Kevesen tudják, hogy a reggeli kávéban, az autónk üzemanyagában és még a gondolatainkban is kémia van. Dr. Hornyánszky Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vegyészmérnök oktatója, a VeBio Tehetség Csoport alapító elnöke nem pusztán tanít – ő lelkesít. Kutatólabortól nyári táborig, enzimektől a diákokig: egy olyan emberrel beszélgettünk, akinek a szeme ma is felcsillan, ha a tudományról van szó.
Mi indított el a tudomány, illetve a kémia iránti érdeklődés útján?
Nyilván lehet tudományosan közelíteni – megvizsgálni, hogy genetikailag miért választ valaki bizonyos pályát –, de én nem erre támaszkodnék. Volt vegyész a családban, igaz, csak távolabb, viszont édesapám erdőmérnök, tehát a mérnöki szemlélet és a természettudomány iránti nyitottság otthonról eredeztethető. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban tanultam, ahol valószínűleg a tanáromnak köszönhetően ragadott meg a kémia – előtte engem elsősorban a matematika érdekelt. Meghatározó élmény volt Kajtár Márton egyik könyve (a „Változatok négy elemre”) is, ami rendkívül olvasmányos és vizuális módon közelíti meg a témát. Ő egy nagyon kiváló pedagógus volt, és az ő könyve indította el bennem a szerves vegyészet szeretetét is. Édesanyámnak is volt egy kémia tanszéken dolgozó kollégája – ő adta az iránymutatást, hogy a BME-re jöjjek tanulni.
Miért mumusa a legtöbb embernek a kémia?
Szerintem több oka is van, talán az elején rontjuk el – nem csak a kémiánál, hanem általában a STEM területeknél (természettudomány, matematika, informatika, mérnöki tudományok). Valahogy már a kisdiákoknál nem megfelelően ismertetjük meg velük ezeket a tárgyakat. Én magam is részt veszek a Gyerekegyetem rendezvényen, ahol általános iskolás gyerekeket próbálunk bevonni. Amikor harmadikos-negyedikes diákok jönnek hozzám a kémialaborba, csillogó szemekkel, rendkívül érdeklődve nézik a kísérleteket – meggyőződésem, hogy fiatal korban, játékos formában kellene megismertetni őket a természettudományokkal. Biztos, hogy az oktatási módszerekben is van hiba: nagyon hamar akarnak atomszerkezetet és elméleti tudást tanítani, ami a diákokat nem annyira érdekli. Ha másképpen közelítenénk, talán kevésbé alakulna ki az elutasítás.
Milyen kutatásokba tudnak bekapcsolódni a BME-re felvételt nyert hallgatók?
A BME nyolc karán és számtalan tanszékén számos kiemelkedő kutatás zajlik – a tárház hatalmas. Néhányat a teljesség igénye nélkül kiemelnék: például az önvezető autók témaköre a közlekedésmérnöki karon kiemelt terület. Mindenképpen megemlíteném az űrmérnökséget, a szoftverfejlesztést, az energetikát, a robottechnikát és az akkumulátorgyártást is. A vegyész területen is izgalmas dolgok zajlanak: munkatársaink részt vesznek gyógyszerfejlesztésben, a Cariprazin talán a legismertebb. Biomérnök hallgatók műanyagot lebontó baktériumokat fejlesztettek ki, az egyik kutatócsoportunkban például alacsony glikémiás indexű élelmiszereket készítenek – ezeket cukorbetegek is bátrabban fogyaszthatják.
A saját kutatócsoportod mivel foglalkozik?
Én a Szerves Kémia és Technológia Tanszék Bioorganikus Kémiai Kutatócsoportjának vagyok tagja. Gyakorlatilag egy határterületen dolgozunk: enzimeket vizsgálunk, azt kutatjuk, hogyan lehetne őket kémiai reakciók katalizátoraiként használni, vagy speciálisabb folyamatokat megvalósítani velük. Az enzimeknek nagy előnye, hogy természetbarát anyagok – ezzel a vegyipar veszélyességét is nagy mértékben lehet csökkenteni, és nagyon specifikus módon lehet dolgokat megvalósítani általuk.
Mesélnél a VeBio Tehetség Csoportról, aminek alapító elnöke vagy?
Maga a csoport egy a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon működő öntevékeny csoport, de a tevékenységünk eléggé egyedi az országon belül: nemcsak a karunk hallgatói és oktatói, hanem a BME többi karának hallgatói, sőt más egyetemek (pl. az ELTE, a SOTE és a Pécsi Egyetem) hallgatói is csatlakoznak hozzánk, de külföldi egyetemekről is vannak tagjaink . A VeBio gyökerei a „FEB” korábbi országos tehetséggondozó mozgalomhoz nyúlnak vissza, aminek egyik célja a hátrányosabb helyzetű, de tehetséges diákok támogatása volt. Ennek megszűnése után a hagyományokat folytatva jött létre a VeBio Tehetség Egyesület, ami ma is ezt a szemléletet viszi tovább.
Konkrétan milyen lehetőségeket kínáltok a középiskolásoknak?
Évközben a középiskolás diákok számára öt szombati napon tartunk foglalkozásokat matematika, kémia, fizika és biológia tárgyakból. A diákok maguk választanak a felajánlott témakörök közül. Vannak laborlátogatások is, és az emelt szintű kémia érettségi laborfeladatait is el lehet sajátítani – az érettségiben szereplő kísérleteket a diákok megnézhetik és el is végezhetik. Szervezünk egy tíznapos nyári tábort is, ahol szintén a négy tárgy közül lehet kettőt kiválasztani. Itt elég intenzív felkészítést kapnak a diákok, de rengeteg közösségi programmal és játékos vetélkedőkkel is készülünk. A visszajelzések abszolút igazolják, hogy a résztvevők jól szokták érezni magukat.
Deutsch Levente
