A koronavírus, mint fertőző betegség nem újdonság a tudomány történetében, mégis kihívások elé állította a kutatókat egy lehetséges, a megelőzést szolgáló vakcina kifejlesztésében.
Dr. Lisziewicz Julianna, immunológus, az AIDS elleni gyógytapasz kifejlesztője – március 18-án az Egyenes beszéd c. műsorban szólalt meg a témában. Arra a kérdésre, hogy mi vezetett a világjárvány kitöréseshez, ezt válaszolta:
„2002-ben volt a SARS járvány, pár ezer fertőzöttel, aminek 10-20%-os volt a halálozási szintje, de lecsengett. Utána 2017-ben volt a Közel-Keleten koronavírus fertőzés, ott is pár ezer fertőzöttel, aminek óriási volt a halálozási aránya, a betegek 40%-a halt meg.
20 éve gyakorlatilag tudjuk, hogy fog jönni egy ilyen járvány. Azt viszont, hogy ebből ilyen világjárvány lesz, arra senki nem számított. Erre nem lehetett felkészülni.”
Mielőtt belevágunk a vírus megfékezésének lehetséges módjának fejtegetésébe, érdemes néhány dolgot tisztázni a járvánnyal kapcsolatban:
Akkor ez olyan, mint az influenza?
Bár a COVID-19 néhány tünetében emlékeztet az influenzára- mivel az esetek túlnyomó többségében enyhe, influenzához hasonló tüneteket eredményez- az influenzavírusok és a koronavírusok egymástól nagyon távoli és nagyon különböző ún. RNS-vírusok. Egyszerűbben fogalmazva a koronavírusoknak semmi köze az influenzavírusokhoz!
Hogyan fertőz? Háziállattól is elkaphatom?
A vírus cseppfertőzéssel, elsősorban a levegőben terjed emberről emberre, és a felső-légutak betegíti meg, tüdőgyulladást okozva. Azt, hogy hogyan terjedt át állatról emberre a járvány, a kutatók is csak valószínűsíteni tudják.
„Annyit tudunk, hogy a denevérek és a Kínában élő macskafélék hordozzák ezt a típusú koronavírust (COVID-19), de ezzel együtt több mint 1500 különböző koronavírust hordoznak magukban.”
Ezek nagyon ritkán kerülnek át az emberbe, úgy kell hozzá mutálódniuk, hogy az embert is képesek legyenek megfertőzni. Most azt tudjuk biztosan, hogy ember és ember között terjed, de azt, hogy hogyan került át az állatokról csak valószínűsíthető. A legvalószínűbb egyébként, hogy harapással.”- hangsúlyozza Dr. Lisziewicz Julianna professzorasszony.
Mennyi a gyógyulás esélye?
A legtöbb ember immunrendszere sikeresen leküzdi a fertőzést. Akiknek viszont gyenge az immunrendszere (pl. szívbetegségben, érrendszeri betegségekben szenvednek, vagy időskoruknál fogva vannak legyengülve), azoknál sokkal komolyabban jelentkeznek a tünetek.
A halálozási arányt már nehezebb pontosan megbecsülni, mivel ez országonként eltérő, Például Olaszországban (Lombardia) óriási a halálozási ráta, 10% körül van; ezzel szemben Kínában 2-3%-os. Ennek oka talán a lakosság életkorában keresendő, bár ezt tényként nem lehet biztosan állítani. Hivatalosan a vírus mortalitása világszerte, átlagban 2-3%-ra tehető.
Érdekes kérdés az oltóanyaggal kapcsolatban, hogy ha a koronavírus korábbi típusainak felbukkanásakor (2002,2003-ban, majd 2017-ben) megkezdték avakcina kifejlesztését, mi az oka, hogy még nem született hatásos megoldás? Egyáltalán hogyan zajlik maga a kutatás?
„A 2002-es SARS, illetve a 2017-es Közel-Keleten felbukkanó koronavírus idején elkezdődött a vakcina, illetve a gyógyszerfejlesztés, de miután ezek lecsengtek, ezzel együtt a gyógyszer-és vakcina fejlesztése is.” – magyarázta a professzorasszony. Hozzátette, „ugyan kínai, amerikai, olasz, német és nemrég magyar tudósok is izolálták a járványt okozó COVID-19 vírust, nagyon fontos azt megállapítani, hogy az a vírus, ami Magyarországon terjed, ugyanaz-e, mint ami Kínában, vagy Olaszországban fertőz. Tehát össze kell először hasonlítani a vírusokat, és elképzelhető, hogy a vakcinát ezeknek megfelelően kell változtatni ahhoz mérten, hogy milyen vírus terjed az adott országban.”
Az első jelentett megbetegedést követően (2019 december végén) a kínai tudósoknak 1 hónapon belül sikeresen elemezték a vírus szerkezetét, az amerikai kutatóknak pedig 3 hónapba telt ezen adatok alapján előállítani egy lehetséges oltóanyagot, amit pár napja már emberen is teszteltek. Viszont ez még csak az a termék, amit ki lehet próbálni emberen.
Először is azt kell letesztelni, hogy biztonságos-e, illetve milyen lehetséges mellékhatásai vannak. A doktornő szerint, ugyan ezek a technológiák általában nem veszélyesek, de mivel a koronavírus ellen még nem volt vakcina, előfordulhat az is, hogy meggyorsítja a betegség terjedését. Ezeket a potenciális problémákat tehát ki kell szűrni.
„Most úgy gondoljuk, hogy elsőként egy 45 fős tesztcsoport megkapja az oltást, és egy éven belül fogjuk tudni, hogy van-e a vakcinának valamilyen hatása. Ez fantasztikus teljesítmény lenne, mert egy normális vakcina fejlesztés 10 évekig tart.”
Majd úgy folytatta:
„Ha meggondoljuk, hogy 2002-2003-ban volt a SARS, és már akkor elkezdtünk vakcinát csinálni, gyakorlatilag 20 év alatt nem sikerült se gyógyszert csinálni koronavírusra, se vakcinát. Tehát ha egy éven belül adatunk lesz arról, hogy abból a 20, 30,vagy 40 vakcinából akár egy is hatásos, az egy óriási eredmény lenne.
Az biztos, hogy most példátlan sebességgel próbálja a világ a hatásos vakcinát előállítani”
(Bihari Bernadett Luca)
Forrás: Mikorra készülhet el a koronavírus elleni oltóanyag? Az ATV – Egyenes beszéd c. adásának 2020. március 18-i adása
