Egy illat sok mindent elárul viselőjéről, akár az önkifejezés egy meghatározó formája is lehet. Vannak, akik a virágos jegyek szerelmesei, míg mások a gyümölcsös, fás, vagy gurmand esszenciákat kedvelik. Ma már a drogériák polcairól számtalan különböző parfümöt emelhetünk le, vagy akár ismert, népszerű parfümériákban választhatjuk ki kedvenc illatunkat.
Az illatok szeretete egyáltalán nem újkeletű dolog, szinte az ember megjelenése óta része az életnek – persze ez nem azt jelenti, hogy már a kőkorszakban parfümériákat építettek elődjeink, először ugyanis inkább rituális szerepe volt az illatoknak. Ha egy kicsit kutakodunk a történelemben, megtudhatjuk, hogy időszámításunk előtt őseink úgy tartották, hogy gyógynövények, tömjén, illetve gyanta égetésével kapcsolatba léphetnek isteneikkel, akik segítenek nekik eljutni a túlvilágra.
Az ókori Görögországban és a Római Birodalomban kezdett a parfümviselés átalakulni abba a formába, amit ma ismerünk. Ekkor viszont még csak a felső tízezer férhetett hozzá az illóolajokhoz, ezeket ugyanis nem laboratóriumokban állították elő, hanem természetes úton készültek növényi alapanyagokból – és ennek a folyamata sokkal időigényesebb volt, mint napjainkban.
Az igazi áttörést viszont az arabok hozták, akiknek az illatszerei manapság is keresettek a piacon. Ők fejlesztették ki a mai parfümkészítés folyamatát, ami később világszerte elterjedt, a dél-francia Grasse városába is, amit jelenleg a parfümök fővárosának nevezünk.
Ma pedig már művészeti ágnak is nevezhetjük a parfümkészítést: az úgynevezett „parfümőröket”, akik ennek a szakmának a mesterei ugyanúgy művészeknek tekintjük, mint a festőket, a zenészeket vagy az előadókat. Az illatok elkészítését már nem csak a piaci siker hajszolja, hanem a saját lelki világuk apró üvegcsékbe való cseppentése is lehet a parfömőr célja. Fontos számukra a történetmesélés és hangulatok ábrázolása. Előkerülnek az olyan illatjegyek, mint a vér, a benzin, vagy a gumikerék. Ezek persze nem mindennapi viseletre készülnek, sokkal inkább annak a tudományos ténynek a gyakorlati bemutatására, hogy az illat, amit érzünk befolyásolja a lelkiállapotunkat, és különböző érzéseket képes kiváltani belőlünk. Ezen új irányzat alkotói leginkább a „niche” parfümházakban dolgoznak, melyek abban különböznek átlagos társaiktól, hogy termékeik között nem találkozunk ruhákkal, vagy táskákkal, hanem kifejezetten az illatokra specializálódnak.
View this post on Instagram
Ebben a modern üzletágban már fontos szerepet kap az illat leszáradásának három szakasza, a fej, a szív, és az alapjegy. Míg a designer parfümöknél e jegyek sokszor egybeolvadnak, a niche kategóriában lassan bontakozik ki az illat valódi énje, és négy vagy öt órával később akár a parfüm egy teljesen más formáját érezzük magunkon, mint kifújáskor.
Ezen információk tudatában talán egy kicsit más szemszögből is szemügyre vehetjük kedvenc parfümünket. Ha például holnap reggel elővesszük, miközben magunkra fújunk egy keveset, figyeljünk befelé, hogy milyen érzéseket vált ki belőlünk? Nosztalgiát, kalandvágyat, megnyugvást, vagy esetleg szimplán örömet?
