Egy apró hal viselkedése és a mesterséges intelligencia együttes megjelenése – ez nem egy új sci-fi film alaptörténete, hanem Csáki Dominika, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium 13. osztályos diákjának a kutatása, amivel azon túl, hogy a XXIV. Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciáján első helyezett lett, elnyerte azt a lehetőséget, hogy Stockholmba utazzon a Nobel-díjátadóra, a Stockholm International Youth Science Seminar (SIYSS) magyarországi képviselőjeként.
Kutatási témád címe: A paradicsomhalak jelleme (mélytanulási algoritmusok felhasználása komplex viselkedésformák non-invazív detektálására), amelyből látni, hogy a biológiát és az informatikát is magába foglalja. Mióta érdekel téged ez a két terület?
A biológia nagyjából 7-8. osztály környékétől, amikor már kevésbé a környezetismereti szekcióval foglalkoztunk, és elkezdtünk megismerkedni különféle szervekkel. Ekkor kezdett el érdekelni az, hogy a különféle organizmusok milyen módokon alkalmazkodnak a környezethez. Érdeklődésem efelé később a genetikával csúcsosodott ki. Az informatikával pedig most már akkor is kell foglalkozni, ha nem érdekli az embert, mert annyira körbevesz minket és része a fejlődésnek.
Hogyan fogalmazódott meg benned az, hogy ezen két irányba indulj el?
Az AKG-ban, ahová járok, a harmadik évben készítenie kell a diákoknak egy éves projektet. Általában valamilyen művészeti alkotások szoktak születni, viszont a biológia tanárom felajánlotta, hogy ha természettudománnyal kapcsolatos dologgal szeretnénk foglalkozni, akkor nyugodtan keressük meg. Így kerültem az ELTE Genetikai Tanszékének a halgenetika kutatócsoportjához, illetve a mostani konzulensemhez, Varga Mátéhoz. Innen indult el az egész projekt, és azért kezdtem a paradicsomhalakkal foglalkozni, mert ebben a laborban zebrahalakkal és paradicsomhalakkal foglalkoznak. A kutatás informatika része úgy alakult ki, hogy a konzulensem említette, hogy sok tudományos cikkben bukkannak fel AI alapú módszerek. Foglalkoztatta az a kérdés, hogy tényleg működnek-e ezek és mégis mit lehetne ezzel kezdeni. Így igazából az mondható, hogy az egész témaválasztás eléggé spontán történt, nem volt egy tervezett dolog.
Mi volt a kutatásod menete? Milyen nehézségek merültek fel?
Az éves projekt során nem paradicsomhalakkal, hanem zebrahalakkal foglalkoztam, mivel nagyon izgalmasak a genetikai vonatkozásaik, nagyon hasonlóak az emberéhez, ez tökéletesen alkalmassá teszi őket arra, hogy emberi betegségeket modellezzenek rajtuk. Érdekes volt megnézni, hogy mindenféle testtartás-zavart okozó mutációkat, viselkedésbeli változásokat hogyan lehet számszerűsíteni – ezzel foglalkoztam tulajdonképpen és ehhez kellett egy olyan AI, ami képes valamilyen módon a mozgási adatokat begyűjteni. A munkafolyamat 70%-a abból állt, hogy a program nem azt csinálja, amit kellett volna, és ezt meg kell oldani. Az izgalmas része akkor kezdődött, amikor már be lett tanítva az algoritmus és lehetett már méréseket végezni vele. A kutatásom közben váltottam zebrahalakról paradicsomhalakra. Udvarlási rituáléjuk van, buborékokból fészket építenek, illetve nem csak kopoltyúval lélegeznek, hanem felszíni levegővétellel is, amely során a hal feljön a víz felszínére és a légköri levegőből képes kinyerni az oxigént egy úgynevezett labirintus szerv segítségével. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a manuális, repetitív munkát, amit az adatok elemzése, rögzítése jelent, hogyan lehet automatizálni egy algoritmus segítségével.
A Magyar Innovációs Szövetség téged delegált a stockholmi tudományos fórumra és a Nobel-díjátadóra, mint magyarországi képviselő. Hogyan zajlott a kiválasztás?
Már középiskolások számára is vannak tudományos konferenciák, én is részt vettem idén egy ilyenen, amin elsődíjas lettem – ezzel kvalifikáltam arra, hogy megpályázhassam ezt a lehetőséget. Ennek volt egy írásbeli része, amin motivációs levelet kellett írni, valamint a kutatási munkát angol nyelven kellett bemutatni. E-mailben értesítettek arról, hogy bekerültem a második fordulóba, és szeretnének személyesen is meghallgatni. Amikor ott a helyszínen kiderült, hogy engem választottak, akkor teljesen le voltam sokkolva, napok kellettek ahhoz, hogy el merjem hinni, hogy ez tényleg megtörténik, és én megyek a Nobel-díjátadóra.
Milyen érzésekkel vágsz neki az utazásnak? Lesz valami feladatod, mint magyarországi képviselő?
Már sokkal felszabadultabban gondolok az utazásra, el merem hinni, hogy ez tényleg megtörténik és igyekszem a maximumot nyújtani. A díjátadót egy egyhetes tudományos fórum előzi meg, ennek keretén belül lesz egy szeminárium, ahol mi, meghívottak adunk elő angol nyelven a kutatási területünkről nagyjából ötszáz fős hallgatóságnak, ami főleg svéd diákokból fog állni. Ennek elsődleges célja az, hogy megpróbáljuk őket inspirálni és közelebb hozni hozzájuk a tudományt, hogy ezáltal kedvet kapjanak a kutatáshoz.
(Ádám Tünde)
