Az irodalom egyfolytában változik: minden korszak a saját kérdéseit, félelmeit és vágyait írta bele a történeteibe. Ami egykor újszerűnek és formabontónak számított, mára klasszikussá vált, miközben a mai fantasy- és romantikus regények új olvasókat szólítanak meg.
Ha azt mondom, Rómeó és Júlia, valószínűleg sokaknak egy kötelező olvasmány és egy dolgozat jut eszébe. Ha viszont egy népszerű fantasy- vagy dark romance-sorozat címét említem, máris egészen más reakciókat kaphatunk. Lehet, hogy nem az olvasás iránti vágy tűnt el, csupán az változott meg, hogy milyen történetekben ismerünk magunkra?
A kötelező olvasmányokra már eleve feladatként tekintünk, és itt bukik el az egész. Határidők, dolgozatok és olvasónaplók. A különbség tehát nem az irodalmi műfajok között, hanem az olvasási körülményekben keresendő. Az önként választott olvasmányaink nem jelentenek ránk terhet, nem szorítanak időkeretbe, hanem kikapcsolódásként és szórakozásként szolgálnak. Ha érdekel, olvasod – ez egy nagyon egyszerű egyenlet. Ha viszont nem érdekel, de el kell olvasnod, az már könnyen meghaladhatja az emberi agy koncentrációs képességét.
A kötelező jelleg sokban befolyásolja az adott műhöz való hozzáállást, majd annak megítélését. Persze egy igazi klasszikus művel az embernek más okok miatt is meggyűlhet a baja, egy több száz éves mű megértéséhez például sokszor szükséges a korabeli irodalom és nyelvhasználat ismerete. Könnyen feltételezhető, hogy egy klasszikus történet mai feldolgozása, filmadaptációja vagy akár közös órai feldolgozása jobban leköti a diákokat, így nem feltétlenül magát az irodalmat utasítják el, hanem az olvasás formáját. Ez persze nem feltétlenül jó jel, mivel az olvasás fontos és készségfejlesztő.
Klasszikusokat olvasni érdemes, még akkor is, ha nehezebben értelmezhető művekről van szó. Ezáltal fejleszthetjük szókincsünket, más népeket és korszakokat ismerhetünk meg, amellett, hogy más gondolkodásmódokat is feltárhatnak előttünk. A klasszikusok egyik legnagyobb jellemzője, hogy sokszor nem kínálnak egyszerű válaszokat, ezzel serkentve a kritikus gondolkodást. Az új nézőpontokból való helyzetvizsgálatra az erkölcsi dilemmák késztetnek bennünket. Ami még biztos a klasszikus művekkel kapcsolatban, hogy nem mindegyik rossz vagy az ördögtől való. Vannak könnyebben és nehezebben értelmezhető művek a kínálatban, és sok alkotás ugyanúgy meg tudja szólítani érzelmileg a befogadót.
A fantasy, a romantasy, a romance és a dark romance az utóbbi években különösen nagy figyelmet kapott a fiatal olvasók körében, pontosan azért, mert a szereplők történetei részletesen bevonják az olvasót az életükbe. Ezek a műfajok lényegében olyan történeteket kínálnak, amelyekben a feszültség, az érzelmek és a váratlan fordulatok már az első oldalaktól kezdve fenntartják az érdeklődést. A fantasyk részletesen kidolgozott világokat teremtenek, amelyekben saját szabályok, életutak, érzelmi múltak és konfliktusok működnek. A romantikus történetek az emberi kapcsolatok bizonytalanságára, a vonzalomra és az érzelmekre építenek, míg a dark romance gyakran a sötétebb, erkölcsileg összetettebb kapcsolatokat helyezi előtérbe. Az olvasó így nemcsak arra kíváncsi, mi fog történni, hanem arra is, hogyan változnak meg a szereplők a történet során.
A történetvezetés szintén nagyon fontos szerepet játszik. A titkok, a váratlan leleplezések és a fejezetek végén nyitva hagyott kérdések arra késztetnek, hogy még egy oldalt elolvassunk, majd még egyet. A többkötetes sorozatok pedig lehetőséget adnak arra, hogy hosszabb időn keresztül kövessük a történéseket, és még jobban megismerjük a világot.
A mindennapi elvárásokkal, iskolai feladatokkal és személyes problémákkal teli világban egy könyv lehetőséget adhat a kikapcsolódásra. Néhány órára elmerülhetünk egy másik valóságban, ahol olyan helyzeteket élhetünk át, amelyekkel a saját életünkben talán soha nem találkoznánk, vagy nem is akarnánk. A népszerűséghez a közösségi média is hozzájárul. A BookTokon egy-egy könyv érzelmes ajánlása vagy egy plot twist kibogozása egy videóban még nagyobb érdeklődést kelthet. A történet ezáltal pedig nem ér véget az utolsó oldallal: az olvasók tovább beszélgetnek róla, elméleteket gyártanak, és meg is osztják azokat.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a modern regények automatikusan jobbak lennének a klasszikusoknál. A különbség inkább abban rejlik, hogy a mai könyvek egy része közvetlenebb nyelvezettel, gyorsabb tempóval és a jelenlegi olvasói igényekhez igazodó történetvezetéssel dolgozik. A kérdés tehát nem feltétlenül az, hogy melyik irodalom értékesebb, hanem az, hogy miért tudnak bizonyos történetek ennyire erősen magukkal ragadni bennünket.
