Újságíró-ismeretek kezdő és civil újságíróknak
Balázs Géza, Szayly József és Szilágyi Árpád könyvének célja, hogy megismertesse a média működésével a civil szervezetek munkatársait és a kezdő újságírókat.
A kötet tartalmazza az írott sajtó, a rádió, a televízió és az online média alapismereteit, vázolja a civil szervezetek helyes médiastratégiáját, megismerteti az olvasót a legfontosabb sajtóműfajokkal és a sajtónyelv eszköztárával.
Az újságkészítés műhelytitkai – nyomtatott és online kiadványok
A DUE Médiahálózat Médiakönyv-sorozatának legújabb kiadványa praktikus tanácsokkal, gyakorlati ismeretekkel látja el azokat, akik kisebb-nagyobb közösségeknek vagy civil szervezeteknek szeretnének hagyományos vagy online újságot készíteni. A könyv azoknak is hasznos olvasmány, akik szervezetük vagy közösségük számára elektronikus hírlevelet készítenének, vagy újságuk webre alkalmazott változatát szeretnék előállítani.
Az újságkészítés műhelytitkai – nyomtatott és online kiadványok főként azoknak szól, akik eddig csak olvasóként tekintettek egy újságra, de szeretnék megtudni, hogy kik és hogyan is készítenek el egy kiadványt – vagy akár maguk vágnának bele ilyesmibe.
Sokan gondolják, hogy szervezetüknek, közösségüknek szüksége, igénye van valamilyen kiadványra, amiben megmutathatják magukat, tevékenységüket. Ennek létrehozása ma már nem megvalósíthatatlan feladat, de számtalan bukatóval járhat. Könyvünkben saját tapasztalatainkra építve mutatjuk be ezeket a nehézségeket, és reményeink szerint az olvasóink már könnyebben veszik ezeket az akadályokat.
Az újságkészítés iránt érdeklődőket részletesen végigvezetjük a kiadványkészítés minden fázisán az ötlettől a kész lap kinyomtatásáig és terjesztéséig. Az elektronikus kiadványok és hírlevelek esetében sem csak elméleti és tartalmi tanácsokat adunk, hanem konkrét kivitelezési, programozással kapcsolatosakat is. Végül pedig praktikus ötleteket adunk a közösségi média használatáról.
Romológiai ismeretek újságíróknak
Balázs Géza kötetének célja, hogy bepillantást adjon a hazai romológia múltjába, jelenének néhány vonatkozásába, és ezzel kedvet ébresszen a közéleti kérdések iránt érzékeny emberekben, különösen az újságírókban a téma alaposabb megismerésére, hogy a sztereotípiák helyett árnyaltabb képet alkothassanak.
A tanulmányok java része tudományos és ismeretterjesztő munka, de közülünk néhány mintacikket is. Lábjegyzetekkel, irodalomjegyzékkel. Amely segítheti a téma további elmélyítését.
Rádió és nyelv – A kilencedik művészeti ág élete és…
A DUE-médiasorozat legújabb kötete a kilencedik művészeti ággal, a rádiózással, pontosabban a rádiós beszédművészettel, a rádiós nyelvvel foglalkozik elméleti, tudományos alapossággal – de gyakorlati példákkal is szolgálva. Szerzője, Balázs Géza, a DUE alapító alelnöke, tisztázza a közszolgálatiság tartalmát, bevezeti a médianorma fogalmát, elemzi az elmúlt évtized főbb rádiós változásait. A tanulmányok többnyire a Magyar Rádió Nyelvi Bizottságában készültek. Balázs Géza ezzel a kötettel a Nyelvi Bizottság munkájának is emléket állít.
Presszárium – gyakorlati tanácsok kezdő újságíróknak
Herczeg Zsolt tollából. Nem kioktat, „csak” tanácsol. Azért viszont vállalja a felelősséget. Mindent, amit ebben a könyvben ír, az utolsó betűig saját maga próbáltaa ki a való életben, újságíróként, „terepen”.
Ír arról, hogy ki való újságírónak, és ki nem, milyen képességek, készségek, végzettségek és erények kellenek ehhez a szakmához, hogyan kell bekerülni egy szerkesztőségbe, hogyan kell felkészülni egy témából.
Ír a hírről, az interjúról, a tudósításról, a riportról és a publicisztikáról, de arról is, mikor hogyan kell öltözködnie, viselkednie, és beszélnie egy újságírónak, hogyan kell jegyzetelni, hangfelvételt készíteni, vágni, telefonálni, sztorit szerezni, stúdióban viselkedni, lezárt területekre bejutni, közhelyeket és sajtópereket elkerülni, információt szerezni, gyerekkel, mozgássérülttel, értelmi fogyatékossal, balesetet szenvedettel, paraszt bácsival, professzorral, cigánnyal, világsztárral vagy hazudó politikussal interjút készíteni, választási műsort vezetni, haditudósítást leadni, leadet, felkonfot, headlinet és címet írni.
