Az állásinterjúkon nem csak az első munkába állásnál okoz félreértéseket a fizetés meghatározása. A munkáltató legtöbbször a bruttó bért mondja a munkavállalónak, a munkavállalót pedig az érdekli igazán, hogy mennyi fizetés üti a markát, azaz mennyi lesz a nettó bére. Sokaknak gondot okoz az éves adóbevallás. Ezt mindenkinek be kell adnia, aki jövedelemhez jut egy évben, és ezt korábban sokan csak könyvelő ismerős segítségével tudták kitölteni. Bár manapság már az adóhatóság elkészíti minden adózónak az SZJA-bevallás tervezetét, de ezek ellenőrzéséhez is tisztában kell lenni az adózási fogalmakkal. Az üzletekben ÁFA-ról beszélnek, a sportegyesületek TAO-t emlegetnek. Lépten-nyomon adókba botlunk, de a legtöbben nem is tudjuk, mikor, mennyit és mire fizetünk. Besesek Botond adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük, hogy legalább ti igazán tájékozott adózók legyetek.
Kezdjük a legelején: mik is az adók?
Az adók azok a bevételek, amiből az állam a kiadásait finanszírozza.
Egy államnak sokféle kiadása van, többek között fenntartja az oktatást, a szociális hálózatot, egészségügyet, idősotthonokat, rendőrséget, hadsereget, továbbá karbantartja az úthálózatot és a közvilágítást. Magyarország ezekhez kapcsolódó idei költségei nagyságrendileg 16 ezer milliárd forintra tehetőek. Mindezeket a mi befizetett adóinkból finanszírozza az állam.
Sokféle adó létezik Magyarországon és a világon egyaránt. Az adó, az adózás nagyon régi fogalom, ahogy történelemből tanultuk, már az állam kialakulásával együtt megjelent. Az állam működését mindig is fenn kellett tartani valamiből. Már az ókori Egyiptomban is szedtek adókat, a fáraók a termés 10-20%-át gyűjtötték be.
Az adókkal együtt szokták emlegetni a vámokat is. Ezek is régóta léteznek. Magyarországon például a sóvámok voltak nagyon gyakoriak, de a magyar történelemből megemlékezhetünk Károly Róbert adótörvényeiről, valamint ismerősen csenghetnek a kapu- vagy a füstadó kifejezések is.
Milyen főbb adófajták léteznek?
Az adókat több szempont szerint csoportosítják. Az egyik, hogy kinek fizetjük az adót? A központi adókat az államnak fizetjük, de vannak helyi adók is, amiket a helyi önkormányzatok szabnak ki. Ezekből az önkormányzatok gazdálkodnak.
A másik szempont az adó tárgya, azaz hogy mi után fizetjük az adót: adózni kell a jövedelmünk után, de vagyon(szerzés) után, vagy a fogyasztásunk (forgalom) után is.
Amivel mindenki találkozik, aki dolgozik, az a személyi jövedelemadó (SZJA). Ezt a magánszemélyek fizetik a bevételeik után. Ez legtöbbször a bérjövedelem, a fizetés. A bérünkből fizetendő személyi jövedelemadó ma Magyarországon 15%. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy ha 100 000 Ft a bruttó béred, akkor abból 15 000 Ft személyi jövedelemadót kell befizetni. Ezt a munkáltatód vonja le tőled és fizeti be helyetted, a nevedben az államnak.
De nem csak a fizetés tartozik ebbe a kategóriába. Ha a szüleidnek van olyan lakása, amit nem használnak, és kiadják másoknak bérbe, az albérlőtől kapott pénz után is 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. És például, ha valaki drágábban ad el egy értékpapírt (pl. részvényt), mint ahogy azt korábban megszerezte, akkor jövedelme (nyeresége) keletkezik, és azután is jövedelemadót kell fizetnie.
Egy másik adófajta, ami az államnak nagyon fontos, a társasági adó. Ezt a cégek (társaságok) fizetik a nyereségük (profitjuk) után. Ennek mértéke jelenleg 9%.
Forgalom vagy fogyasztás utáni adó az általános forgalmi adó (ÁFA). Ebből van összegszerűen a legtöbb bevétele az államnak. Hogyan működik? Ha veszünk a boltban egy kiló kenyeret, ezután forgalmi adót kell fizetni. Ha a kenyér 100 forintba kerül, abból az üzlet csak 85 Ft-ot tart meg, a fennmaradó 15 Ft-ot befizeti az állami költségvetésbe. Ezt egyébként közvetett adónak nevezik, mert bár ezt a 15 Ft-ot a magánszemély fizeti meg mint általános forgalmi adót a boltosnak, de a boltosnak be kell fizetnie a költségvetésbe.
Magyarországon 27 százalék az általános forgalmi adó kulcsa. Azaz egy 127 forintos terméből 100 Ft a termék, 27 forint az ÁFA. Van 18% és 5%-os kedvezményes kulcs is. Ezt olyan termékeknél alkalmazzák, ahol a társadalmi szükséglet miatt indokolt, hogy az alacsonyabb ÁFA miatt olcsóbb legyen a termék. Ilyenek például az alapélelmiszerek vagy gyógyszerek.