A szerelem például évszázadok óta az irodalom egyik központi témája. William Shakespeare Rómeó és Júliája két fiatal történetén keresztül mutatja be, hogyan kerülhet szembe a boldogság a családi elvárásokkal és a társadalmi normákkal. A modern romantikus regényekben szintén gyakran jelenik meg a tiltott szerelem, a külső akadályok és a két ember közötti konfliktus. A környezet megváltozhat, de az összetartozás, az elfogadás és a választás kérdései ma is könnyen megszólíthatják az olvasókat.
Hasonló párhuzamok vannak a fantasy és a régi mítoszok között is. Az ókori történetek hősei küldetésre indultak, próbákkal szembesültek, ezek során pedig a külvilágot is megismerték. A mai fantasykben szintén gyakori a kiválasztott hős, a hatalomért folytatott küzdelem, a természetfeletti erők jelenléte és a jó, illetve a rossz közötti határ. A modern szerzők sokszor régi történetmintákból merítenek, még akkor is, ha ezáltal egészen új világot teremtenek.
A klasszikus és a modern irodalom között ugyanakkor nemcsak hasonlóságok, hanem lényeges különbségek is vannak. A különböző korszakok másként gondolkodtak a társadalomról, a hatalomról, a szabadságról és az egyénekről. Egy régebbi regényben például olyan társadalmi elvárások határozhatják meg a szereplők sorsát, amelyeket ma már másképp értelmezünk. A modern művek gyakran éppen ezeknek az elvárásoknak a megkérdőjelezésére is alapot adnak.
Az sem igaz, hogy a régi irodalom kizárólag komoly, nehezen befogadható történetekből állt, vagy hogy a mai könyvek lennének az első igazán érzelmes és izgalmas olvasmányok. A korábbi korszakok olvasói is keresték a kalandot, a szerelmet, a tragédiát és a meglepetést. Csupán az változott, hogy milyen formában, milyen nyelven és milyen társadalmi közegben találkoztak ezekkel a történetekkel.
View this post on Instagram
Sokszor úgy beszélünk a klasszikus és a modern irodalomról, mintha két egymástól teljesen elszigetelt világot alkotnának. Az egyik oldalon a kötelező olvasmányok, a régi nyelvezet és az iskolai elemzések állnak, a másikon a fantasyk, a romantikus regények és a közösségi médiában felkapott könyvek. A valóság azonban ennél jóval összetettebb: a két világ között számos kapcsolat létezik.
Az egyik ilyen kapcsolódási pont a klasszikus történetek modern újraírása. Egy régi mű szereplői és alapkonfliktusai új környezetbe kerülhetnek, a történetet pedig egy másik karakter szemszögéből is megismerhetjük. Jane Austen regényei például a mai napig inspirálják a romantikus történeteket, hiszen a társadalmi elvárások, a párválasztás és az anyagi helyzet kérdései ma is feldolgozható és érdekes, fontos témák.
Az adaptációk szintén hidat teremthetnek a két korszak között. Egy film vagy sorozat felkeltheti az érdeklődést az eredeti mű iránt, ha a néző megszereti a történet világát vagy szereplőit. Bár a feldolgozás nem helyettesíti az eredeti szöveget, jó kiindulópontként szolgálhat. Az olvasó később már kíváncsi lehet arra is, hogy az eredeti szerző hogyan ábrázolta az eseményeket, és milyen gondolatokat fogalmazott meg a saját korában.
Ha a klasszikusokat nem elszigetelt, megkérdőjelezhetetlen remekművekként mutatjuk be, hanem olyan történetekként, amelyek párbeszédbe hozhatók a mai olvasmányokkal, könnyebb lehet felfedezni a jelentőségüket. Egy modern regény és egy klasszikus közötti hasonlóságok és különbségek összehasonlítása akár izgalmasabbá is teheti az eredeti mű feldolgozását.
Fontos ugyanakkor, hogy a két világ közötti kapcsolat ne jelentsen értékelési versenyt. Nem szükséges minden modern regényben klasszikus irodalmi értékeket keresni, és egy klasszikusnak sem kell feltétlenül a mai trendekhez igazodnia ahhoz, hogy érdemes legyen elolvasni. Más-más művek más-más élményt nyújtanak.
Talán nem is az a cél, hogy a fiatalok válasszanak a klasszikusok és a modern könyvek között, hanem az, hogy megtalálják az utat mindkettőhöz. Hiszen az olvasás szeretete nem feltétlenül egy kötelező olvasmánnyal kezdődik. Lehet, hogy egy sárkányokról, tiltott szerelemről vagy kitalált birodalmakról szóló történet nyitja meg az ajtót, amelyen később egy klasszikus mű felé is továbbindulhatunk.
(Képek: Pixabay)
