A digitális tér mindennapi használatának egyre gyakrabban tapasztalt jelensége a doomscrolling. Sokan ezt kizárólag a negatív hírek végtelen mennyiségben való fogyasztásával azonosítják, de valójában ennél összetettebb folyamatról van szó. A doomscrolling inkább a kényszeres, kontrollálatlan görgetést jelenti. A negatív hírek gyakran dominálnak ebben az élményben, mivel az emberi agy automatikusan a rossz híreket keresi.

Pszichológiai szempontból a doomscrolling több, egymással összekapcsolódó mechanizmus eredménye. Az egyik legfontosabb ezek közül a negatív torzítás, miszerint az emberi agy evolúciós okokból érzékenyebb a fenyegetésekre, mint a pozitív ingerekre. Mivel a túléléshez a veszélyek gyors felismerése kulcsfontosságú volt, nem meglepő, hogy ma is könnyebben ragadja meg a figyelmünket egy válságról, konfliktusról vagy katasztrófáról szóló hír. Amikor görgetünk, az agyunk tudattalanul keresi ezeket az információkat, még akkor is, ha azok nincsenek közvetlen kihatással az életünkre.

Minden új információ, különösen a váratlan vagy intenzív tartalom dopamin-felszabadulást okoz az agyban. Ez egy úgynevezett természetes jutalmazási ciklust hoz létre, amely megerősíti a görgetési viselkedést. Ez a hatás különösen megerősödik, ha a tartalom kiszámíthatatlan. Mivel minden olyan közösségi oldal úgy van felépítve, hogy ne lásd a következő videót, így mindig ad egy kis izgalmat, ezzel is próbálva minél tovább az appon belül tartani a nézőit. Ez a változó megerősítés mechanizmusa, amely ugyanazt az alapelvet használja, mint a szerencsejátékok. Az eredmény: az ember újra és újra frissít, görget, keres, gyakran anélkül, hogy valódi kielégülést találna.

A doomscrolling fokozott kognitív terheléssel jár, mivel a folyamatos információáramlás miatt az agy nem jut elegendő időhöz a feldolgozásra és a pihenésre. A prefrontális kéreg, amely a döntéshozatalért és az önkontrollért felelős, fokozatosan „elfárad”, így egyre nehezebb tudatosan megszakítani a görgetést.

Sokszor tapasztalhatjuk, hogy miközben a TikTokot görgetjük, ingerültséget vált ki rengeteg olyan külső inger, ami alapjáraton nem szokott (pl. emberek beszélgetése, tárgyak csörgése). A TikTok úgy van felépítve, hogy teljesen lekösse a figyelmed, és próbálja minél jobban minimalizáltatni az aggyal a külső világot, ezért ha valamilyen külső inger ér, az agy hirtelen kizökken. Ezzel megszakad a nyugalmi állapot (flow state). Ezt a kizökkenést nem semleges eseményként, hanem stresszként érzékeled.

A doomscrolling másik fontos mozgatórugója a kontroll iránti igény. Bizonytalan időszakokban, például világjárványok, gazdasági válságok vagy társadalmi konfliktusok idején az emberek hajlamosak több információt keresni, abban a reményben, hogy így jobban átlátják a helyzetet. Paradox módon azonban a túlzott információfogyasztás éppen az ellenkező hatást válthatja ki. A sok, gyakran ellentmondásos adat növeli a bizonytalanságot, és tovább erősíti a görgetés kényszerét.

Érdemes azt is felismerni, hogy a doomscrolling gyakran nem csak egy rossz szokás, hanem egyfajta megküzdési forma. Amikor fáradtak, túlterheltek vagy érzelmileg bizonytalanok vagyunk, a görgetésből könnyen lesz átmeneti menekülés, mivel ez nem igényel különösebb erőfeszítést, mégis kitölti az üres időt és eltereli a figyelmet a belső feszültségről. Rövid távon ez akár megnyugtatónak is tűnhet, ám hosszabb távon épp ez a passzív figyelemelterelés akadályozza meg, hogy valóban feldolgozzuk az érzéseinket vagy pihenjünk. A valódi regenerációhoz ugyanis nem elegendő elmeneküli és kiszabadulni. A tartós változáshoz a szokásaidnak is változnia kell. Szükség van tudatos jelenlétre, csendre és olyan tevékenységekre is, amelyek nemcsak lekötik, hanem helyre is állítják a mentális erőforrásainkat.