Ha elkezdünk dolgozni, munkába állunk, milyen adókra számíthatunk? Van különbség a diákmunka és a „felnőtt” állás között az adózásban?
A munkából származó jövedelem után többféle adót is kell fizetni. Nem csak a magánszemélynek, azaz a dolgozónak vannak adóterhei, hanem a munkáltatónak is van adófizetési kötelezettsége, ha munkavállalót foglalkoztat.
Mi a munkabérünk után kétféle adót fizetünk: a már említett 15 százalékos személyi jövedelemadót, és e mellett még levonnak tőlünk munkavállalói járulékot is. Ezt társadalombiztosítási járuléknak hívják, a mértéke 18,5%. Ebből biztosítja az állam az egészségügyi ellátásunkat és idős korunkban nyugdíjat. Összességében abból a bruttó bérből, amiben megállapodtunk a munkáltatónkkal, a kifizetéskor levonnak 33,5%-ot, és a maradékot kapjuk meg a számlánkra fizetésként. Ez a nettó bér. Ha mondjuk úgy egyezem meg a munkáltatóval, hogy bruttó 100 ezer forintot fizet egy bizonyos munkáért, akkor ebből 66 500 Ft-ot kapok meg, a többit, 33 500 forintot pedig befizeti a munkáltató a nevemben, a költségvetésbe.
A személyi jövedelemadómból többféle kedvezményt is érvényesíthetek. A jelenlegi magyar adórendszer kiemelten támogatja a családokat: a családi adókedvezmény annak jár, aki gyereket, gyerekeket nevel. Persze csak akkor tudja igénybe venni, ha dolgozik és van bérjövedelme. Nagyobb családok esetén ez a kedvezmény olyan mértékű is lehet, hogy a szülőknek egyáltalán nem is kell adót befizetniük.
A munkavállaló mellett a munkáltatónak szintén fizetnie kell adót és járulékot a bérek után. A szociális hozzájárulási adó 15,5%, a szakképzési hozzájárulás pedig 1,5%. Így összesen 17% adó terheli a munkáltatót a bruttó bér kifizetésén felül. Azaz egy 100 ezer forintos fizetés tehát 117 ezer forint költséget jelent az adott munkáltatónak.
Miért kell a munkavállalónak és a munkáltatónak is adót fizetnie? Nem lenne elég egyikőjüknek?
Ezeknek az adóknak különböző szerepük van. A magánszemély azért fizeti a jövedelemadót, mert bevételt szerez a munkájával, ehhez nem kötődik közvetlen ellenszolgáltatás az állam részéről. A társadalombiztosítási járulékkal viszont a magánszemélynek a társadalombiztosításhoz (TB) járulnak hozzá. Ha TB-t fizetsz, akkor jogosulttá válsz az állam társadalombiztosításon keresztül nyújtott szolgáltatásaira. Ilyen az ingyenes egészségügyi szolgáltatás. Az ingyenesség ez esetben azt jelenti, hogy nem kell minden egyes vizsgálat, kezelés, ellátás teljes költségét megfizetnünk, hanem a havi „átalánydíj” fedezi mindezt, akár csak a piaci biztosítások esetében. Ugyancsak a befizetett társadalombiztosítási járulékért cserébe kapjuk idős korunkban a nyugdíjjogosultságot és nyugdíjellátást. A járuléknak hívott adófajták után tehát az egyén ellenszolgáltatást kap. A szociális hozzájárulás a munkáltató adója. Ezt nem is vonhatja le a munkáltató a munkavállaló béréből.
Új szabály lesz 2022-től, hogy a 25 év alattiaknak nem kell jövedelemadót fizetni. Mennyivel több pénz maradhat így havonta a zsebünkben?
Maradjunk a 100 ezer forintos példánál. Már kiszámoltuk, hogy egy átlagos helyzetben, ha valakinek nincs semmilyen kedvezménye, akkor 15% a jövedelemadó, és 18,5% a társadalombiztosítás, tehát megmarad összesen 66 ezer 500 Ft. Ezzel szemben januártól egy 25 év alatti fiatalnak csak a TB-járulékot kell befizetnie, így a 100 ezerből 81 ezer 500 Ft-ot kap kézhez. Ez a kedvezmény minden 25 év alatti fiatalnak automatikusan jár.
Nem mindegy az sem, hogy egy diák milyen módon vállal munkát. Amennyiben például egy diák a diákszövetkezeten keresztül vállal munkát, akkor a jövedelme után nem kell TB járulékot fizetnie és a foglalkoztatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Ez esetben a munkát vállaló diák a 100 ezer forintos jövedelmet gyakorlatilag adómentesen kapja meg 2022-től, tehát a fizetés bruttó és a nettó összege egyezni fog.
(H. V., Sz. B.)
