Biciklire fel! – Tarts 1,5 méter oldaltávolságot! kampány

Biciklire fel! – Tarts 1,5 méter oldaltávolságot! kampány

A közlekedés mindennapjaink szerves részét képezi. A folyamatosan fejlődő infrastruktúra egyre nagyobb távolságokat képes átívelni, de sosem szabad megfeledkezni a közlekedés egyik résztvevő csoportjáról sem, hiszen ez is a kölcsönös odafigyelésen alapul. Révész Máriusszal, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztossal beszélgettünk a kerékpárosok védelmének fontosságáról, a „Tarts 1,5 méter oldaltávolságot!” kampány kapcsán.

Mi az a „Tarts 1,5 méter oldaltávolságot!” kampány?

A magyar KRESZ-ben – ahogy sok más országban – az szerepel, hogy az autósnak a kerékpárost a „megfelelő oldaltávolsággal” kell előzni. Ezzel az a probléma, hogy mi határozza meg azt, hogy mekkora a megfelelő oldaltávolság? Ezt az autós dönti el, viszont a biciklis az elszenvedője. Ezért az utóbbi időben több országban bekerült a KRESZ-be a módosított javaslatok közé, hogy a kerékpárosok esetében az előzési oldaltávolság 1,5 méter legyen, vagyis amikor egy autó megelőz egy kerékpárost, azt 1,5 méter oldaltávolsággal tegye. Legutóbb Németországban fogalmazták át, ahol szigorúbb, országúton 2 méter, városon belül 1,5 méter előzési oldaltávolságot írtak elő. Mi pedig még közlekedésbiztonsági filmeket is készítettünk a témában, mindenkinek ajánlom. Ha valaki a 1,5 méter előzési oldaltávolságra rákeres, megtalálja ezeket a filmeket például Szabó Győzővel, Ganxsta Zolival, Harsányi Leventével, vagy Gál Kristóffal és Győrfi Pállal.

Mi a célja a programnak? Magyarországon mennyire gyakoriak a biciklis balesetek?

Ha nemzetközi összehasonlításban nézzük, akkor Magyarországon nem kifejezetten a biciklis balesetek gyakoriak, hanem a közlekedési balesetek száma viszonylag magas. Az 1990-es években 2400 körül volt az egy év alatt közlekedési balesetben elhunytak száma, ahhoz képest a 2010-es évekre ez a szám 600 és 640 közé esik. Ez egész jó fejlődés. Ugyanakkor látjuk, hogy az uniós országoknak az átlaga ebben az időszakban egymillió lakosra vetítve 49 volt. Ha erre az átlagra le tudnánk szorítani a halálos közlekedési balesetek számát, akkor Magyarországon 150 ember életben maradhatna minden egyes esztendőben. A legjobb országok Izland, Dánia, Hollandia, itt a számok 30 alattiak és 30 körüliek, ehhez viszonyítva 300-350 életet lehetne megmenteni.

Magyarországon évente átlagosan 70 kerékpáros hal meg az utakon. Ez kicsit magasabb az Unió átlagnál. A 1,5 méteres előzési oldaltávolságnak, illetve a KRESZ-módosító csomagnak az a célja, hogy biztonságosabban lehessen közlekedni, tovább csökkenjen a balesetek száma. Ezekkel a javaslatokkal a kerékpáros, gyalogos és autós közlekedők biztonságát szolgáljuk. Azonban nem elég a szabályozás, az emberek figyelmét is fel kell hívni rá.

Milyenek Magyarországon a legjellemzőbb biciklis balesetek? Mik azok a dolgok, amikre kiemelten oda kellene figyelnünk?