Elmeséli, hogyan éltem túl az első hetek, hónapok és évek édes gyötrelmeit egy szerkesztőségben, és megosztja veled tízéves pályafutásom minden szörnyű bakiját, buktatóját, válságát és sikerét, hogy az ő bőrömön tanulj.
Nincs benne papolás és tudományos szöveg, ez nem a szép elvek és ábrándok gyűjteménye. Ez nem az újságírás elmélete. Ez nem tankönyv. Ez egy kézikönyv, ami a gyakorlatról, a valóságról, a sajtómunkások mindennapi munkájának ezernyi apró fortélyáról szól.
Nem minden sztori követendő példa. Némelyik éppenséggel mulatságos vagy elrettentő. De segít elindulni, a szerző igyekezete és hite szerint annyira őszintén, amennyire az újságírás mindennapi kulisszatitkairól kezdőknek eddig még senki sem írt.
Rádiós ismeretek
Balázs Géza, Kuti Sándor és Szayly József műve, a műsorszolgáltató rádiózás kézikönyve elméleti és gyakorlati kézikönyv, amely a rádiózás alapvető ismereteivel ruházza fel az olvasót. Minden fontosabb rádiós témát érint. Megvásárolható utódja a Médiaismeret.
A kötet szerzői a rádiózás különböző területeit mutatják be: Balázs Géza nyelvész az elméleti, retorikai elemeket, Kuti Sándor villamosmérnök a technikai tudnivalókat, míg Szayly József újságíró a sajtójogi, sajtóetikai kérdéseket ismerteti.
Az elméleti háttér, melyet a könyv biztosít, egyfajta alapot nyújt a továbblépéshez, a szakmában való komolyabb elmélyedéshez, és teszi ezt lényegre törő, precíz, mégis élvezetes módon. Érdemes egy délutánt áldozni a csupán kétszáz oldalas könyv átböngészésére, hiszen átfogó képet kaphatunk a rádiózás világáról.
Médiaismeret
Balázs Géza-Szayly József-Szilágyi Árpád könyve – a DUE médiakönyv-sorozatának ötödik darabja – folytatása, kibővítése és modernizálása az egyesület első szakkönyveinek. A Médiaismeret a sajtó, a rádió, a televízió és az internet ismeretanyagát közérthetően adja át.
Az olvasó 137 oldalon alapos tudást vehet magához a médiaelméletből, a műfajokból, a sajtó, a rádió, a televízió és az internet témaköréből, sőt – nemhiába nyelvész a DUE alelnöke – külön fejezetet kapott a sajtó nyelvhasználata is.
Újságírás, rádiózás
A múlt század folyamán a tömegkommunikáció rendszereket teremtett és döntött romba, napjainkban pedig negyedik hatalmi ágként emlegetjük a médiát, nem véletlenül. De valójában mi az újságírás és mi teszi ilyen grandiózussá? Balázs Géza könyve nem csak megválaszolja mindezt, hanem betekintést enged az írott sajtó és a rádiózás kulisszái mögé.
Az alapoktól tárgyalja a kommunikációs ismeretek alakulását és annak célszerű adaptálását a magánszemély, illetve a médiában szerepet vállaló életében, bemutatja, melyek a sajtó alapismérvei, mi a különbség közszolgálati és kereskedelmi szolgáltatás között. Képet ad arról, miként érdemes rádiót, illetve újságot alapítani és azt sikeresen működtetni, megfogalmazza a tömegkommunikáció törvényeit, melyek elfogadása és alkalmazása nélkül lehetetlen érvényesülni a média világában. A könyv alapmű nemcsak valamennyi médiában szerepet vállaló számára, de azoknak is, akik pusztán betekintést akarnak nyerni a sajtó világába.
Újságíró ismeretek
Sok lap alakult, majd szűnt meg, mert az újságíráshoz nem elég a tehetség, de számtalan olyan ismeret is szükségeltetik, melynek bemutatására Balázs Géza könyve a legalkalmasabb valamennyi hasonló témájú mű közül.
Az Újságírói ismeretek című szakkönyv az írott sajtót veszi górcső alá. Kiemelve néhány témát: a lapalapítás, laptípusok, az újság alapvető céljai, a lapkészítés menete, költségvetés.
Káros médiatartalmak
Balázs Géza és H. Varga Gyula szerkesztésében, a DUE médiakönyv-sorozatának hatodik darabjaként jelent meg könyv formájában a 2007. november 17-i Káros médiatartalmak című országos konferencia anyaga.
A konferencián előadást tartott Kőhalmi Ferenc, Balázs Géza, Dede Éva, Hulyák-Tomszer Tímea, H. Varga Gyula és Szayly József. A délutáni kerekasztal-beszélgetésen Majláth Orsolya, Aczél Petra, Vizler András, Balázs László, Herzog Csilla, Szijártó Imre mellett Almási Gizella és Herczeg Zsolt mondta el véleményét; pontosabban ez utóbbit sokan mások, de a csak a felsoroltak írták meg a Káros médiatartalmak című kötet számára.
