A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok, az élővilág pusztulása – mind olyan problémák, amelyekről egyre többet hallunk. De azt kevesen tudják, hogy a tányérunk tartalma is komoly szerepet játszik ezek alakulásában. A mindennapi étkezési döntéseink nemcsak az egészségünkre, hanem a környezetünkre is hatással vannak.
Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogy miért számít fenntarthatóbbnak a növényi alapú étrend, mint a hagyományos, húsra épülő táplálkozás.
Mi is az a növényi alapú étrend?
A növényi étrend lényege, hogy főként zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat és dióféléket fogyasztunk. Ebben az étkezési formában minimális vagy semmilyen állati eredetű élelmiszer (hús, tejtermék, tojás) nincs jelen. A flexitáriánus étrend is ide tartozik, ez az étrend nem teljesen vegán, de a húsfogyasztást jelentősen visszafogja.
Miért kevésbé fenntartható a húsevés?
A különbségek nem kicsik, néha megdöbbentően nagyok. Például egy kiló marhahús előállításához több mint tízezer liter vízre van szükség, míg egy kiló lencse esetében ennek csupán harmada elegendő. A hús előállítása során a szén-dioxid mellett metán is a légkörbe kerül, ami még erőteljesebb üvegházhatású gáz. Emellett a haszonállatoknak szánt takarmány miatt hatalmas területeken irtanak ki erdőket, különösen Dél-Amerikában, ahol a szójaültetvények jelentős része nem emberek, hanem állatok táplálására szolgál.
Ezzel szemben a növényi étrend sokkal hatékonyabban használja fel a természet erőforrásait. A gabonák, hüvelyesek, zöldségek és gyümölcsök közvetlenül fogyaszthatók, nincs szükség közbeiktatott lépcsőre, mint az állatok felhizlalása. Ez nemcsak energiahatékonyabb, hanem kevesebb földet, vizet és időt is igényel.
És mi a helyzet az egészséggel?
A fenntarthatóság mellett az egészségügyi szempontok is egyre többeket ösztönöznek arra, hogy csökkentsék a húsfogyasztást. A feldolgozott húsfélék – mint a felvágottak, kolbászok rendszeres fogyasztása növeli bizonyos betegségek, például a vastagbélrák vagy a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét. Ezzel szemben a növényi alapú, különösen a teljes értékű, nem feldolgozott élelmiszerekre épülő étrendek összefüggésbe hozhatók a hosszabb, egészségesebb élettel, és sok krónikus betegség megelőzésében is szerepet játszhatnak.
Nem kell mindenkinek vegánná válnia!
Nem mindenkinek való a teljesen vegán életmód, és nem is feltétlenül ez a cél. Már az is rengeteget számít, ha valaki heti néhány alkalommal növényi alapú fogásokat választ, vagy kisebb adag húst fogyaszt, és azt is tudatosan, fenntartható forrásból szerzi be.
Egy másik fontos szempont, amit gyakran elfelejtünk, hogy a fenntarthatóság nemcsak az alapanyagokon múlik. Az is számít, honnan származik az étel, milyen messziről szállították, mennyi csomagolás jár hozzá, és mennyi étel kerül végül a kukába. Egy helyi, szezonális zöldség például nemcsak friss, hanem kisebb ökológiai lábnyommal is jár, mint egy messziről importált, üvegházban nevelt egzotikus gyümölcs.
Ha téged is érdekel a fenntarthatóság és szeretnéd megtudni, hogy te magad mit tehetsz a klímaváltozás ellen, akkor mindenképpen töltsd ki a Nagy Diák Fenntarthatósági Tesztet!
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt a NoPlanetB! program hazai megvalósításáért felelős Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány támogatásával valósul meg az Európai Unió és DEAR Program finanszírozásával.
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre. A cikk és a játék tartalma a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete kizárólagos felelőssége, és semmilyen körülmények között nem tekinthető úgy, mint ami az Európai Unió állásfoglalását tükrözi.
