A koronavírus alatt sokunknak elszabadult a keze az online vásárlást illetően, és bizony belefuthattunk abba problémába, hogy az áruház már nem veszi vissza a terméket. Erről, és az akciókról kérdeztük Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértőt. Vajon mindig hihetünk az árcédulán látható százalékoknak?
Milyen szabályok vonatkoznak a vásárolt termékek visszaváltására?
Előfordul az, hogy olyan dolgokat szeretnénk visszaváltani, amelyek nem hibásak. Ez például akkor fordul elő, amikor olyan ajándékot kapunk, ami nem tetszik vagy már van belőle. Az a tapasztalat, hogy bár a boltban vásárolt hibátlan termékek visszaváltása jogszabály szerint nem kötelező, az üzletek túlnyomó többsége az eredeti állapotú termékeket vissza szokta venni. Erre jellemzően 15-30 napig van lehetősége a vásárlónak. Éppen ezért, amikor ajándékot keresünk valakinek, próbáljunk meg figyelni arra, hogy olyan helyen vásároljunk, ahol a lehető legtöbb ideig vissza lehet váltani a termékeket. Ismerünk persze olyan nagy cipőbolt hálózatokat is, amelyek a használatlan, eredeti csomagolással és blokkal visszahozott cipőket akár 1-2 év után is visszaveszik.
Az áruházban vásároltaktól eltérnek az interneten vett termékek. Ilyenkor jogszabály is előírja, hogyha a fogyasztó meggondolja magát, a termék átvételétől számított 14 napig elállhat a szerződéstől, visszaküldheti az árut. A fizikai boltokra nem vonatkozik ez a jogszabály, de ha visszaveszik a terméket, általában inkább a levásárlást ajánlják föl a pénz visszaadása helyett.
Ha minőségi hiba merül fel a gyártmánynál, az teljesen más. Ha rendelkezünk nyugtával, az átvétel után két évig visszavihetjük a terméket, azonban a jótállásra is más vonatkozik. A tartós fogyasztási cikkek 10 000 és 100 000 forint közötti körére egy év, a 100 000 és 250 000 forint közötti termékekre két év, a 250 000 forintnál többe kerülő termékekre pedig már három év jótállást kell biztosítania az eladónak.
Ezek vonatkoznak az ajándékutalványokra is?
Az ajándékutalványok komoly kivételt jelentenek, mert míg a termékeket minőségi hiba esetén is vissza lehet vinni a boltokba, az ajándékutalványokra ez nem igaz. Mivel jogszabály nem kötelezi a boltokat arra, hogy visszavegyenek egy utalványt, általában nem is nagyon biztosítanak lehetőséget a visszaváltásra. Az erre vonatkozó információkat meg lehet találni a boltok szabályzataiban.
Vannak évek óta akciós időszakként ismert részei az évnek. Mire figyeljünk oda az ilyen kiárusításoknál?
A vásárlók körében elterjedt az a vélekedés, hogy az áruházak úgymond „kamuakciókkal” cseleznek ki minket. Azonban fontos leszögezni, hogy többféle kereskedő létezik. Vannak olyanok, akik tényleg előszeretettel cselezik ki a kuncsaftokat, de többségben vannak az olyanok, akik követhetően és korrektül akcióznak.
Akkor találkozhatunk olyannal, hogy a feltüntetett akció nem igazi?
Sajnos valóban akad olyan szituáció, amikor az üzletek ténylegesen felárazzák a termékeket az akció kezdete előtt. Ez azt jeleneti, hogy nagyjából egy hónapig drágábban lehet megkapni az árucikkeket. Vagy egyszerűen a cédulán átírják az eredeti árat, annak érdekében, hogy a vásárló abba a hitbe kerüljön, hogy óriási szerencséje van az árleszállítással. Ilyenkor a feltüntetett árengedmény többszöröse a valódinak, de erről mi nem feltétlen tudunk.
Egyértelműen kimondható, hogy ez az utóbbi gyakorlat jogsértő. Amennyiben bizonyos időtartamnál kevesebb telt el az áremelés és az akció meghirdetése előtt, vagy soha nem létező alapár áll az árucédulán, az büntetendő. Ezeket az eseteket a kormányhivataloknál, gazdaságiverseny-hivataloknál és az Ügyfélkapu segítségével lehet bejelenteni. Ezeket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat megtévesztő árfeltüntetésnek nevezzük. Mikor helyi esetről beszélünk, akkor a lakóhelyünk szerint illetékes kormányhivatalhoz kell fordulni, amennyiben pedig egy országos láncról, vagy akár 3 megyénél nagyobb kiterjedésű esetről van szó, akkor a Gazdasági Versenyhivatal az, amely ilyen vizsgálatokat elindíthat.
Árleszállítással kapcsolatban milyen hasonló tisztességtelen kereskedelmi tevékenység merülhet fel?
Rengeteg egyéb példát tudunk mondani, amikor nem tisztességesek az akciós gyakorlatok. Ide tartozik az, amikor például azt látjuk, hogy egy elektronikai üzletben 50 százalék kedvezményt kaphatunk ma minden gyártmányra, pedig csupán a ceruzaelemeket és fejlámpákat vehetjük meg kevesebb pénzért. Márpedig a legtöbben inkább számítógépért, telefonért mennek be egy elektronikai boltba.
Ugyanilyen megtévesztő gyakorlatnak vehetjük azt is, amikor a kereskedők képi alapon jelenítik meg az akciós felhívás során a vonzó termékeket, fölé írva a kedvezmény értékét, majd nem ezek a termékek azok, amelyek olcsóbban kaphatóak. Ezzel át is megyünk egy következő kategóriába, amikor a meghirdetett akciós termék nagyon hamar – az akciós időszak alatt – elfogy. Ezt becsalogató reklámnak hívjuk, ez is egy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, ez is jogszabálysértő.
A hatóságok igen keményen lépnek föl ezekkel a jogsértésekkel szemben. A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata szerint webshopok vagy akár nagyobb áruházak esetén is tíz-, vagy akár százmillió forintos bírságok is előfordultak már, amennyiben az akciós gyakorlat nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
Amikor külföldre utazunk, feltűnhet, hogy más helyeken jóval nagyobb az akció, mint itthon. Ez valóban így van?
Sokan vágyakoznak hatalmas kedvezményekért, de kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy léteznek piaci sajátosságok: különböző országokban különféle piac uralkodik. Például birtokunkban lévő statisztikai adatok szerint az olasz férfiak akár átlagosan évente kettő darab télikabátot is vásárolnak maguknak. Magyar férfiak ezzel szemben átlagban 6-7 évente cserélik le. Nyilván így a magyar piacon irreleváns mondjuk áprilisban leárazni a kabátokat, Olaszországban viszont muszáj rövidebb időtartamon belül lecserélni a kollekciót.
Mindenesetre mindenhol gyanúval kell kezelni a 25-30 százaléknál nagyobb akciókat. Ugyan tényleg találkozhatunk néha óriási árleszállításokkal, de ezek jellemzően csak a szélsőséges méretekre, vagy olyan cikkekre vonatkoznak, amelyek iránt kevesen érdeklődnek.
(Hegyi Vivien, Tóth Katinka)
