Émile Ajar (Romain Gary) Előttem az élet című regénye egy igazán megindító, sajátos humorral átszőtt történet a társadalom peremére szorult emberekről. Belépve ebbe a groteszk világba, szembesülünk a felfoghatatlan nehéz sorsokkal, mégis nevetésen kapjuk magunkat, majd elbizonytalanodunk, mivel nem is tudjuk pontosan, mit kellene éreznünk.
A narrátor, Momo, egy árva arab kisfiú, aki Rosa mamával, egy idős zsidó nővel él együtt egy párizsi bevándorlónegyedben. Momo szemén keresztül ismerjük meg a kitaszítottak mindennapjait. A naiv kisgyermek szemszöge nem újdonság, de Momo vagány, erős és közvetlen stílusa szinte időt sem hagy az olvasónak, hogy sajnálja a karaktereket. Momo többet látott és tapasztalt a világból, mint a legtöbb olvasó. A történet paradoxona pedig, hogy mégis oly keveset tud róla. Tévképzetei földrajzi és kulturális tényekről komikusak lehetnek, az általa kimondott életigazságok viszont letaglózóak.
Nem tudja, mikor született, hogy honnan származik, nem ismeri se apját, se anyját. Ezért saját identitását is ugyanúgy az utcáról „lopja”, mint minden mást a túléléshez. Momo világában minden relatív: a lényeg, hogy az elveszettek sem reménytelenek. Attól, hogy nincs családod az utadon, magad köré gyűjtheted azt. Még mindig jobb, ha az ember árva, mert olyan apát választhat magának, amilyet akar, nincs kötelező – állítja Momo.
Félreértelmezi az információkat, másképp látja a világot és mindent normálisnak tart, amit az olvasó nem tenne. Egy vak idős embert próbál meggyőzni, hogy vegye feleségül Rosa mamát. A férfi muszlim létére nem vehet feleségül egy zsidó nőt, amire Momo azzal nyugtatja meg, hogy ő már nem zsidó, hanem „mindenhol fáj neki”. A legtöbb ehhez hasonló fordított logikája mélyen gyökerezik. Azt állítja, hogy bár a vallás és a kultúra értéket képviselnek, léteznek olyan határok, amelyeket csak akkor vagyunk képesek átlépni és segíteni egymáson, ha ezeket a „címkéket” levetkőzzük magunkról. Ez a kifordított világ az egész történet sajátja: egyszerre nevettet meg és szorítja össze a szívet.
Az Előttem az élet egy különleges történet túlélésről és életigenlésről, amelyben a legkeményebb élethelyzetek is viccesnek tűnhetnek – éppen azért, mert egy olyan gyerek meséli el őket, akinek mindez természetes. Egy könyv, amely egyszerre szórakoztató és megrázó, és amelyben a komikum és a tragikum elválaszthatatlan egymástól.
(Szalai Maja)