A doomscrolling nem csupán a modern technológia mellékterméke, hanem az emberi elme és a digitális környezet találkozásának következménye. Egyszerre szól a kíváncsiságról, a félelemről és a kontroll iránti vágyról. Ha megértjük a mögötte álló pszichológiai folyamatokat, közelebb kerülhetünk ahhoz is, hogy tudatosabban alakítsuk a saját figyelmünket – és talán visszaszerezzünk valamennyit abból az időből és nyugalomból, amelyet a végtelen görgetés észrevétlenül elvett tőlünk.

Mindannyian érezzük: nincs kedvünk semmihez, szomorkásak, fáradtak, álmosak vagyunk. Az államvizsgának már a gondolatától is borsódzik a hátunk… igen, ez részben a tavaszi fáradtság következménye.

A sok tünet ellenére nem betegségről van szó, csak a szervezetünk hajszolja túl magát a szezonális váltás következtében. Ennek legfőbb oka a hormonháztartásban bekövetkező változás, nevezetesen két legjobb barátunké: az álmosságért és a boldogságért felelős hormonjaink (melatonin és szerotonin). A melatonintermelés sötétedéskor indul be, illetve amíg kint sötét van, tehát télen ez gyakoribb, mint nyáron, amikor hosszabbak a nappalok és több a napsütés. Ez a hormoningadozás átmenetileg zavart okoz az alvás-ébrenlét ciklusában. A szerotonin pontosan fordítva működik, ez a fény hatására képződik szervezetünkben, így a tél folyamán jelentős szerotoninhiány alakul ki szervezetünkben, ettől vagyunk melankolikusak. A tünetekért azonban nem csak a hormonháztartás a felelős, ezeket jelentősen befolyásolja az étkezés is. Míg a téli hónapokban inkább zsírban gazdag és zöldségekben és gyümölcsökben hiányosabb az étrendünk, addig a szervezetünk bizony kimeríti, elhasználja a vitamintartalékainkat, emiatt kialakulhatnak a hiány által okozott tünetek. Egy egyszerű példa: a B-vitamin hiánya könnyedén vezethet idegességhez, így csökkenti a stressztűrő-képességünket, a C-vitamin hiányában pedig immunrendszerünknek szokatlanul nagy erővel kell küzdenie a mindenféle vírusok és baktériumok ellen.

Ez az állapot azonban sem végzetes, sem végtelen, egy kis életmódváltással könnyen túl lehetünk rajta.

1. Amint megjelennek a friss zöldségek (zöldhagyma, saláta, retek stb.) a piacon, fogjunk neki visszavezetni étrendünkbe ezeket a vitaminokban és életben gazdag tápanyagforrásokat.
2. Igyál! Vizet. Tavasszal sokat segíthetsz szervezeteden, ha az ajánlott 2 liternél többet iszol, ezzel könnyen megszabadulhatsz a télen felhalmozott méreganyagoktól.
3. Menj ki a szabadba, töltsd fel magad napfénnyel! Tölts minél több időt a szabadban, és ha már ott vagy, a sportot se felejtsd el.
4. Reggelizz! Persze az év minden szakában nagyon fontos a reggeli, de ha ráadásul különösen fáradt vagy, jót tesz, ha megadod a szervezetednek a megfelelő induló lendületet.
5. Ápold a lelkedet is: próbálj meg erőt venni melankóliádon, vidítsd fel magad, barátaidat, teremts új rendszert az életedben, hétköznapjaidban, takaríts ki és élvezd maximálisan a tavaszt!

(Bogyó, Miújság.zip, Sapientia, Marosvásárhely)

Még van néhány hét a szünidőig, addig pedig elkészíthetjük az idei nyári bakancslistánkat – végiggondolhatjuk, mire várakoztunk a szürke téli napokon, mit szerettünk volna kipróbálni, amire nem volt lehetőségünk a tanév során, miért is várjuk a szünetet a szabadságon kívül?