Érdekes, hogy az emberek fejében élő veszélyek eltérnek a statisztikákban rögzített balesetektől. Például a városokban a kétirányú kerékpárutak gyakran keresztezik a mellékutcákat. A baleseti statisztikák szempontjából ez az egyik legveszélyesebb közlekedési helyzet, ugyanis a biciklis gázolások döntően abból erednek, hogy a kerékpárosok és az autósok későn érzékelik egymást. Az összes kerékpáros szervezetnek, amelyik a KRESZ-módosító csomag kidolgozásában benne volt, az egyik első követelése, hogy a kötelező kerékpárút használatot szüntessék meg. „Miért kötelez a KRESZ egy olyan vonal használatára, ami a baleseti statisztikák szerint veszélyesebb, mintha az út szélén közlekednének?” Elég súlyos érv, ezzel nehéz vitatkozni. A bicikli közlekedési eszköz, így könnyű belátni, hogy ha az a kerékpársávon halad az út szélén, akkor az autós is időben észreveheti.

A másik példa az egyirányú utca, ahol a forgalommal szemben biciklizhetnek. Sokan panaszkodnak, hogy micsoda buta megoldás ez, de az igazság az, hogy így nem történik baleset. Szemtől szemben haladnak, ezért mindkét résztvevő időben észreveszi a másikat.

A biciklis közlekedésben fontos lenne edukálni a gyalogosokat, autósofőröket vagy minden esetben a kerékpáros dolga, hogy a KRESZ-t figyelje, észben tartsa?

Együtt közlekedünk. Az úton vannak gyalogosan, kerékpárral és autóval közlekedők. A kerékpárral közlekedőknek közel 80%-ának van jogosítványa, ami azt jelenti, hogy más alkalommal autóval utazik. Az a feladatunk, hogy odafigyeljünk egymásra. Ezt közösen kell megoldanunk. Nincs egyik közlekedési ágnak sem nagyobb felelőssége. Az a baj, hogy van egy általános türelmetlenség bennünk. Az a tapasztalat, hogy azokban a nagyvárosokban, ahol sokan közlekednek kerékpárral, a balesetek száma kevesebb, hiszen itt az autósok gyakrabban ülnek kerékpárra és jobban megérzik, hogy milyen kiszolgáltatottabbnak lenni az úton.

Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az autók száma az országban. 2010-ben 2 985 000 autó volt forgalomban, ez 2020-ra 3 920 000-re nőtt. 30% körüli forgalom növekedés van az utakon, ez minden eddiginél nagyobb dugók kialakulásához vezet. Egyre inkább érzékelhető, hogy a kerékpározás a városokban a leggyorsabb közlekedési mód. Felméréseink szerint az emberek azért nem ülnek biciklire, mert nem érzik elég biztonságosnak, ezért fejleszteni kell az infrastruktúrát.

Hány éves korban érdemes elkezdeni biciklis közlekedésre tanítani a gyerekeket? Elég az, ha a szülő tanítja vagy iskolán belül, sokkal határozottabban kellene foglalkozni a közlekedéssel és a KRESZ tanítással?

Sok gyerek már óvodába biciklivel jár. Azt tapasztaltam a fiaimnál, hogy nem volt igazán KRESZ-oktatás az általános iskolában, ezért vágtunk bele civil szervezetekkel közösen abba, hogy elkészítsük a Közlekedési kisokos munkafüzetet. Ezt már öt éve megkapják a mindenkori 4. osztályosok. Tavaly sikerült elérni, hogy tehessenek KRESZ alapvizsgát. Eddig 96.000 gyerek tett ilyet. Ez első lépésnek jó. A jövő az, hogy ezt a vizsgát ugyanúgy, mint például Ausztriában, hivatalossá kell tenni. A cél, hogy ezt minden gyermek 10-11 éves korában letegye, hiszen a magyar KRESZ szerint 12 éves korban egy gyermek kimehet a főútra biciklivel. Kell, hogy ismerje a táblákat, a jobbkézszabályt, különben életveszélyben van. Hogyha ezt gyermekeink megtanulják, akkor bízhatunk abban, hogy a generációjuk már bölcsebben, biztonságosabban, körültekintőbben fog közlekedni.

 

(Hegyi Vivi, Vörös Rebeka F.)

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
1,023KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Biciklire fel! – Tarts 1,5 méter oldaltávolságot! kampány

Oszd meg a Facebook-on!

Biciklire fel! – Tarts 1,5 méter oldaltávolságot! kampány

Oszd meg a Facebook-on!

X