi feladataim. Vannak kollégáink, akik a terepre járnak ki, hogy rendbe tegyék a meghibásodott szeizmométereket. Néha pedig „mi járunk ki”, hogy konferenciákon mutassuk be kutatásainkat.
Miről szól a saját kutatása?
Én a földrengés-veszélyeztetettséggel foglalkozom. Magyarországról az utolsó szeizmicitási (földrengés-veszélyeztetettségi) térkép 2006-ban jelent meg, tehát pont 20 évvel ezelőtt. Ezeket nemzetközileg általában négy-öt évente szokták újraértékelni, mi viszont olyan területen vagyunk, ahol viszonylag kevés földrengés van. Nagy kihívás olyan területekről statisztikai alapú térképet számolni, ahol nagyon kevés olyan rengés van, amelyet éreznek is az emberek.
Emberi cselekmények, például bányarobbantások is mérhetők szeizmológiai eszközökkel. Ezekre az adatokra miért van szükség?
Az én doktori témám, a földrengés-veszélyeztetettség egy jó példa erre. Hol okozhat problémát földrengés Magyarországon? A bányákat ismerjük, tudjuk, hogy hol vannak, és mivel ezek a mozgások nem földrengések, nem lehetnek benne az én adatrendszeremben. Definiálnom kell ezeket a bányákat, és ki kell szednem robbantásaikat az adatrendszeremből. Ismernünk kell azokat az eseményeket, amik nem földrengések, és azokat nem szabad tévesen földrengésekként definiálni. A bányarobbantásról a jegyzőkönyvek alapján jó esetben tudjuk, hogy hol és mikor történt pontosan, tehát ha meg tudjuk határozni az ismeretlen mozgás helyét, össze tudjuk hasonlítani a bányáéval.
Mit tanácsolna azoknak a fiataloknak, akik ezt a pályát szeretnék választani?
Érdeklődőnek kell lenni a matematika, fizika, és földrajz iránt. Szerintem a szeizmológus nem egy híres és nem egy túl népszerű szakma, az egész országban nem vagyunk húsznál többen. Munkaerőhiányban vagyunk, szóval tárt karokkal várjuk a lelkes hallgatókat. Elsősorban egyetemről lehet céltudatosan jönni hozzánk, de akár gimnáziumból is van lehetőség bedolgozni bizonyos feladatokat illetően. Volt olyan középiskolás kollégánk, aki a tanulmányi versenyre készülő projektjén dolgozott velünk.