Amikor otthon vagyunk, érdemes beosztani az időnket, nap elején kijelölni a feladatainkat, este pedig végiggondolni, mit valósítottunk meg terveink közül, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj, hiszen nincs annál rosszabb, mint hogy úgy kell visszatekintenünk a szünidőnkre, hogy elpazaroltuk a pihenési lehetőségünket. Néhány (vagy inkább jó sok) ötletet szeretnék felsorolni, hogy a nyári heteken ne unatkozzunk, de mégis kipihentük magunkat a következő tanévre.

Jó elfoglaltságot jelentenek a nyári táborok, amelyek során életre szóló élményeket és (új) barátokat szerezhetünk. Mehetünk sport vagy kézműves táborba, ha pedig szeretnénk zsebpénzt keresni, mehetünk táborozással egybekötött diákmunkára is, például napközis táborba animátornak.

Ha nincs lehetőségünk táborba menni, otthon is csinálhatunk kikapcsoló dolgokat a képernyő bámulása helyett. Például felfedezhetjük környezetünket – a szomszéd utcát, a közeli erdőket, parkokat, vagy a lakóhelyünk nevezetességeit. Ha nincs túl meleg, mehetünk sétálva

vagy tömegközlekedéssel, viszont arra mindig figyeljünk, hogy legyen nálunk elég víz és naptej, illetve ha olyan helyre megyünk, ahol még nem jártunk, érdemes társasággal menni.

Szabadidőnkben kipróbálhatunk új hobbikat, ebben segítségünkre lehetnek az interneten található oktatóvideók is. Ha szeretünk kézműveskedni, kipróbálhatjuk a horgolás, kötést, scrapbookozást, origamit. Nagyszüleinktől is tanulhatunk újra divatba jött technikákat. Kipróbálhatunk új recepteket, a nagy melegben érdemes italokat, különböző ízesítésű limonádékat vagy gyümölcsturmixokat készíteni – ezeknél bátran variálhatunk az összetevőkkel, kedvünk szerint ízesíthetjük őket.

Ha szeretnénk a barátainkkal kikapcsolódni a szünidő alatt, rendezhetünk pikniket egy parkban, vagy ha van kertünk, gyújthatunk tábortüzet és süthetünk rajta mályvacukrot. Szervezhetünk pizsamapartit, vagy film- illetve társasjáték-maratont a barátainkkal vagy a családunkkal.

Egyszerűen lefeküdhetünk a fűbe és hallgathatjuk a madarak csicsergését, a szelet, a város zaját, figyelhetjük a csöndet, és szabadon engedhetjük a képzeletünket: beléphetünk egy könyv fantáziavilágába, hallgathatunk zenét, elképzelhetjük, milyen lehet madárnak lenni, vagy amit csak szeretnénk. Ha meguntuk az elmélkedést, olvashatunk is. A könyvtár polcsorai között böngészve, egy-egy könyvet felcsapva, megízlelve rátalálhatunk új szerzőkre és még a pénztárcánkat sem kell fogyókúrára fogni.

Remélem, tudtál válogatni a felsorolt ötletekből, és kreatív, élményekben és nevetésben gazdag, pihentető szünidőd lesz!

(Tarcsay Veronika, Árpád Lapok, Óbudai Árpád Gimnázium, Budapest)

A Sportoló Nemzet Tanév egy országos kezdeményezés, melynek során a magyar állami szervezetek – a Köznevelésért-, Sportért Felelős Államtitkárság és a Klebelsberg Központ – a 2025/26-os tanévet hivatalosan is a sportélet tanévének nyilvánították. A Sportoló Nemzet Tanév fő célja, hogy a sport a mindennapi iskolai életben, valamint tanórán kívül is még hangsúlyosabb legyen, a gyerekek rendszeresen mozogjanak, és közösségként élvezzék a sportot barátaikkal és szüleikkel egyaránt.

Sport a tesiórán túl

A lehetőségek tárháza igen nagy, hiszen a program nem csak a testnevelés órákat érinti, az élmény rég túlnő már a tanórákon: hatással van a családokra, az iskolai közösségekre, és felejthetetlen közösségi élményt ad a gyerekek számára a sporteseményeken való részvétellel.

A kezdeményezés keretében több mint 41 000 ingyenes sporteseményre szóló belépő érhető el, ezzel támogatva az iskolásokat, akik társadalmi helyzetüktől függetlenül tapasztalhatják meg a szurkolás és a sport közösségépítő erejét. A látványsportágak közül a labdarúgás-, kézilabda-, kosárlabda-, jégkorong-, vízilabda- és röplabdaklubok, szakszövetségek ajánlottak fel ingyenes belépőket mérkőzéseikre, azonban ez a kínálat folyamatosan bővül. Ezen ingyenes belépők igénylésének fontos feltétele a Sportoló Nemzet Klubban a szülői tagság, valamint a gyermekek számára kiváltott társkártyák.

A sportélmény beköltözik az iskolákba

Az „Iskolám az egyesületben” élményszerű sportolási program, ahol az iskolai testnevelés órák egy részét szakképzett edzők bevonásával, sportegyesületek segítségével tartják meg, így a gyerekek többféle sportágat kipróbálhatnak. Az iskoláknak nincs más dolguk, csak regisztrálni a Sportoló Nemzet Programba.

Az iskolákba közvetlenül az országjáró sportfesztivál-jellegű, úgynevezett Sportoló Nemzet Roadshow viszi el az élményeket interaktív sportbemutatókkal, élményórákkal és mozgási lehetőségekkel. 2025 őszén pedig hatalmas sikerrel zárult a hat helyszínre ellátogató Sportoló Nemzet Tanév Közösségi Sport és Családi Nap sorozata. A programsorozat alatt Tatabányán, Salgótarjánban, Keszthelyen, Szigetváron, Kiskőrösön és Érden több ezer gyerek vehetett részt rendhagyó testnevelésórákon, melyek keretein belül megismerkedhettek különböző sportágakkal, sőt közösen sportolhattak Märcz Tamás, Szatmári András, Pupp Noémi, Fojt Sára nagykövetekkel is. Ezen eseménysorozat rendkívüli sikerességének köszönhetően 2026-ban továbbra is folytatódik majd az iskolákban a roadshow, hogy még több diákhoz eljuttassák a lehetőséget a sportolás örömének átélésére.

A sport mindenkié

Ezt igazolja a Sportpark Fejlesztési Program kezdeményezés is: sportparkokat hoznak létre olyan hátrányos helyzetű településeken, ahol kevés sportolási lehetőség van, ezzel biztosítva minden gyerek számára a mozgás lehetőségét.

A Sportoló Nemzet Program keretében a regisztrációt követően három fontos kedvezmény is igénybe vehető. Egyike ezeknek a partnerintézményekben felhasználható kedvezmények, melyek jegyek/bérletek megvásárlását jelentik uszodákba és egyéb sportlétesítményekbe kedvezményes áron. Ezen kívül bejuthatnak a diákok hazai és nemzetközi sporteseményekre, valamint kedvezményes sporteszközbérlést, étkezést, valamint sportszer és időszakos sportruházat vásárlását is igényelhetik.

Akik a program mellé álltak

Az országból összesen 46 olimpiai-, világ- és európa bajnok sportoló csatlakozott, mint nagykövet, közülük 10 fő személyesen is népszerűsíti a köznevelési intézményekben a sportot és motiválják a fiatalokat. A Sportoló Nemzet Tanév nagykövetei közé tartozik Hosszú Katinka, Ekler Luca, Kós Hubert, Märcz Tamás, Dibusz Dénes, Siklósi Gergely és még rajtuk kívül sokan mások. A nagykövetek közül Márton Luana és Viviana (akikkel a márciusi DUE Tallózóban interjút olvashatsz) a legfiatalabbak 19 évesen, míg legidősebb nagykövetük a 75 esztendős Jónyer István.

A Sportoló Nemzet Tanév tehát nem pusztán egy egyszerű sportprogram, hanem egy iskola- és közösségépítő kezdeményezés, ami élményeket ad a gyerekeknek, megszeretteti velük és ösztönzi őket a rendszeres mozgásra. A sikeresen lezárt 2025-ös évet követően egy még sikeresebb, sportban gazdag 2026-os évet jósolnak a Sportoló Nemzet Tanév programjaival.